NRGReport: Nem a megtérülés számít az energiahatékonysági beruházásoknál

2017. 6. 13.

Új ingatlanok, különösen irodafejlesztéskor az energiahatékony megoldások alkalmazása ma már elvárás. A hatékonyságot javító eszközök, megoldások ugyanakkor növelik a költségeket. Tervezéskor az ingatlanfejlesztők számolnak ezekkel, ám egy energiahatékonyságot javító beruházásról nem annak megtérülése alapján döntenek – mondta lapunknak Schmidt András, a Skanska Property Hungary Kft. fenntarthatóságért felelős szakembere. 

Hogyan teremtik meg az egyensúlyt az energiahatékonyság és a költségvetés között egy épület tervezésekor? Van valamiféle sorvezető, amit alkalmaznak?
Létezik egy dokumentum, az ún. Owner Design Requirement (tulajdonosi dizájn követelmények, ODR), melyet minden évben fejlesztünk, hogy fenntarthatósági szempontoknak, új előírásoknak, az egyre jobban fejlődő bérlői igényeknek és saját fejlődésünknek megfeleljen. Az ODR építészeti, gépészeti,elektromos, épület menedzsment rendszerekre és ingatlan kezelésre is kiterjed – eszerint terveztetjük az épületeket.
 
Mennyire országra szabottak ezek a követelmények?
Az ODR egységes: egy üzleti egységet képezünk a lengyel, cseh, román kollégákkal. Az előírásoktól természetesen a helyi szintnek megfelelően el lehet térni, de az alapelvek megegyeznek.
 
Az ingatlanpiac és az építőipar jellemzői, az árak viszont országonként eltérőek.
Valóban, de például a munkerő díjazása egyre emelkedik az említett országokban. Az energiahatékonysági előírások az EU rendeletnek megfelelően hasonlóak. Fel kell készülnünk a NET ZÉRO energiás épületekre. Így előírtuk, hogy irodaépületeinknek 25 százalékkal kevesebb energiát kell fogyasztani, mint a helyi rendelet, ezzel is felkészülve 2020-ra.  
 
Ezek szerint az ár, az energiahatékonysági beruházások költsége másodlagos szempont?
Törekszünk arra, hogy bérlőink kivánságait maximálisan teljesítsük és ezzel egyidőben a saját fenntarthatósági céljainkat lépésről lépésre megvalósítsuk, mind az energiahatékonysági szinten, mind pedig a kiváló munkakörnyezet megteremtésében.
 
A fejlesztés költsége azért is fontos, mert az energiahatékony megoldások alkalmazásával nem feltétlenül javul a megtérülés.
 
Nem feltétlenül a megtérülés a legfontosabb szempont, habár a berendezéseinket életciklus elemzés alapján is válaszutjuk. A bérlői, üzemeltetői és befektetői igényeket figyelembe véve építünk. Az a célunk, hogy vonzó épületet építsünk, melyben bérlőink jól érzik magukat, alacsony rezsi költséget fizetnek, illetve a befektetőknek megadjuk a fejlesztési lehetőséget a jövőben.. Nem vizsgáljuk meg részletesen, hogy egy adott energiahatékonysági megoldás öt, tíz vagy harminc év alatt térül meg. Ezek alkalmazása máig sokszor marketing.  Mivel elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóságért felé, folyamatosan lépünk előre. Tízszeres mennyiségű fotovoltaikus panelt nem tudunk beépíteni – egyszerűen nincs akkora felület, ami lehetővé tenné.
 
Spekulatív módon nem is fejlesztenek?
Jelenleg nem így fejlesztünk, de volt rá példa. Ma a bérlők jó része csak olyan épületbe hajlandó költözni, amely nemzetközi tanúsítási rendszerrel rendelkezik. Ennek is van költsége, amelyet nyilván ismerünk, de nem ez a lényeg, mert a bérlő csak akkor választja az épületet, ha van tanúsítás, ha fenntarthatósági szempontoknak megfelel. A bérlők egyre elkötelezettebbek, s foglalkoznak a jó környezettel.
 
Melyek a legnagyobb kihívások itthon egy épület tervezésekor?
A helyi környezeti, építési előírások folyamatosan változnak. Ami ma egy bizonyos övezetnek sorolnak, néhány hónap múlva már nem biztos, hogy ugyanaz marad. Az építmény magasságának meghatározásakor pedig a fejlesztők gazdasági szempontjait is szem előtt kellene tartani. A legfontosabb, hogy legyen elég idő a gondos integratív tervezésre.
 
Ez azt jelenti, hogy minden résztvevőt be kellene vonni a tervezésbe. Sajnos erre a legtöbb esetben nincs elég idő.
 
Mi a helyzet az épületenergetikai szabályozással?
Nem állítom, hogy nincsenek kihívások. Például az, hogy hogyan teljesítjük meg az előírt 25 százalékos megújuló energia részarányt. Marad a talajhő hasznosítása és a hőszivattyú alkalmazása, mint lehetőség, VRF vagy VRV rendszerek használata. Ezeken kívül nagyon szűk a mozgástér. A hazai szabályozás például nem teszi lehetővé, hogy megújuló energiát, elektromos áramot vásároljunk, míg más országokban ez járható út.
 
Mi lenne a megoldás?
Mindig a központi ellátás a racionális megoldás. Fejleszthetünk ingatlant megújuló energia arányrészt biztosító rendszerekkel, de a fenntartható megoldás az, ha a távhő- vagy áramszolgáltató biztosít megújuló energiát. Gazdaságosabb, mintha egyedileg fotovoltaikus panelekkel szerelünk fel vagy geotermikus energiával látunk el egy házat.
 
Az elektromobilitás térnyerésével az irodaházfejlesztőknek nehézséget okoz, hogy nem tudják, milyen töltőket, állomást tervezzenek az adott épületbe. Nem tudják ugyanis, hogy milyen járműflottát vásárol majd a bérlő, milyen járműveket használnak majd a dolgozók.
 
Az ABB közreműködésével készítettünk egy felmérést arról, hogy mi várható. Új elektromos autó vásárlásához jár ugyan támogatás, de az árak ismeretében úgy vélem – egy plug-in Volkswagen Passat ára 13 millió forintról indul –  inkább használt járművek kerülnek be az országba. Jelenleg főként egyszerű váltóáramú töltőre van szükség. Az igények persze változhatnak, előfordulhat, hogy négy év múlva a tulajdonosok azt szeretnék, hogy autójuk húsz perc alatt feltöltődjön. Ehhez már egyenáramú gyors töltőkre van szükség, amely megfelelő infrastruktúrát igényel.
 
Egy ilyen töltőállomást a már átadott irodaépületben képesek lesznek kialakítani?
Igen. Nordic Light irodaépületünkben egyelőre 22 kilowattos váltóáramú töltőkkel készülünk – ugyanolyanokkal, melyeket az ELMŰ is telepít jelenleg.
 
Forrás: NRGReport