Egy fűtési rendszer korszerűsítésének keresztösszefüggései

2018. 9. 26.

Magyarországon a családi házak és lakások fűtési megoldásaiban a földgáz játssza a legnagyobb szerepet. A földgázzal működő hőtermelő berendezések (kazánok és konvektorok) több millió készüléket jelentenek országszerte. A készülékállomány átlagos életkora meghaladja a 20 évet. Ezek korszerűsítése és az energiahatékonyság jegyében tett lépések érdekében azt vesszük végig Versits Tamás épületgépész mérnök (Weishaupt Hőtechnikai Kft) segítségével, hogy egy elöregedett, gazdaságosan nem üzemeltethető és lassan nem javítható készülék cseréjére milyen lehetőségeink vannak. Az eredeti cikk az Otthonok és Megoldások 2018. őszi számában jelent meg.

Hagyományos kéményes gázkazán cseréje kondenzációs készülékre

Ez a legtöbb háztartást érintő kérdéskör, mely egyszerre segíti a takarékosságot és károsanyagkibocsátás-csökkentést. Az új készülékek ugyanis gazdaságosabban működnek - azaz ugyanazt a hőmérsékletet kevesebb energia-felhasználással érik el – és kevésbé szennyezők is. Erre annál is inkább szükség lesz, mert 2018. szeptember végétől egy újabb szigorítás lép életbe a készülékek nitrogén-oxid kibocsátásának további visszaszorítására.

Hagyományos kéményes gázkazán cseréje más energiahordozóra

Napjaink egyik legégetőbb kérdése, hogy a rendelkezésre álló energiaforrásainkat hogyan tudjuk minél hatékonyabban felhasználni. Ebből az aspektusból kiindulva sok esetben szóba kerül a fűtési rendszer (kazán) felújítása, cseréje során, hogy más energiahordozóval (pl. elektromos áram) szolgáljuk ki az otthonunk hőigényét.

Elektromos áramot fűtésre?

A fűtőpanelek, hősugárzók alkalmazásának előnye a gyors és egyszerű telepítés. A telepítés előtt azonban érdemes azt is mérlegelni, hogy a felhasználni kívánt teljesítményhez rendelkezésre áll-e megfelelő hálózati és ingatlanon belüli kapacitás. Üzemeltetés szempontjából ugyanakkor ez jelenti a legköltségesebb műszaki megoldást, hiszen az áram – ebben a műszaki megoldásban - a legdrágább energiaforrás.

Elektromos áram közvetett felhasználásának legkedvezőbb formáját a  hőszivattyús megoldások jelentik. 

A hőszivattyúnak több típusa is létezik. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hő közvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájáról beszélhetünk.

Általános jellemzőjük és nagy előnyük az alacsony üzemeltetési költség, de a választás előtt több előfeltételt érdemes  megvizsgálni.

Ha gázkazánról hőszivattyúra váltanánk, fontos előtte mérlegelni, hogy milyen a meglevő fűtési rendszerünk, és szeretnénk-e azon változtatni, Ha ugyanis radiátoraink vannak, akkor melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint padló- vagy felületfűtés esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig egy hőszivattyú számára gondot okozhat. Tehát hagyományos (magas hőmérsékleten üzemelő) radiátorok mellé a hőszivattyú telepítése nem javasolt.

Egy berendezés teljesítményének megválasztásakor a túlméretezést mindenképpen el kell kerülni a berendezés élettartama és a működési komfort, és költségek  elérése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a meglévő hagyományos berendezés teljesítménye nem kőbe vésett kiindulási pont az új készülék teljesítményének meghatározásához.  Mindenképpen felül kell vizsgálni a valós hőigényt és ennek tükrében kell meghatározni a beépítendő hőszivattyús berendezés teljesítményét.

Emellett az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság”, fali rögzítésnél a testhang-átvitel is fokozott figyelmet kíván.

Az alkalmazástechnikai kérdések tisztázását követően fontos azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergiát előállítása. Míg egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (fűtőpanelek, hősugárzók esetén), akkor ez a költség 40 forintra nő.

A hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Az egyiket a hőszivattyú „jósági”, azaz hatékonysági foka (COP), a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifák („H” és „G” tarifa) jelentik.

Ha csak a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor bizony akár 7-8 forintra is le tud csökkenni.

Az üzemeltetési költségek terén tehát a hőszivattyú verhetetlen, de a magasabb beruházási költségek sajnos felülírhatják ezt.

Levonható a konklúzió, hogy elavult régi, gazdaságtalan kazánunk korszerűsítése, különösen ha más energiahordozóra történő áttérést is magában foglal, alapos mérlegelést és tervezést – na meg szakember igénybe vételét is - igényli. A költségek optimalizálására való törekvés tehát nemcsak utólagos hőszigetelés vastagságának meghatározása esetén alkalmazandó módszer, hanem bizony a hőtermelő berendezések kiválasztásánál is elengedhetetlen. Különösen igaz ez, amikor meglévő fűtési rendszer megújításáról beszélünk, hiszen ilyenkor  lehetőségeink korlátozottak, sok esetben nem az a kérdés, hogy  mit szeretnénk, hanem a mit lehet.