Budapesten erősít a Főtáv

2018. 6. 6.
Jelentősen bővítené a budapesti távhőszolgáltatást a Főtáv, amely rövid távon akár 10 ezer lakást is bevonhat a rendszerébe - hangzott el a vállalat „Kéménymentes város, kéménymentes belváros” című projektismertető konferenciáján. Az EU támogatja az ez irányú fejlesztéseket, ehhez azonban szükség van az önkormányzatok és az állam támogató hozzáállására is - számolt be a Napi.hu.
 
Évente 30 MW-nyi bővülést könyvelhet el a Főtáv, ami másképp fogalmazva egy kaposvárnyi méretet jelent. Ennek is köszönhető, hogy tavaly a cég már elérte a 44,4 milliárd forintos árbevételt, miközben 1,2 milliárdos üzemi és 1,1 milliárdos adózott eredményről számolhattak be. Mindezt egyébként úgy érte el, hogy hosszú évek után tavaly ismét nőtt a lakossági és az üzleti ügyfeleinek a száma - ez 2017 végén összesen 243 692 főt jelentett.
 
Néhány éven belül a fő célkitűzése a cégnek az, hogy a teljes belvárost (a V., VI., VII., VIII. kerületet) be tudják vonni a távhőrendszerbe. Ezt egyébként évek óta tervezi a Főtáv, a tervek szerint legalább 10 ezer lakást kapcsolnának be a rendszerbe, amivel 6400 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátást lehetne elérni. "Amennyiben pedig ez megvalósul, úgy Budapest elfelejtheti a szmogriadót" - tette hozzá Mitnyan, aki egyből hozzátette: a megvalósításhoz fontos lenne, hogy a fővárosi önkormányzat is támogassa a terveket, például azzal, hogy kötelezővé teszi a távhőhöz való csatlakozást. A környezetvédelem felé való nyitást segíti az is, hogy milliárdos beruházással egy 20-40 MW-nyi kapacitású biomassza erőművet épít a Főtáv a harmadik kerületben az Észak-budai fűtőmű területén és Kőbányán is, de épülne hulladékégető is, ezzel is csökkentve a gáz szerepét (jelenleg 90 százalék felett) a budapesti hőszolgáltatásban.
 
Elérhető a kötelező távhőszolgáltatás?
Az EU-val szemben vállalt kötelezettség, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökken Magyarország emissziókibocsátása, miközben 27 százalékra nő a megújuló energia részaránya az energiamixben. Ebbe a vállalásba kiválóan illeszkedik a Főtáv kéménymentes belváros terve, az eddig szigetszerűen működő távhőszolgáltatások összekötése, illetve a Főpolgármesteri Hivatal távhőre kötése is - mondta Bondar Klára, a Főtáv jogi főosztályvezetője, aki szerint ide tartozik a távhőfejlesztésre kiszemelt területek jövőbeli kijelölése is.
 
Bondar elmondta azt is, hogy a magyar szabályozást több uniós irányelv is befolyásolja: a 2012/27/EU irányelv szerint például a lakóövezeteket és a termelési folyamataik során hőt fogyasztó ipari üzemeket csatlakoztatni kell a helyi távfűtés/távhűtési hálózatra, de kiemeli azt is, hogy a közintézmények példamutató szerepet mutassanak a területen. Az irányelv elvárja azt is, hogy a szolgáltatás energiaigényét minél nagyobb arányban megújuló energiából fedezzék.
 
Európa szerte már vannak jó példák, £ód¼-ban például városszerte kötelező a távhő igénybevétele, Rotterdamban pedig egyes zónákban kötelező ez. Londonban is kötelező, a kivételt itt csak az jelentheti, ha a távhőnél környezetvédelmi szempontból hatékonyabb megoldást alkalmaznak - mondott néhány példát a Főtáv jogi főosztályának vezetője.
 
És hogy ezen kívül milyen módszert enged az uniós irányelv? Ilyen lehet az adópolitikai ösztönzés, a szén-dioxid terhelési díj, vagy éppen az új építésű ingatlanokra vonatkozó tervezési szabályok alakítása. Bondar szerint ez utóbbi a legfontosabb, hiszen ilyenkor már az építkezés megkezdése előtt el lehet kezdeni a tervezést.
 
Hídon át hoznák a hőt Pestre
A távhő immár a negyedik generációját éli, amely először 1880-ban, New York-ban épült ki - mesélte Orbán Tibor, a Főtáv műszaki vezérigazgató-helyettes. A szakember pozitív élő példaként Bécset hozta fel, ahol korábban szigetszerűen működött a távhőrendszer, ám ezt az évek során összekötötték és létrejött egy egységes rendszer. "A város közepén van egy hulladékégető is, ami nem szennyezi a levegőt, nem is tüntet ellene senki, mégis segít abban, hogy például ott olcsóbb a távhő, mint Budapesten" - emelte ki Orbán.
 
A budapesti helyzettel kapcsolatban elhangzott, hogy 2014-ig csökkentek a hőigények, azóta ismét emelkedést mértek. Rossz hír viszont, hogy a saját hőtermelési részarány is csökkent, amíg 2000-ben még 32 százalék volt, tavaly már 10 százalék alatti arányt mért a Főtáv.
 
A budapesti távhő néhány számban:
  • 243 692 lakossági ügyfél
  • 1789 nem lakossági ügyfél
  • 37 millió légköbméter fűtött légtér
  • 4 096 hőközpont
  • 2 200 MW beépített hőkapacitás
  • 650 MW kapcsolt villamos kapacitás.
"A jelenlegi rendszerben problémát okoz, hogy a távhőszigetek egyelőre nincsenek összekötve, a különálló szigeteket hővel ellátók pedig monopolhelyzetben vannak, hosszú távú szerződésekkel, így nincs versenyhelyzet" - emelte ki Orbán, aki szerint ezért magas a fogyasztói teher, illetve nehézkes a piacbővítés a Főtáv számára. A távhőrendszer nem tudatos városfejlesztés során alakult ki, hanem ahol lakótelepek épültek, oda telepítettek egy távhőrendszert is - magyarázta az okokat a szakember.
 
A jövőben azonban összekötnék ezeket a rendszereket, így például cél a belváros elérése is, ahol jelenleg egyáltalán nincs távhő. Ennek keretében például egy 0,6 méter átmérőjű vezetékpárt vezetnek át a budairól a pesti oldalra az Erzsébet hídon át, hogy 2018-ban az V. kerületben is megkezdődhessen a távhőszolgáltatás. Csak ez a projekt egyébként 4,9 milliárd forintjába kerül a Főtávnak. Ez a remények szerint mintegy 30 MW-nyi fogyasztói potenciállal bővíti a Főtáv portfólióját.
 
Ugyancsak fontos célkitűzés a Dél-Buda és Észak-Pest összekötése 2019-ben, magyarán Kelenföldről vinnék a távhőt a belvárosba, míg a belső kerületek északi részeit az újlipótvárosi rendszerrel kötnék össze. A következő években pedig több további fejlesztést is végrehajtanának - többek közt Városliget új intézményeinek távhővel való ellátottsága, váralagúti távvezeték, Alkotás és Soroksári úti ellátóvezeték, illetve a Csepel-Kelenföld-Kispest hőkörzeteinek összekapcsolása - annak érdekében, hogy végül egy teljesen összekötött rendszer jöjjön létre, ezáltal ugyanis elérhető, hogy a város bármely pontjáról bárhova lehessen távhőt szállítani - mondta Orbán, aki szerint amennyiben ez megvalósul az mintegy 80-90 millió köbméter földgáz kiváltását is jelenthetné, amely mellett 150-170 kt/év szén-dioxid-kibocsátását lehetne megspórolni. Ez azért is fontos, mert Magyarország ellen a légszennyezettség miatt uniós kötelezettségszegési-eljárás zajlik.
 
Forrás: Napi.hu