Építkezik? Felújít? Érdemes energiahatékonyságba fektetni

2019. 4. 11.

Az újlakás-építések további ösztönzése, a vidék megtartó ereje érdekében hozott újabb kormányzati intézkedések komolyabb épületenergetikai követelményekkel párosulnak, melyek révén az új épületek energiaigénye jelentősen – akár felére – csökkenhet. A Magyar Energiahatékonysági Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a kiterjesztett lakáscélú állami támogatások révén várható vidéki lakásépítési, korszerűsítési élénkülésre is kihat az épületek energiahatékonyság-növelése érdekében hozott szabályozás. De a szükség mellett fontos és érdemes is az épületek energiahatékonyságába fektetni.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye.

Az év második felében induló, a vidék megtartó erejét erősíteni kívánó kiterjesztett családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a falusi CSOK nemcsak új építésére vagy vásárlására, hanem lakásfelújításra, használt vásárlására és felújítására egyaránt igénybe vehető lesz a legfeljebb ötezer lélekszámú településeken. 

Egy ingatlan vásárlása, felújítása, egy új megépítése rengeteg felelősséggel és vesződséggel jár. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy Európában – így Magyarországon is – egy épületenergetikai korszakváltás zajlik. Az Európai Unió tagállamaiban fokozatosan kerülnek bevezetésre azok az építési előírások, melyeknek célja, hogy csökkentsék az épületek energiafelhasználását és károsanyag-kibocsátását. A változás hasznos és előremutató, de azt is jelenti, hogy az évtizedes tervezői, építkezési szokások és követelmények radikálisan változnak, melyeket új otthon építése, vásárlása során is figyelembe kell venni.

Az épületek energiahatékonyságát szabályozó hazai előírás[1] szerint a 2018-tól benyújtott minden építési engedélyezés, bejelentés esetén, de nem engedélyköteles munkáknál jelentős felújításnál is szigorodtak az energetikai elvárások, életbe lépett az ún. költségoptimalizált követelményszint. A 2021 után átadott új lakóépületek esetén pedig már azt is biztosítani kell, hogy az épület energiaellátásának legalább negyede megújuló energiaforrásból történjen, még akkor is, ha az építési bejelentés vagy engedély kiadása korábban történt.

Az épületek zöldítése az egyik legjobb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy a globális szén-dioxid kibocsátást csökkentsük. Sajnos az épületek energetikai megújításában nagy Magyarország elmaradása, a drágán megtermelt energiát még pazarlóan és a környezetet terhelő módon használjuk, ami komoly terhet jelent a családi pénztárcának is. Ezért is előremutató az energetikai előírások szigorítása. A szükség mellett azonban érdemes és fontos is egy új otthon energiahatékonyságába fektetni, hiszen minden épület energetikai felújítása fenntartható módon képes a rezsit tovább csökkenteni és a mindenkori energiaáraktól függetleníteni azt.

Egy energetikailag korszerűbb lakás felfogható jó befektetésnek is, hiszen a fellépő energiamegtakarítás révén akár több pénz spórolható meg, mint amit a banki betétek után kamatként kapnánk. Komoly előny még, hogy nő az ingatlan értéke is. Nem szabad elfeledkezni emellett a komfortérzet növeléséről sem: időnk 90 százalékát zárt térben töltjük, ezért magunk és családunk jóléte, életminősége nagymértékben az épületektől függ. Az egészség otthon kezdődik. Minél elégedettebbek vagyunk az otthonunkkal, annál energikusabbak és egészségesebbek vagyunk.

Egy magyar család egyik legnagyobb és legfontosabb tulajdona, vagyona napjainkban az a lakás, amelyikben él. Építési, korszerűsítési döntésekre megéri gondosan előkészülni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távon alacsonyan tartható üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

Minden épület egyedi, ezért nincsenek kőbe vésett válaszok, megoldások az új épületenergetikai előírások teljesítésére. Helyette olyan készlettárat érdemes felsorakoztatni, mely az építész és gépész szakemberek kooperációján, együtt gondolkodásán keresztül vezet az optimális, energiahatékony épületekhez már a közeljövőben is. A minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások csak az épülettervezők, kivitelezők és tulajdonosok együttműködése mentén tud megvalósulni.

 „A MEHI tapasztalata szerint még mindig van bizonytalanság az új épületenergetikai szabályok alkalmazása kapcsán, és nemcsak a tulajdonosok, hanem sokszor még az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között is. Nagy szükség van az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Ebben nyújt támogatást a MEHI „Korszakváltás az épületenergetikában!” című országos rendezvénysorozata, melyet nemcsak az épületek tervezésért, kivitelezésért felelős szakemberek figyelmébe ajánlunk, hanem minden olyan érdeklődőnek is, aki építeni, korszerűsíteni készül. Az épületenergetika nagy tudású szakértői mutatnak be alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangozzon el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve.”- mondta Koritár Zsuzsa, a MEHI programigazgatója.

 



[1] 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról