Portfolio: Csendben beletörődött Brüsszel, hogy a családi házak helyett a középületekre szórjuk ki az EU-pénzt

2018. 6. 27.

Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig szélesebb körben is ismertté vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett. A Portfolio.hu cikke.

 

Ez volt a bejelentés
A Portfolio 2015. októberi Budapest Economic Forum konferenciáján jelentette be Lázár János akkori miniszterelnökségi vezető a meglepő döntést, aminek a lényege az volt, hogy a csak 2014 végén kidolgozott, 2015 tavaszán az Európai Bizottság által is elfogadott Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programtól (KEHOP) máris el akar térni a kormány. Mégpedig úgy, hogy a lakosságnak, főként a '80-as és '90-es években épült, energiapazarló Kádár-kockás családi házakra, szánt energiahatékonysági vissza nem térítendő uniós támogatásokat a középületek sokkal kisebb energiamegtakarítást ígérő felújítására fogja átterelni.
 
A hivatalos indok az volt, hogy az EU nem adhatja oda közvetlenül a lakosságnak az EU-támogatást (ez igaz), ezért inkább átterelik a pénzt a középületek projektjeire. Ezt a kérdést azonban meg lehetett volna oldani egy energiahatékonysági alap közbeiktatásával, ami elosztotta volna a lakosságnak a pénzt, ahogy erre számos uniós tagállamban van példa. A politikai akarat azonban más volt, és az indoklás szerint így a középületek növekvő energiahatékonysága az állam rezsiköltségeit is csökkenti majd.
 
A szakmai körökben rögtön felháborodást kiváltó jelzés után még 2015 októberében olyan brüsszeli információkhoz jutottunk, hogy bár nem örül az Európai Bizottság az energiahatékonyság céloktól való magyarországi eltérésnek, de nem tud mit tenni, mert a KEHOP-ban vállalt indikátor (50 ezer lakossági ingatlan felújítása 2023-ig) nemteljesítését nem tudja pénzügyileg szankcionálni.
 
Nem örült Brüsszel, benne volt az elutasítás a levegőben
Aztán hosszabb huzavona után 2016 februárjában Lázár bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdi a KEHOP módosítását a kormány (ez meg is történt az 1153/2016 (III.25) kormányhatározattal) és akkor az illetékes uniós biztos is elismerte egy levélben, hogy bár nagyon nem tetszik nekik a magyarok által vállalt energiapolitikai céloktól való eltérés, de menetközben nincs jogi eszközük ennek korlátozására/illetve a vállalt célok kikényszerítésére.
 
Amint ezzel együtt megírtuk: akkoriban még az is benne volt a levegőben, hogy a KEHOP módosítását a klímavédelmi célokra hivatkozva elutasíthatja az Európai Bizottság. Ennek oka, hogy a lakossági ingatlanokon végrehajtandó energiahatékonysági felújítások sokkal kedvezőbb eredményeket hoznának klímavédelmi, illetve energiaspórolási szempontból, mint a középületeknél végzendő felújítások (sokkal több darabszámban is az energiapazarló, '80-as és '90-es években épült, ún. Kádár-kockás családi ház, mint a középület, amely nyilván szintén rászorulna a felújításra, így a lakosságnak adott pénz nagyobb energiamegtakarítást hozna).
 
Közben elindultak itthon a lakossági pályázatok
Aztán több levélváltás is volt a magyar hatóságok és a Bizottság között a KEHOP módosításának részleteiről, de sokáig nem jött hivatalos brüsszeli jelzés arról, hogy végül rábólintott-e a változtatásokra. Közben 2017 májusában elindult a lakosságnak meghirdetett két uniós energiahatékonysági pályázat összesen 115 milliárd forintos kerettel az MFB Pontokon, amely országosan 24 ezer ingatlan felújítását célozza meg tisztán 0%-os hitelből, 10%-os minimális önerőt elvárva. A program feltételrendszere két hullámban jelentősen lazult, legutóbb idén januárban, hiszen most már például 5 millió forintig lehet kérni akár 20 éves futamidejű hitelt jelzálog bejegyzése nélkül.
 
A két lazító körre szükség is volt, mert nem ugrott rá a lakosság a tisztán hitelt kínáló konstrukcióra, sőt még a lazítások után is bőséges a szabad keret a pályázaton.
 
A Portfolio információi szerint ugyanis idén május elején: 
  • a 105,2 milliárd forintos keretösszegű, a központi régión kívüli pályázatnál (GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel) mindössze 2092 darab hiteligény futott be 9,22 milliárd forintnyi összesített hiteligénnyel, amelyből addig 1503 igényt hagytak jóvá 7,15 milliárd forint összegben és addig 1195 szerződést kötöttek meg 4,8 milliárd forint összegben. Május elejéig mindössze 694 szerződésben volt hitelfolyósítás 1,65 milliárd forint összegben. Ennél a pályázatnál tehát a 105 milliárdos keretből még csak közel 10 milliárd forintnyi a lekötött rész (igaz nem feltétlenül kap minden igénylő forrást, így a szabad keret 95 milliárdnál is nagyobb lehet).
  • a 9,4 milliárd forint keretösszegű, kizárólag a központi régióban elérhető pályázatnál (VEKOP-5.2.1-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel) már 645 támogatási igény futott be 3,1 milliárd forint összegben, és addig 420 pozitív hitelbírálati döntésen voltak már túl az MFB Pontok, 1,17 milliárd forint keretösszeggel. Szerződést addig 308 pályázóval kötöttek 830 millió forint összegben, és addig 145 szerződés esetében történt folyósítás 280 millió forint összegben. Ennél a pályázatnál tehát a bő 9 milliárdos keretnek már az egyharmada le volt kötve május elejéig, igaz itt is igaz, hogy nem minden igénylő kapja meg a forrást, így a szabad keret 6 milliárdnál magasabb lehetett.
 
Csak most derültek ki a régebbi döntések
A fentiek után a napokban jelent meg egy szűkszavú közlemény a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, miszerint módosult a KEHOP és a módosított változat 2018.02.05-től hatályos. A módosításokat összefoglaló anyagból az is kiderült, hogy az Európai Bizottság jóváhagyása már 2017.06.20-án megtörtént a C(2017) 4330 számú végrehajtási határozattal.
 
A Bizottság tehát csendben már egy éve rábólintott arra, hogy a magyar kormány 2014-ről 2015-re hirtelen meggondolta magát és a lakossági épületenergetikai beruházásokra szánt vissza nem térítendő forrásokat középületek energetikai felújítására akarja fordítani. Ennek a váltásnak pedig két fontos következménye lett: az ingyenpénz helyett csak hitelt kellett felkínálni a lakosságnak az energiahatékonysági pályázatok keretében, amire láthatóan nem ugrottak rá a családok az elmúlt egy évben. Másrészt a pénzek átterelésének olyan következménye is lett, hogy csökkentenie kellett Magyarországnak a 2020-ig vállalt teljes energiamegtakarítási célját 18%-ról 16,28%-ra.
 
A módosított KEHOP szerint ugyanis "Magyarország a fenti célok eléréséhez kapcsolódóan Nemzeti Reform Programjában vállalta, hogy az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátását (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-al növeli, a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra emeli, valamint 16,28 %-os teljes energia-megtakarítást ér el 2020-ig."