Az első budapesti klímagyűlés szerint az épületenergetikai korszerűsítések a legfontosabbak!

2020. 12. 18.

Szeptemberben ült össze az első budapesti közösségi gyűlés, ahol ötven, véletlenszerűen kiválasztott, de a fővárosi népességet reprezentáló budapesti vett részt. Az első hétvégén meghallgatták a klímaváltozás különböző területein dolgozó szakértőket – többek között a MEHI igazgatóját, Koritár Zsuzsannát is – és kiscsoportokban feldolgozták az elhangzottakat. A gyűlés második hétvégéjén javaslatokat dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy Budapest városvezetése hogyan válaszoljon a klímavészhelyzetre: milyen célokat tűzzön ki maga elé a város a klímaváltozás kezelésében, és hogyan valósítsa meg azokat.

A klímagyűlés résztvevői a szakértői előadások után 21 javaslatot dolgoztak ki, amit Budapest városvezetésének ajánlanak a klímaváltozás elleni harcban. Erről a 21 javaslatról szavaztak, és a legjobb 8 ajánlást részleteiben kidolgozták, összegyűjtötték a javaslatok előnyeit, hátrányait és egyéb megfontolásokat, majd a gyűlés zárásaként szavaztak arról, hogy a közös mérlegelés alapján melyiket milyen mértékben támogatják.
A javaslatok közül 97%-os támogatással a legfontosabbnak egy pénzügyi alap létrehozását tartották épületenergetikai korszerűsítések megvalósítására. Második legfontosabbnak a zöldfelületek növelését, harmadiknak pedig az agglomerációs közlekedés fejlesztését ítélték.
Az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzését egy min. 30%-os vissza nem térítendő támogatásként és 0%-os hitel kombinációjaként képzelték el. Emellett nagyon fontos, hogy a Főváros hozzon létre egy tanácsadó irodát, amely az ingyenes felmérést, tájékoztatást és számítást végezné a tervezett korszerűsítésről.
Az épületfelújítások többféle célt töltenének be: csökkenne az üvegházgáz-kibocsátás, javulna a levegőminőség, komfortosabbak, értékesebbek lennének a lakások és csökkenne a rezsijük. További előnyök jelentkeznének az ellátásbiztonság (megújuló energia használat), az építőipari foglalkoztatás, az építőanyag-piac, a klímatudatosság és a szakértők iránti bizalom területén. Hátrányokat, kihívásokat is megneveztek: a felújítások költségigényesek, lassan térülnek meg még támogatás mellett is, sok  kényelmetlenséggel járnak, nehézkes a társasházi döntéshozatal, fennáll a korrupció veszélye, hiányozhat bizonyos számú szakképzett munkaerő, a szakmai tanácsadás városi léptékben drága és munkaigényes, nem tudni, honnan lesz a programra pénzügyi forrás és a magas ÁFA feketemunkára ösztönöz.
További megfontolásokat is tettek a résztvevők az épületfelújításokkal kapcsolatban. A korszerűsítések műszaki tartalmával kapcsolatban azt ajánlják, hogy az épületek lépcsőzetes felújítását támogassák, ami a végén komplex felújítást eredményezne, a legnagyobb megtakarítást elérő pályázatot kellene a legjobban támogatni, ajánlják önkormányzati kivitelező vagy ESCO cég létrehozását az árfelhajtó hatás megelőzésére és hasznos lenne egy adatbázis a megbízható kivitelezőkről és ajánlott anyagokról. Fontos továbbá, hogy a szakértői tanácsadás kezdeti lépései ingyenesek legyenek, a támogatások és hitelek adminisztrációja legyen minél egyszerűbb, a támogatások folyamatosan legyenek elérhetőek és érdemes a támogatás kibővítését is megfontolni: napelem, zöldfelületek növelése és távhőre való kapcsolódás irányába.
A klímagyűlés további részleteit itt olvashatják el.