Magyarország ellen kölelezettségszegési eljárás indulhat az aggasztó levegőminőség miatt

2018. 5. 4.
Tudja, mennyi 1500 milliárd forint? Az 1500 után rakjon még kilenc nullát így: 1500 000 000 000. Ez felfoghatatlan mennyiségű pénznek tűnik, még úgy is, hogy Magyarország éves költségvetésének egynyolcadát teszi ki ez az összeg. Nem mellesleg ekkora veszteség éri a magyar gazdaságot évente csak a légszennyezettség miatt – áll Európai Bizottság 2017-es levegőminőségi jelentésének Magyarországra vonatkozó kiadványában.
Az Indexen megjelent cikk kivonata.
 
Ebben benne van a légszennyezettség miatt megbetegedő munkavállalók éves szinten hárommillió kihagyott munkanapja, az emiatt a munkáltatókra háruló 72 milliárd forintnyi többletköltség és az az öt és fél milliárd forint, ami az egészségügyet terheli. Ezenkívül a légszennyezettség éves szinten még 14 000 ember haláláért is felelős. Vajon kinek vagy minek köszönhetjük ezeket a döbbenetes adatokat?
 
Leszakadt vegyi gyárak kéményei eregetik a füstöt a levegőbe? Lehasznált autóinkkal pöfögtetjük tele a környezetet? 
 
Ezeknél sokkal prózaibb az ok: mi magunk.
A légszennyezettség egyik legfőbb oka ma Magyarországon a lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés.
 
Egy, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat megbízásából készült 2017-es közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság harmada valamilyen gyakorisággal égeti a szemetet. Az ezerfős minta 22 százaléka kerti hulladékot éget, 13 százaléka háztartási hulladékot, 6-6 százaléka kezelt fát, illetve műanyagot. Szintén egyharmaduk tapasztalta azt az elmúlt egy évben, hogy a környezetében valaki más égeti a hulladékot.
 
Amellett, hogy a hulladékok nagy részének égéskor embertelen szaga van –  ami már önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy a környezetünk jogosan emeljen kifogást az égetés ellen – , még rendkívül mérgező is. Csak a PVC égésekor felszabaduló dioxin egymagában okozhat meddőséget, torzszülött csecsemőt, impotenciát, bónuszként még károsítja az immunrendszert is és a hormonháztartást, és akkor még nem említettük a mellette felszabaduló foszgént, ami szintén nem a tavasz illatát hozza magával, tekintve, hogy az első világháborúban harci gázként alkalmazták. Az egyéb műanyagok és a különböző kezelt faanyagok és az égetésekor felszabaduló égéstermékek hatalmas mértékben megnövelik a szívinfarktus, az agyvérzés, a máj- és vesekárosodás kockázatát, légzési elégtelenséget, asztmát, tüdővizenyőt és halva születést eredményezhetnek.
 
A legveszélyesebb, hogy nemcsak a magunk és családunk egészségét tesszük tönkre hosszú távon, hanem a tágabb környezetünkét is. A füstöt messzire hordja a szél, a benne lévő káros égéstermékek pedig lecsapódnak a kertben, a veteményesben, bekúsznak az ajtók-ablakok résein. Egyetlen hulladékégető háztartás kilométeres körzetben tudja elszennyezni a levegőt. Emiatt érthető, hogy miért tiltja jogszabály a hulladékok égetését.
 
Mit tegyünk, ha égetnek?
Először is szóljunk az égetőnek. Mondjuk el neki, hogy miért rossz, amit csinál, hogyan mérgezi magát, a családját és a környezetét. Ha nem hallgat ránk, vagy agresszió jelét mutatja, akkor szólni kell a hatóságoknak. Súlyos esetben a rendőrségnek is szólhatunk, akik írásban rögzítik a történteket, és akár nyomozást is indíthatnak a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Nem egyszerű, mert többnyire bizonyítékok kellenek ahhoz, hogy eljárást indítsanak az égető ellen.
 
A már említett közvélemény-kutatás szerint az égetést észlelők 72 százaléka nem szól és nem is tesz semmit. 20 százalékuk szólt az égetőnek, hogy nem helyénvaló, amit tesz,  anélkül hogy értesítette volna a hatóságokat, és csak 7 százalék tett valaha bejelentést valamilyen hatóságnak ezzel kapcsolatban. Ezek eredményeképpen szinte mindig történt valamilyen intézkedés, de az esetek túlnyomó részében ezek nem vezetnek eredményre, az égetés gyakorlata ettől még nem szűnik meg.
 
Sokan érzik azért, nincs rendjén, hogy környezetükben nem jó a levegő, mert a már többször említett felmérésből az derül ki: a megkérdezettek közel háromnegyede gondolja azt, hogy a hulladékégetéssel kapcsolatban sokkal szigorúbban kellene fellépniük a hatóságoknak. Még többen álltak ki amellett, hogy ezeket a szabályokat mindenkinek be kellene tartania.
 
Mindezek ellenére csak nagyon kevesen vonják be a hatóságokat, hogy történjen valami változás az ügyben, és még kevesebb esetben történik meg ez a változás. 
 
A huszonhétmilliárdos megoldás
Mivel a legnagyobb mértékű szennyezést télen mérik, nem nehéz megtalálni az összefüggést a fűtés-légszennyezés viszonylatában. Ahol nincs pénz tűzifára, ott hulladékot fognak égetni. Ezért fontos lenne, hogy a valóban rászorulókat komolyabb fűtési támogatásban részesítse az állam.
 
Hosszú távon a lakóházak szigetelése és a környezetbarát fűtési technológiák alkalmazása lenne a megoldás, ezek azonban beruházást igényelnek, amely még ha belátható időn belül meg is térül, források híján rengeteg embernek esélytelen, hogy szóba jöjjön.
 
A Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat február végén Lázár Jánosnak írt levelében 27 milliárd forint azonnali elkülönítését kérte a minisztertől, amelyet az államnak a jogsértő és rendkívül káros lakossági hulladékégetés felszámolására kellene fordítania. Ahogy korábban már írtuk, az éves szinten okozott kár ennél jóval nagyobb, 1500 milliárd forint, nem beszélve arról, hogy 14 000 ember idő előtti halálát okozza a lakossági szilárd tüzelés.
 
Ezek az emberek átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek. A 27 milliárd forintból 4 milliárdot kampányra, 2 milliárdot a hatóságok megerősítésére, egymilliárdot műszerekre, húszat pedig a rászorulóknak nyújtandó fűtési támogatásra kellene fordítani. Ha azt nézzük, hogy éves szinten 1500 milliárdos veszteséget szeretnénk jelentősen csökkenteni, akkor ez a 27 milliárd forint nem is tűnik soknak.
 
Forrás: Index.hu