Nagy a versenyfutás az uniós ingyenhitelekért

2018. 3. 23.
Magyarország éllovas a régióban a visszatérítendő EU-források terítése szempontjából - mondja a Portfolio interjújában Bernáth Tamás , a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója. Az interjúban a Budapest Bank eladásáról, a lakossági energiahatékonysági pályázatokról, az MFB Pontok jövőbeni sorsáról és egy közép-európai régiós fejlesztési bank létrehozásának tervéről is kérdezték az állami tulajdonú pénzintézet vezérét. 
 
 
A 2014-2020-as ciklus EU-forrásainak a jó része gazdára talált már Magyarországon. Mi a helyzet az MFB Pontokon hitelként értékesített visszatérítendő forrásokkal? 
 
Éllovasok vagyunk a régióban, ami azért is nagy szó, mert az előrejelzések szerint a következő hétéves ciklusban erőteljesen megnő a visszatérítendő források aránya, és ekkorra már komoly tapasztalatokkal fogunk rendelkezni. 2023-ig 474 milliárd forint visszatérítendő forrás kihelyezését tervezzük. 
 
A beérkezett hiteligények a 474 milliárd forint 73 százalékát fedik le, a már leszerződött állomány pedig 109 milliárd forint, amelyből 60 milliárd forintot 2017 végéig folyósítottunk. Időarányosan tehát erősen kezdtünk, a tesztév sikeres volt, idén már 132 milliárd forint kihelyezése a cél.
 
Mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben a magyar kkv-hitelezés 10 százalék feletti mértékben bővült, tehát nehéz lenne azt mondani, hogy mi ezekkel a termékekkel kiszorító hatást gyakorlunk. 
 
Ma már 642 MFB Ponttal rendelkeznek, nem túl kevés ehhez képest a kihelyezett hitelmennyiség? 
 
Nem a kihelyezést, hanem az igénylést érdemes nézni, hiszen ez múlik elsősorban az MFB Pontokon, a folyósításhoz már az egyes projektek előrehaladására is szükség van. Megfelelünk az EU felé, illetve a Magyarországon is kommunikált, elfogadott tervnek. Erőteljesen hozzájárult a sikerhez az OTP, az MKB, a Növekedési Hitelbank és a Gránitbank konzorciuma, hiszen a meglévő 442 MFB Pont mellett nekik köszönhetően tavaly 200 újjal gazdagodtunk. Ráadásul, még nőtt is azoknak a fiókoknak a súlya, amelyek teljes kiszolgálást nyújtanak. Azt gondoljuk, hogy ez most már elég, a 642 Pont a teljes magyar hitelintézeti fiókállomány több mint egyötöde. Ha ez egyetlen kereskedelmi banki hálózatnak számítana, akkor a maga nemében az egyik legnagyobb lenne Magyarországon. 
 
Mely hitelekért kapkodnak jobban a vállalkozások, és melyekért kevésbé? 
 
Vannak egyértelmű slágertermékek. Nem meglepő, hogy elsősorban azok voltak a kkv-k számára rendkívül vonzóak, amelyeknél a felhasználási célok köre a legszélesebb, és amelyeknél a kamat 0 százalékos. 
 
A kkv-k versenyképességi hitele esetében például másfélszeres túljegyzés történt. A másik véglet a hétéves ciklus merevségeit tükrözi: a foglalkoztatottsági hitel iránt a gazdasági környezet változásai miatt jóval kisebb az érdeklődés.
 
Szerencsére magyar kormányzati, de még uniós szinten is érzékeljük a rugalmasságot arra vonatkozóan, hogy legyenek átcsoportosítások. Egy alkalommal már történt is átcsoportosítás a versenyképességi hitel javára, most pedig a foglalkoztatási célú termék keretéből próbálunk máshová átmozgatni forrásokat. 
 
Mint említette, a kiszorítási hatás kevésbé érdekes, amikor kétszámjegyű mértékben nő a cégek hitelállománya. A kérdés inkább az, hogy a 0%-os kamat a jelenlegi alacsony banki kamatkörnyezetben mennyire tesz vonzóvá egy nagy adminisztrációs terhet jelentő visszatérítendő EU-forrást? 
 
Kisebb adminisztrációval jár egy normál kereskedelmi hitel, ezt el kell ismerni. Azt is, hogy nem jelent akkora előnyt ez a 0 százalék, mint öt évvel ezelőtt jelentett volna, de azzal azért nehéz vitatkozni, hogy a kereskedelmi bankok nem tudják a zéróhoz közeli kamatot 20 évre tartani. 
 
Mi viszont fix 0 százalékot kínálunk akár 20 évre. Ez egy jelentős fegyvertény, amikor a jegybank elvárja a kereskedelmi bankoktól (igaz, elsősorban a lakáshiteleknél), hogy minél hosszabb kamatperiódussal nyújtsák a hiteleiket, vagyis minél hosszabb időre rögzítsék a kamatlábat. Persze az átlagos futamidő nálunk sem olyan hosszú, 7 év körül alakul, de a fix 0%-os kamatozás erre az időszakra is nagyon vonzó.
 
Említette, hogy a visszatérítendő források 73%-át már lefedték a kkv-igények, ilyen ütemben jó eséllyel a maradék 30%-ot is leköthetik. Mi lesz az MFB Pontok későbbi feladata? Egyeztettek már erről a bankokkal? 
 
A magyar kkv-hitelezettség mérhetően alulmúlja a visegrádi országokét, nem beszélve más uniós összehasonlításokról. A magyar kkv-knál a GDP 12 százaléka a hitelarány, ez a V4-eknél majdnem mindenhol 16, míg az uniós átlag 42 százalék. Továbbra is van feladat a kkv-k finanszírozási szükségleteinek kielégítésében, de az EU-források szétosztása utáni feladatokról egyelőre nem egyeztettünk a bankokkal. Megállapodást kötöttünk az Európai Beruházási Bankkal arról, hogy létrehozunk egy beruházási platformot, amelynek különböző projektek lehetnek a célkeresztjében, ezen források eljuttatásában akár lehet szerepe az MFB Pont hálózatnak is. Egy dolgot biztosan kijelenthetünk: az MFB közvetlenül nem akar sok kicsi ügylettel foglalkozni, erre kiválóan alkalmasak az MFB Pontok, így később is számítunk rájuk, egyelőre nem kidolgozott formában. 
 
Korábban úgy becsülték, mintegy 900 milliárd forintnyi hiteligényt nem képesek kielégíteni a gazdaságban a kereskedelmi bankok, mert az érintett cégeket nem tartják hitelezhetőnek. Mennyire tudják célzottan ezt a kört megszólítani, pótolva a finanszírozási rést? 
 
Reálisan szólva biztosan van átfedés az általunk hitelezett cégek és a bankok ügyfelei között, de szép lassan sikerül betölteni a finanszírozási rést. Az említett 900 milliárd forintos rés mára számításaink szerint körülbelül 700 milliárd forintra szűkült, miközben 10-15 százalékkal nőtt a hazai kkv-hitelállomány. Nullára persze sosem fog szűkülni a rés, hiszen finanszírozást igénylő induló vállalkozások mindig lesznek, ők azok, akik kevés sikerrel fordulnak a bankokhoz. 
 
A kkv-k mellett a lakosságot is megszólították, de meglehetősen lassan indult be a kereslet az energiahatékonysági pályázatok iránt. Mekkora csalódás volt az első néhány hónap tapasztalata? 
 
Ha a visszatérítendő EU-források eddigi szétosztása tanulási szakasz volt, akkor az energiahatékonysági pályázatokra ez duplán igaz. Lakossági termékre végképp nem volt példa nemhogy az uniós pénzügyi eszközökben, de az uniós támogatásokban sem. 
Ez három olyan kihívást jelentett, ami kicsit váratlanul ért minket: 1. az MFB Pontok rendszere a kkv-k kiszolgálásra jött létre, itt viszont lakossági ügyfelek kezelésére van szükség 2. Az a fajta kommunikáció, ami viszonylag könnyen elér a pár tízezer kkv-hoz, nem elég akkor, amikor a háztartásokat egyesével kell rávenni arra, hogy bejöjjenek és igényeljenek. 3. A kkv-k esetében könnyen átlátható piaci verseny itt sokkal összetettebb.
 
Rá kellett ébrednünk, hogy például a lakás-takarékpénztárak feltételeivel is versenyzünk, sőt igazából a szabad felhasználású hitelekkel is. Mind a három tanulság lehetőséget teremtett a továbbfejlődéshez. Leültünk a partnereinkkel és megbeszéltük, hogyan tudunk rajtuk keresztül lakossági kiszolgálást biztosítani. Az év közepéig elindítjuk a lakossági termék online igénylését, amivel nagyot lépünk előre a csatornahasználatban. A marketingkommunikációt is felerősítettük 2017 végén, és még fokozni szeretnénk. Fontos a szezonalitás is: ősszel elindítani egy energiahatékonysági felújítási programot nem tűnik tökéletes időzítésnek. Harmadrészt pedig két nagy átalakítási hullámban egyszerűsítettünk és lazítottunk a feltételeken, januárban például ötmillió forintra felemeltük a jelzálogjog bejegyzése nélkül is felvehető hitelösszeget. Az igénylési dokumentációt 50 oldalról 12-re csökkentettük. Ezzel két hónap alatt akkora igénynövekedést sikerült elérnünk, mint azelőtt összesen. Az eredeti felmérések azt mutatták, hogy kb. 100 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amelyik olyan felújítást tervez, amelyre ez a termék a megfelelő megoldás. Mi úgy számoltunk, hogy ebből 25 ezer fog beleférni a keretbe. 
 
A teljes interjú a Portfolio.hu honalpon érhető el.