A népesség 20%-a fogyaszt szinte mindent

2016. 3. 7.

Március 6-án ünnepeljük az energiahatékonysági világnapot, amelynek célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Ezt a tényt egyre többen felismerik, de Magyarországon nem használjuk ki a lehetőségeinket. Itthon a lakosság épp annyi energiát fogyaszt, mint az ipar.

2015 volt a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb esztendő. A fejlett országok is egyre inkább felismerik, hogy a klímaváltozás megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális lelkiismereti kérdéssé vált: az ipari országok a világ népességének ugyanis mindössze 20%-át teszik ki, energiafogyasztásának ugyanakkor 80%-áért felel. Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne.
 
A klímacsúccsal elérte a csúcsot a CO2 kibocsátás?
Az üvegházhatás legalább 50 százalékáért a szén-dioxid kibocsátás felelős, s a tavaly év végi párizsi klímacsúcs egyik legfontosabb kimenetele volt, hogy az üvegházhatású gáz-semlegesség célkitűzése mellett a fejlett államok vállalták: 2020-ig évente 100 milliárd dollárt adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb CO2 kibocsátású gazdaságra való átállást segítve.
 
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió terrajoule (TJ) energiát fűt el, aminek 22 százalékát, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, amelyekben azonban mindössze a Föld lakosságának csupán 8%-a él.
 

Az Energiatakarékosság Világnapja
Március 6-a az energiatakarékosság világnapja, melynek célja, hogy ráirányítsa a világ figyelmét az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználására, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazásának jelentőségére. Földünk természeti készletei folyamatosan apadnak, így napjaink egyik megoldásra váró sürgető problémája az energiaforrások kimerülése. Magyarország 2000 óta résztvevője a kezdeményezésnek.

 
Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodunk a felhasznált energiáról és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentjük a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást. A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink hővesztésével járó energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz: tovább tart a téli és nyári időszak, ezáltal pedig nő az energiafogyasztásunk, a növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik.
 
Tombol a felmelegedés
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2014-es jelentése szerint 1983 és 2012 között az elmúlt 1400 év legmelegebb időszaka volt az északi féltekén. A mostani kutatásban 13 ország 45 kutatója vett részt.
 
Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, az elmúlt három tél is jóval enyhébb volt a megszokottnál. A sornak itt még nincs vége: a brit meteorológiai szolgálat globális előrejelzése szerint pedig “nagyon valószínű”, hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz.
 
Mint azt korábban megírtuk, az 1986 és 2015 között 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a nyarak átlagos hőmérséklete Európában. Ebben az időszakban növekedett a súlyos hőhullámok gyakorisága is, 2003-ban, 2010-ben és 2015-ben szokatlanul forró nyári időjárás sújtotta a kontinenst. Becslések szerint a 2003-as hőhullám, a vele járó súlyosabb légszennyezettség, valamint a gyakori kiszáradás és hőguta több ezer idős ember idő előtti halálát okozhatta.
 

A környezet bánja a könnyített CSOK-ot

Az a könnyítés, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a CSOK összegének megállapításánál azt is magával hozza, hogy az energiahatékonysági szempontból jelenleg is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány fog tovább bővülni. Mivel a jogszabály nem írja elő, így az ingatlantulajdonosok felelős, hosszú-távra szóló döntésén múlik majd, hogy új otthonuk ne legyen energiapazarló.


 
A pazarló épületek jelentik a legfőbb problémát
„Jó hír, hogy az utóbbi években a 2020 elvekkel összhangban csökkent hazánk teljes primer energia felhasználása, ugyanakkor be kell látnunk, hogy fogyasztási javaink jókora része külföldön, leginkább a Távol-Keleten készül, így energiafogyasztásunk lényegében nem lett kevesebb, csupán „exportáltuk” annak energiaigényét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – „Csökkenő hazai energia-felhasználásunk tehát sokkal inkább az ipar számlájára írható, csak rendkívül minimális mértékben köszönhető a lakosság energiahatékonyságot célzó beruházásainak.
Egyéni szinten ugyan nem vagyunk hatással az energiahatékony gyártási technológiák fejlesztésére vagy szabályozási kérdésekre, ugyanakkor felelős döntésekkel megakadályozhatjuk, hogy saját otthonaink energiapazarlóak legyenek és az utcát fűtsék” – tette hozzá a szakember. „Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8–10 százalékát, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani.
 
Míg az ipar energiafelhasználása akár csak Magyarországon, szomszédjaink közül Ausztriában és Szlovákiában is 30%-ot tesz ki a teljes energiafogyasztásból, addig a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. A magyar épületállomány ugyanis energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2 kibocsátásunkat és rezsinket.
A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat.
 
Nincs elég kényszer a fenntarthatósághoz
Tavaly a fosszilis tüzelőanyagokkal 35,5 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki a világ. Mivel a fosszilis ásványvagyon kimerülése nem fenyeget a közeljövőben, a globális felmelegedés megfékezése az emberiség saját elhatározásán múlik. Mindenesetre globális megállapodásra és hihetetlen gyors cselekvésre van szükség.
 
Elment a falig a kormány: már csak így lehet csökkenteni a rezsit
A gázárak esetében már nincs lehetőség a további rezsicsökkentésre a Magyar Energetikai és Közműhivatal szerint. A már uniós szinten is alacsonynak számító gáz- és áramárak ellenére is százezreket fognak rezsiszámláik kifizetésére költeni a családok az előttünk álló télen. A rezsicsökkentés tartalékai kimerültek, csak az energiahatékonysági beruházások segíthetnek az energiaszámlák további csökkentésében.
 
 
Forrás: piacesprofit.hu