Mit tehetünk helyi szinten, hogy felvegyük a harcot a klímaválsággal szemben?

2020. 11. 10.

A MEHI szakmai konferenciájának záró része egy kerekasztal beszélgetés volt, ahol az önkormányzatok szerepéről és főként a helyi szinten megvalósítható energiahatékonysági lépésekről beszéltek a meghívottak. A panelbeszélgetést az Energy Cities szervezte, az előadásokról készült videó ezen a linken nézhető vissza.

Klímaválság, pandémia és energiahatékonyság
A panelbeszélgetést az Energy Efficiency Watch, az Energy Cities H2020-as projektje támogatta, ami visszacsatolást ad az EU energiahatékonysági szabályozásának helyi alkalmazásáról, rendszeresen vizsgálja a nemzeti energiahatékonysági reguláció előrehaladását és új konzultációs platformokat hoz létre. A kerekasztal moderátora Dely Krisztina, az Energy Cities európai ügyek biztosa volt, aki emlékeztetett, hogy az EU 2030-as klímacéljainak 55 százalékra növeléséhez az épületfelújítások ütemének legalább megduplázása szükséges. Ez egyben a legnagyobb lehetőség lenne nemcsak a klímaválság kezeléshez, hanem a pandémiából való kilábaláshoz is: az energiahatékony felújítások teremtik a legtöbb hosszú távú munkahelyet, és a rezsicsökkentésnél lényegesen hatékonyabban kezelik az energiaszegénységet is. Jelenleg az EU-ban 4-ből egy háztartásnak okoz nehézséget, hogy kifizesse energiaszámláit és a járvány mélyülésével, a munkanélküliség növekedésével ez várhatóan tovább romlik.

Klímaváltozás: kiszárad-e 2100-re a Balaton?
A kerekasztal első előadója, Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 igazgatója és az Energiaklub elnökségi tagja felhívta a figyelmet, hogy az üvegházgáz hatásai az adott kibocsátáshoz képest nagyjából 30 évvel később éreztetik hatásukat, így most még csak az 1990-es kibocsátási szint következményeit érezzük. A kibocsátások csökkentéséhez egy teljesen más életmódot kell elképzelnünk. Sajnos a Párizsi megállapodások összességében annyi kibocsátást engedélyeznek, amivel nem tudjuk a maximum 2°C-os kibocsátást garantálni: ezek inkább a 3-4 fokos felmelegedés felé mutatnak, tehát nem elegendőek. Részletesen bemutatta a +2 ill. +4 °C becsült hatásait 2100-re, a tengerszint emelkedésen és klímamenekültek számán túl a Balaton részleges kiszáradásáról és az Alföld felének sivataggá válásáról is beszélt. A magyarországi ÜHG kibocsátást grafikonon ábrázolta: a 2020-ig tartó időszakban az üvegházgáz kibocsátás lassú csökkenést mutat, időszakonkénti emelkedéssel. Rámutatott, hogy a magyar kormány a kényelmes, fájdalommentes célkitűzést választotta az új NEKT-ben: a 2030-ra kitűzött célok már a Mátrai erőmű tervezett bezárásával és a COVID hatásával teljesülni fognak. Így a tervezett klímasemlegességhez 2030-ig csak évi 0,5 százalékos, míg 2030 és 2050 között évi 5 százalékos kibocsátás-csökkentést kellene majd teljesítenünk, míg ha mostantól lineárisan csökkentenénk a kibocsátásunkat, elég lenne 3%-os mérséklést elérni. Bart úgy látja, így a nem-klímapolitika hazánkban átalakult látszat-klímapolitikává.

Budapesti energia-megtakarítási lehetőségek
Ámon Ada, Budapest Főváros Önkormányzatának klímaügyi megbízottja is a 2014 óta tapasztalható kibocsátás emelkedésre hívta fel a figyelmet, ami a gazdasági növekedésen túl nagyrészt a rezsicsökkentésnek köszönhető, mert az olcsó energiaárak nem ösztönöztek megtakarításra. Az új fővárosi vezetés célja a zöld város irányába való elmozdulás, és mivel a budapesti lakosokat is leginkább a légszennyezés zavarja, amelynek fő kibocsátója télen a fűtés, nagyon fontos az épületek energiahatékony felújításának felgyorsítása. A közlekedési eredetű kibocsátás elleni fellépés is fontos: , itt elsősorban a magán- és teherforgalom dominál, a közösségi közlekedés csupán 2%-kal járul hozzá a budapesti kibocsátáshoz. Az önkormányzat jelenleg felméri a saját épületeiben rejlő energiacsökkentési potenciált, és tervezi ezen épületek komplex felújítását, annak ellenére, hogy mindez az összes energiafelhasználás csupán 4%-ára van hatással. A legtöbb felhasznált energiát (39%) a lakóépületek fogyasztják, itt van a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál. A lakosság részéről is megvan az igény az épületek korszerűsítésére, de a legtöbben önkormányzati vagy állami támogatással tudnának csak ebbe belevágni. Ez a hozzájárulás főként európai uniós forrásból érkezhetne, és 800-1000 mrd Ft-ra lenne szükség, hogy 2030-ra a lakások 1/3-t fel lehessen újítani, ezzel Budapest energiakibocsátásának ¼-t megtakarítva. Jelenleg a Fővárosnak nincs saját forrása energiahatékonysági felújítások finanszírozására a kormányzati megszorítások miatt, de a következő pénzügyi ciklusban szeretnének közvetlen európai uniós forrást kapni erre a feladatra.
Az épületfelújítások jelentőségét mutatja, hogy a Klímaügyi közösségi gyűlésen is első helyre sorolták az energiahatékonysági beruházások támogatását.  Budapest az ország legnagyobb kibocsátója, a légszennyezés a COVID járvány miatt különösen fontossá vált, ezért az a leglényegesebb, hogy minél kisebb legyen a lakossági energiafogyasztásból származó kibocsátás, amelynek pénzügyi fedezetét igyekeznek minél előbb előteremteni. További terveik, hogy a fogyasztókat érdekeltté tegyék a zöld energiatermelésben, itt leginkább napelemes beruházásokban és minél jobb hálózati integrálásban gondolkodnak.

Budaörs nemzetközi projekttel segíti az épületfelújításokat
Szabó Sándor, Budaörs város önkormányzatának pályázati koordinátora ismertette Budaörs város klímavédelmi céljait és tevékenységeit. 2011-ben csatlakoztak a Polgármesterek Szövetségéhez és 2012-ben kidolgozták SEAP-jukat (Fenntartható Energia Akcióterv), amiben vállalták, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentik a települési szén-dioxid-kibocsátást, amiből 15% már 2014-re megvalósult a szolgáltató és lakossági szektorban végbement kedvező folyamatoknak köszönhetően. H2020-as pályázat keretében készül SECAP (Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv) dokumentumuk, amelyben vállalják, hogy 2030-ra 40%-kal csökkentik Budaörs energetikai eredetű szén-dioxid-kibocsátását, és folyamatban van a helyi klímastratégia kidolgozása valamint egy lakossági szemléletformálási kampány is (KEHOP finanszírozásban). A helyi közintézményeket folyamatosan újítják fel saját forrásból és pályázatokból, míg a lakosság számára évek óta biztosítanak épületfelújítási támogatást egyrészt hagyományos technológiával épült épületek hőszigetelésére, kazáncseréjére és megújuló energiával való ellátására, másrészt panelépületek közös használatú részeinek világításkorszerűsítésre. Előkészítés alatt van egy OKÉ nevezetű univerzális tanácsadó pont, ami energiahatékonysági felújításokban és megújuló energiák használatában is segítené a lakosságot.
Budaörs nemzetközi pályázatokon is indul: a SECAP kidolgozása, energiagazdálkodási irányítási rendszer bevezetése és egy energiamegtakarítási versenyben való részvétel is EU-s forrásoknak köszönhető. Jelenleg a legfontosabb nemzetközi projektjük a Build Upon2, ami egy korábbi projekt (Build Upon) tapasztalatainak felhasználása az energiahatékonysági épületfelújítások számának növelése céljából. Nyolc ország Zöld Építés Egyesülete, a Climate Alliance és 8 pilot város - Magyarországról Budaörs - vesznek részt a programban, ahol egy többszintű épületfelújítási keretrendszert dolgoznak ki. Igyekeznek helyi és nemzeti szinten összehangolni az épületfelújításokat, lokális szinten gyűjtenek adatokat a renoválásokról, ezeket rendszeresen értékelik, jó gyakorlatokat osztanak meg egymással és az épületfelújítások környezeti, gazdasági és szociális előnyeit is számbaveszik, indikátorokkal mérik. A projektben várják három követő magyar város becsatlakozását, akik tesztelnék az elért eredményeket.

Miskolc város és a REBUS projekt
Hall Katalin, a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. projektmenedzsere egy Interreg projektet, az 5 éves REBUS-t mutatta be, amelynek célja a középületek energiahatékonysági felújításával kapcsolatos szakpolitikák javítása. 12 nemzetközi jó gyakorlatot azonosítottak, amelyből a magyar példa Rácalmáson és Mezőfalván valósult meg, ahol az önkormányzati dolgozói egy energetikai tréningen vettek részt, majd létrehoztak és működtetnek egy helyi energiaügynökséget, a lakosság és a vállalkozók részére. A kidolgozott energiahatékonysági felújítási útvonalterv keretében tippeket, ajánlásokat fogalmaztak meg az önkormányzatok számára, hogy mire figyeljenek a felújítások teljes folyamata során, azaz a tervezésnél, a megvalósítás/kivitelezésnél, a monitoringnál és a kapacitásbővítésnél. Nagyon fontos már az elején az épülethasználók bevonása a tervezésbe, a kivitelezésnél a zöld és innovatív közbeszerzés, a monitoring adatok felhasználása az épülethasználók tudatosságának növelésére (is), és a rendszeres képzések az energetikai tanácsadók számára.
Miskolc 2010 óta elkötelezett az okos és a zöld város kezdeményezésekben. Eddigi legnagyobb eredményük a Miskolc és a Pannergy között megszületett PPP kezdeményezés volt, amelynek eredményeképp az Avas városrész távfűtési és melegvíz ellátási rendszere már több mint 50 százalékban geotermikus alapon működik. Az utóbbi években 23 középületet (iskolák, óvodák) újítottak fel, és az óvodák között ez 70 százalékos energiamegtakarítást jelent. Tanulságként a szemléletformálás szerepét emelte ki, sok mindent kevés pénzből, az épülethasználók hozzáállásának megváltoztatásával el lehet érni.

Az energetikusi hálózat szerepe
Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke az épületfelújítások fontosságáról beszélt, amit az energiaszegénység, a 2030-as, 2050-es szigorú klímacélok és az új lakások alapterületének növekedése még hangsúlyosabbá tesz. A Magyar Energetikusi Hálózat működtetése idén a kormányhivataloktól átkerült a Magyar Mérnök Kamarákhoz, ami azért jelentős, mert az épületfelújításoknál nagyon nagy szükség van szakmai-műszaki ismeretre, ennek folyamatos megújítására, amit a Mérnök Kamara biztosítani tud. A hálózatban két fontos feladatuk lesz: a tanácsadás és a nyomon követhetőség biztosítása. Ez utóbbihoz adatfeldolgozási rendszert dolgoznak ki; fontos, hogy ezeket az információkat országosan összekapcsolják.
Jelenleg felálltak a háttérszervező csapatok, elkezdődött a tanácsadó pontok kialakítása, szervezik a kollégákat és kapcsolatba léptek az önkormányzatokkal, helyi szervezetekkel és a lakásfenntartókkal, akik biztosítják, hogy az energetikusi hálózat tevékenysége minél szélesebb körben ismert legyen. A tanácsadó pontokon lakossági és vállalkozói ügyfelek kapnak majd ingyenes szakmai-műszaki segítséget, pályázati, pénzügyi támogatásokról jutnak információkhoz, a vállalkozókat pedig egyedi energiamegtakarítási stratégiák kidolgozására ösztönzik.

Ámon Ada azzal zárta a panelbeszélgetést, hogy a legfontosabb, hogy a lakóépületek felújítására kiszámítható, hosszútávon rendelkezésre álló, jelentős támogatást kapjanak az épülethasználók, ezt kell mindenkinek kommunikálnia a szabályozók, a parlament és a kormány felé!