Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja?

2017. 10. 2.

Egy most publikált jelentés szerint az európai kormányok és az EU évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a legnagyobb károsanyag- kibocsátással járó (fosszilis) energia termelését és felhasználását. Ez szembemegy azzal a vállalással, miszerint 2020-ig megszüntetik ezeket a káros támogatási rendszereket. A Levegő Munkacsoport, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Energiahatékonysági Intézet, WWF Magyarország közleménye.

 
A CAN (Climate Action Network) éghajlatvédelmi szövetség és az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet  frissen közzétett jelentése elsőként összegzi az Európai Unióban jelen lévő fosszilis energia támogatások mértékét. A “Kivezetés 2020:  Európa fosszilis támogatásainak felmérése” című jelentés részletesen összegyűjtötte az EU és 11 tagállamának a kőolaj, földgáz és a szén kitermelésére és felhasználására 2014 és 2016 között  nyújtott támogatásait. 
 
 
A közlekedési ágazat kapta a legtöbb támogatást, több mint 49 milliárd eurót, beleértve a gázolaj árát csökkentő adókedvezményeket is. Összességében a közlekedési ágazat a beazonosított kormányzati támogatások 44%-át emésztette fel. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ezek az adókedvezmények továbbra is ösztönzik a gázolaj használatát, miközben a dízeljárművek légszennyezéséből adódó egészségügyi költségek, problémák egyre erősebben jelentkeznek. Ennek káros hatása Magyarországon is aktuális kérdéseket vet fel, hiszen a kormány erőfeszítéseket tesz az elektromos autók elterjedése érdekében. Azaz a dízeljárművek bármilyen mértékű támogatása  hátráltatja az alacsony kibocsátású közlekedésre történő átállást, például az elektromos autók elterjedését. 
 
 
A jelentés arra is fényt derített, hogy 2014 és 2016 között az EU évente – költségvetéséből, illetve  fejlesztési és befektetési bankjain és alapjain keresztül – átlagosan 4 milliárd euró fosszilis támogatást nyújtott. A földgáz és a szén továbbra is magas támogatása különösen aggasztó. 
 
A fosszilis energiának nyújtott támogatások életben tartása szembemegy az európai kormányok és az EU ígéretével, miszerint  2020-ra kivezetik az ilyen típusú  támogatásokat. Sőt, ellentétesek a Párizsi Megállapodással is, amely szerint a fosszilis tüzelőanyagokból származó széndioxid-kibocsátást megszüntetik az évszázad második felére.  
 
“A felesleges új gáz-infrastruktúrákra költött évi 4 milliárd euró, és a széntüzelésre adott évi 2 milliárd euró évtizedekre bebetonozza Európa függőségét a fosszilis energiától, ahelyett hogy az energiaátmenetet támogatná. Ezen túlmenően a káros támogatások - részben közpénzekből - évente több ezer milliárd forint kárt okoznak a magyar társadalomnak. Magyarország ráadásul nem készít pontos leltárt a fosszilis energiák számára nyújtott támogatásokról.” - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programvezetője. 
 
„Szakértőink számításai szerint Magyarországon a GDP mintegy 5 százalékának megfelelő összeget tesz ki az az adóbevétel kiesés, ami azáltal keletkezik, hogy a magáncélú autóvásárlást és -használatot széles körben céges költségként számolják el” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
 
 
“A fosszilis energiahordozók támogatása helyett az energiahatékony technológiák és szolgáltatások elterjedésének előmozdítását kell elősegíteni, ami nemcsak az egyes országok éghajlatvédelmi céljainak eléréséhez járul hozzá, hanem javítja az  életminőséget, és több millió munkahelyet hoz létre. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével ugyanis növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény. Ma Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafelhasználó,  az ország primerenergia-felhasználásának 35 százalékával. Ennek legalább fele megtakarítható lenne”  - mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
 
„A hazai szénszektor még mindig jelentős kedvezményekben és támogatásokban részesül. A Mátrai Erőmű például, amely hazánk szén-dioxid-kibocsátásának több mint 10%-áért felelős, évek óta a megújuló energia támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje, mivel az alacsony hatásfokú kazánjaiban a rossz hatékonyságú lignit mellett biomassza is elégetésre kerül. Az erőmű emellett előnyhöz jut az alacsonyan tartott bányajáradékon keresztül is.  Ezen kívül az állami szociális tűzifa program keretében az önkormányzatok és a lakosság számára juttatott barnakőszén és lignit támogatása is a káros támogatások egyike. Mindezek kivonására és az energiaátmenet segítésére történő átcsoportosításra van szükség” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia szakértője.
 
Jegyzetek
● Az EU-szintű vállalás szerint a tagállamoknak meg kell szüntetniük a környezetileg káros támogatásokat (beleértve a fosszilis tüzelőanyagokét) 2020-ra. Európai kormányok a G7 és a G20 égisze alatt ezzel párhuzamosan ígéreteket tettek a fosszilis támogatások kivezetésére. 
 
● A jelentés a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) meghatározása szerinti fosszilis tüzelőanyag termelési és felhasználási támogatási formákat követi nyomon, ezek a következők: költségvetési támogatás például a kormányok közvetlen kiadása, adókedvezmények, jövedelem- és ártámogatás; belföldi, regionális (EU) és nemzetközi közfinanszírozású támogatások kölcsönök, tőke és garanciák révén; és az állami tulajdonú vállalatok beruházásai.
 
● A jelentés az EU és 11 uniós tagország – Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország – fosszilis tüzelőanyag termelési és felhasználási támogatásait vizsgálta. Az EU esetében az uniós költségvetést, az Európai Beruházási Bankot (EIB), az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) 2014 és 2016 között.
 
● A CAIT Klímaadat Felderítő szerint (http://cait.wri.org/) a 11 vizsgált európai ország az Európa Unióhoz köthető üvegházgáz-kibocsátások 83%-áért voltak felelősek 2013-ban. 
 
● Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (Transport & Environment) két friss jelentése alapján a gázolajat átlagban 14%-kal alacsonyabban adóztatták, mint a benzint 2014-ben (ld. Az Európa adókedvezményei gázolajra című jelentést). Életciklusra vetítve a dízelautók légszennyezése (nitrogén-oxidok, légszennyező részecskék és széndioxid) nagyobb, mint a benzines autóké (ld. A dízel valódi (piszkos) története című jelentést).
 
 
A jelentés összefoglalója magyar nyelven:
http://wwf.hu/media/file/1506769499_report_fossils.pdf
 
A jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete angol nyelven: 
http://wwf.hu/media/file/1506769701_Monitoring_Europe.pdf