Növekvő ipari energiaintenzitás a COVID árnyékában – az IEA Energiahatékonyság 2020 jelentése

2021. 1. 4.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) közzétette a legfrissebb éves jelentését az energiahatékonyság 2020. évi, globális fejleményeiről. A beszámoló az energiaadatok, a szakpolitikák és a technológiai irányok elemzésével átfogó képet nyújt az energiahatékonysági trendekről világszerte.

Az idei jelentés a COVID-19 járvány energiahatékonyságra és a globális energiapiacokra gyakorolt hatására, valamint a 2019-es trendek elemzésére összpontosít. Az energiahatékonyságnak a gazdaságélénkítő csomagokba történő beépítésének és hatásainak elemzésével a jelentés kiemeli az energiahatékonyság ösztönző szerepét a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés területén, miközben csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az energiahatékonyság javulása a járvány időszakában visszaesett
2015 óta az energiahatékonyság javulásának mértéke világszinten csökken, a primerenergia-intenzitást figyelembe véve, amit a COVID-19 válság tovább tetézett. A válság és az alacsony energiaárak eredményeként az energiaintenzitás várhatóan csak 0,8% -kal fog javulni 2020-ban, ami nagyjából a fele a 2019-es (1,6%) és 2018-as (1,5%) adatoknak. Ez jóval a globális éghajlati és fenntarthatósági célok eléréséhez szükséges szint alatt van. Ez különösen azért aggasztó, mert az energiahatékonyság az energiához kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátás több, mint 40%-ának megtakarításáért felelős a következő 20 évben az IEA Fenntartható Fejlődési Szcenáriójában, amely útmutatást ad arra, hogy hogyan lehetne elérni a nemzetközi éghajlati és energetikai célokat.

Az energiahatékonysági beruházások 2020-ban 9%-kal csökkentek
Az új, energiatakarékos épületekbe, berendezésekbe és járművekbe történő beruházások várhatóan csökkentek 2020-ban, mivel a világgazdaság becslések szerint 4,6%-kal esett vissza, és a jövedelem bizonytalansága befolyásolja mind a fogyasztói, mind az üzleti döntéseket. Az új autók értékesítése várhatóan több mint 10% -kal csökkent 2019-hez képest, ezzel a járműállomány öregszik és elavult marad, bár az új autók értékesítésében az elektromos járművek részaránya várhatóan 3,2%-ra nőtt, a 2019-es 2,5%-kal szemben. Az ipari és kereskedelmi épületeknél az alacsonyabb energiaárak a legfontosabb energiahatékonysági intézkedések megtérülési idejét 10-40%-kal növelték meg, ami mérsékli ezen beruházások vonzerejét más befektetésekhez képest.

A megváltozott mobilitás hatása az energiaigényre és az energiaintenzitásra
Az utazási korlátozások és lezárások jelentős hatással voltak a távolsági és városi közlekedésre. Az előrejelzések szerint a közlekedési ágazat energiafogyasztása 2020-ban 10%-kal csökkent 2019-hez képest, ideértve az olajfogyasztás 11% -os, napi 6 millió hordós csökkenését. Ez a globális olajigény 2020-ban várható teljes csökkenésének körülbelül kétharmadát teszi ki. A közlekedés iránti kereslet óriási visszaesése csökkentette a légi és vasúti kapacitások kihasználtságát (például áprilisban a nemzetközi járatok esetén 28%-os volt a kihasználtság), növelve az utasokra és megtett kilométerekre vetített energiafelhasználást.

A hatékonyság növelésére irányuló erőfeszítések nélkül az iparban növekedhet az energiaintenzitás
A jelenlegi körülmények azt vetítik előre, hogy az ipar valószínűleg energiaintenzívebbé válik, mivel a gyártás területén egyre nagyobb arányt képviselnek az energiaigényes beszállítói iparágak. Például Európában és az Egyesült Államokban egy kevésbé energiaintenzív iparág, az autóipar 2020 első felében 30%-kal csökkent, míg egy nagyon energiaigényes ágazat, a fémalapanyagok gyártása csak 15%-kal esett vissza. A jövőbeli bevételekkel kapcsolatos bizonytalanság valószínűleg arra készteti a vállalkozásokat, hogy módosítsák a beruházásokkal kapcsolatos prioritásaikat, miközben az energiahatékonysági intézkedésekre fordított kiadások kevésbé térülnek meg az energiaárak alacsony volta miatt.

Az épületek energiahatékonysági felújítása késik néhány piacon
Egyes területeken a műszaki hatékonyság javulása elmaradt, mivel a lezárások és a fizikai távolságtartás korlátozták az építési vállalkozók hozzáférését a helyszínekhez. Az intelligens mérőórák felszerelése 80-90%-kal esett vissza Indiában és az Egyesült Királyságban a lezárások idején, de 2020 harmadik negyedévére visszaállt a 2019-es szint. A gazdasági bizonytalanság tovább késleltetheti az építőipari beruházásokat, a jövőbeni növekedési előrejelzések pl. az energiahatékony üvegeknél, 6%-kal módosultak a járvány előtti prognózisokhoz képest. A saját kezűleg végzett felújítások feltörekvőben vannak egyes piacokon, ami rövid távon növelheti a lakóépületek műszaki hatékonyságát. Például Ausztráliában a szigetelés értékesítése 20-40%-kal volt magasabb 2020 első felében, mint egy évvel korábban.

A berendezések hatékonysága valószínűleg javulni fog rövid távon
A műszaki hatékonyság növekedésének legjobban teljesítő ágazata a háztartási berendezések piaca. A 2020 harmadik negyedév végi adatok azt mutatják, hogy a COVID-19 válság növelte a háztartások érdeklődését az új készülékek vásárlása iránt, így több régebbi, elavult modellt is új, hatékonyabb készülék váltott fel. A járvány kezdete óta az online vásárlási keresési indexek 20-40%-kal emelkedtek számos készüléktípus esetében világszerte. Ha ezek a tendenciák megmaradnak, az világszerte növelné a berendezések műszaki hatékonyságát.

Az energiahatékonyságot ösztönző finanszírozások eddig egyenlőtlenek voltak
A COVID-19 kormányzati gazdaságélénkítő, helyreállítási csomagok, alapok kialakítása az új beruházásokon és strukturális változásokon keresztül nagymértékben befolyásolja minden ágazat műszaki hatékonyságát, és hatással van az energiaintenzitásra is.
Az IEA 66 milliárd dolláros, energiahatékonysági intézkedésekre fordított forrást követett nyomon, amelyeket a kormányok gazdaságélénkítő csomagjai részeként hirdettek meg október végéig. Nagy részét (26 milliárd USD) az építőiparnak szánták - nem meglepő módon, mivel ezek a beruházások becslések szerint körülbelül 15 munkahelyet teremtenek minden elköltött egymillió dollár után. Körülbelül 20 milliárd dollárnyi forrást jelentettek be az elektromos járművekre való áttérés felgyorsítására, ideértve a töltőállomások kiépítését is. Sok lehetőség eddig kihasználatlan maradt; az IEA feltárta az ágazatok közötti kiadási különbségeket. Nem támogatták eddig a szuperhatékony készülékek elterjedését, és a közúti járművek hatékonyságára fordított kiadások is minimálisak az elektromos járművek ösztönzésén túl.
A bejelentett energiahatékonyságra fordított kiadások regionális szinten is egyenlőtlenek voltak. Az európai országok hatékonyságra fordított kiadásaihoz képest a világ többi része eltörpül: míg Európa az energiahatékonysági állami finanszírozás 86%-át adja világszerte, a fennmaradó 14%-on az ázsiai-csendes-óceáni régió és Észak-Amerika osztozik.

Az energiahatékonyságra fordított kiadások több millió munkahelyet teremthetnek
Az IEA becslése szerint az eddig bejelentett energiahatékonysági kiadások 1,8 millió teljes munkaidős munkahelyet teremthetnek 2021 és 2023 között, amelynek közel kétharmada az építőiparban, 16%-a  egyéb iparágakban és 20%-a a közlekedésben jönne létre. Az eddigi bejelentések alapján a hatékonysághoz kapcsolódó munkahelyek több mint 80%-át Európában kívánják létrehozni, ahol a legtöbb támogatást osztják szét. Az IEA 2020 júniusában közzétett fenntartható helyreállítási terve azonban azt vetíti előre, hogy az energiahatékonyságot célzó jövőbeni gazdaságélénkítő csomagok világszerte további közel 4 millió munkahelyet teremthetnek az állami és a magánszektorban az épületekbe, közlekedésbe és az iparba történő beruházások révén.

A válság megváltoztatja az épületekben történő energiafelhasználást
Az építőiparban az energiafogyasztási arányok változása tapasztalható a kereskedelmi és a lakóépületek között, mivel a távolságtartás és a távmunka csökkenti az irodaházak és a kereskedelmi épületek használatát, és növeli az energiaigényt az otthonokban. 2020 első felében néhány országban a lakóépületek villamosenergia-felhasználása 20-30%-kal nőtt, míg a kereskedelmi épületekben 10%-kal csökkent.
A kereskedelmi épületekben az energiafelhasználás nagyobb részét az alapvető szolgáltatások teszik ki. Ezek a szolgáltatások gyakran energiaigényesebbek, ezért a kereskedelmi épületek energiaintenzitása valószínűleg növekedni fog. Például az élelmiszer-értékesítési helyek, amelyek nagyrészt továbbra is működtek a járvány idején, több mint kétszer olyan energiaigényesek, mint egy átlagos iroda az Egyesült Államokban, amelyek nagyrésze üresen állt a válság alatt. Az üzletek és irodák újbóli megnyitásával a kereskedelmi épületek energiaigényesebbé válhatnak, amennyiben a bérlők szellőztetési igénye nő a COVID-19 kockázatának csökkentése miatt. Az épület energiájának körülbelül 30%-át a szellőzés és elvezetés teszi ki, ami nagyobb szellőztetési igény mellett tovább nő.

A válság megváltoztatja a közlekedési energiafelhasználást
A távolsági közlekedés drámai visszaesést mutatott minden alágazatban, a kereskedelmi légi közlekedés 2020-ban valószínűleg 60%-kal, a vasúti pedig 30%-kal csökkent. A visszaesések közti különbség arra utal, hogy - legalábbis belföldön - zajlik némi átállás légi közlekedésről vasútra és közútra. A repülésről a vasútra történő áttérés csökkentené, míg a közúti járművekre való átállás növelheti az energiaintenzitást.
A városokban az emberek többsége elfordult a közösségi közlekedéstől a személygépkocsi és az aktív közlekedési módok, például gyaloglás, kerékpározás vagy más, nem motorizált járművek használata felé. A tömegközlekedés használata néhány országban akár 50%-os csökkenést is mutatott.

A teljes jelentés itt érhető el angol nyelven: https://www.iea.org/reports/energy-efficiency-2020