A rezsicsökkentés sem fedi el a siralmas hazai jövedelmi helyzetet

2018. 12. 14.

Továbbra is az egyik legalacsonyabbaknak számítanak a budapesti lakossági áram- és gázárak Európában. Ennek ellenére, a jövedelemhez viszonyítva a villany- és gázszámlákat az látható, hogy kiegyenlítésük jóval nagyobb terhet jelent a magyar főváros háztartásainak, mint sok más, az itteninél jelentősen magasabb tarifát fizető európai fővárosi családnak.  Az összehasonlítást a Portfolio.hu készítette.

Novemberben is Budapesten volt az egyik legolcsóbb a villamos energia a lakossági fogyasztók számára az európai fővárosok között a megelőző hónapokhoz képest. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) az Eurostat uniós statisztikai iroda adatai alapján összeállított havi jelentése szerint csak Belgrádban, Szófiában és Vilniusban voltak kisebbek a lakossági tarifák, mint nálunk, ugyanakkor például Pozsonyban és Varsóban mintegy 30 százalékkal, Prágában pedig közel 80 százalékkal magasabb a tarifa. 
 
Feltűnő, hogy a legtöbb vizsgált piacon az árak az energiaadót is tartalmazzák, ami a budapesti tarifában nem található meg. Az egyes komponensek között jelentős különbségek láthatók az egyes városok között: például Belgrádban az energiadíj csak mintegy fele a budapestinek, ami viszont csak körülbelül fele a vallettainak. Hogy a máltai fővárosi lakossági tarifa ezzel együtt mégis mindössze 0,6 eurócent/kWh-val haladja meg a budapestit, az azért van, mert a rendszerhasználati díj és az áfa jóval alacsonyabb a vallettai lakossági áramárban, energiaadó pedig ott sincs. 
 
A MEKH a vásárlóerő-paritáson mért lakossági áramárak listáját is ismerteti. Ez a mutató az egyes országok árszínvonalának uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével korrigálja az árakat, vagyis a fővárosokra kalkulált végfelhasználó árakat gyakorlatilag az országos árszínvonal tükrében értékeli. Így egy magas nominális végfelhasználói átlagár egy relatíve magas fogyasztói árszínvonalú országban vásárlóerő-paritásra átszámítva alacsonyabb, ám amennyiben az uniós átlagos árszínvonaltól elmarad az országos árszínvonal, úgy a vásárlóerő-paritásos ár alakul magasabban, mint például Budapesten. Ezen a listán Budapest egy helyet rontott októberhez képest, Tallin ugyanis megelőzte a magyar fővárost, ahol így már csak a 12. legolcsóbb a gáz vásárlóerő-paritáson. 
 
A lakossági gázárak Budapesten voltak a legalacsonyabbak novemberben, ahogyan már októberben is. A tarifa több volt szocialista ország fővárosában is jóval magasabb, mint a kilowattóránként 3,17 eurócentes budapesti ár, Pozsonyban például 50 százalékkal, Szófiában pedig közel 100 százalékkal. A stockholmi háztartások pedig 7,5-szer nagyobb gázárakat fizetnek, mint a budapestiek - igaz, a svédországi tarifa még a második legnagyobb koppenhágai árat is több mint kétszeresen meghaladja. 
 
A budapesti fogyasztók a legalacsonyabb energiadíjat fizetik a vizsgált városok között, energiaadót közvetlenül nem fizetnek, a gázszámlában fizetett rendszerhasználati díj és áfa azonban nem Budapesten a legalacsonyabb. 
 
Vásárlóerő-paritáson szemügyre véve a gázárakat Budapest már csak a harmadik legolcsóbb a novemberi adatok szerint, az előző hónapokhoz hasonlóan ezúttal is csak Londonban és Luxembourgban alakultak alacsonyabban az árak. 
 
Annak ellenére, hogy nominálisan a lakossági áram- és gázárak Budapesten az egyik legalacsonyabbak az európai fővárosok között, a jövedelemhez viszonyítva az energiaszámlák kifizetése az európai átlagnál nagyobb terhet jelent a fogyasztóknak. Az energiahivatal statisztikája szerint egy átlagos kétkeresős, gyermektelen háztartásnak Budapesten a jövedelmei 4,1 százalékát vitte el a villany- és gázszámla. A vizsgált kelet-európai fővárosok között ennél ugyan csak Ljubljanában jelent kisebb terhet (4%) a rezsi, de ebből a szempontból Budapest így is csak a 14. a listán. Azon városok között, ahol a rezsi a jövedelmek nagyobb részét teszi ki, mindössze két nem volt szocialista fővárost találunk, Lisszabont (5%) és Stockholmot, ahol azonban az extrém magas tarifák mellett is csak minimálisan jelent nagyobb terhet a számlák befizetése, mint Budapesten. 
 
(Az összehasonlítás éves szinten egy átlagos fogyasztási mennyiséget - 2200 kWh áram és 1162 m3 földgáz - vesz alapul. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mérték.)