Portfolio: Milyen lakáspolitikai változásokat hozhat az új kormány?

2018. 4. 16.

Lakáspiaci szempontból az egyik leginkább várt dolog a kedvezményes áfakulcs jövőjével kapcsolatos elképzelés. Ezen nagyon sok múlik, a hosszabbítás elmaradása esetén ugyanis hamarosan véget érhet a lakásépítési boom. Szintén fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfa körét kiterjesztik-e a lakásfelújításokra, amire vélhetően sokan várnának. A CSOK esetében a további könnyítések merülhetnek fel, adott esetben azonban itt némi felülvizsgálatot is el tudunk képzelni. Az előbbieken kívül azonban itt lehet az ideje egy átfogó lakáspolitika kidolgozásárnak, a bérlakáspiac jogi problémáinak megoldásának, vagy az "új panelprogram" megkezdésének. 

1. Lesz-e lakáspolitika?
A lakáspolitikának Magyarországon már hosszú ideje nincsen, azt legalább államtitkári szinten lévő, összefogó felelőse, az egyes elemei, mint a CSOK, vagy az áfa kérdése különböző minisztériumok alá tartoznak. De jelentős a helyi szintű döntések szerepe is, elég csak az önkormányzati bérlakásokra gondolni. A bérlakáspolitikával például a kormány eddig kevéssé foglalkozott, nem is látszik feltétlenül az irány, hogy merre tartunk. Az eddigi lakáspolitikai elemek inkább a lakástulajdonlást segítették. A fiatalok itthon tartása szempontjából fontos lehet a lakáshoz jutással kapcsolatos politika, erre akár érdemes lehet egy átfogó lakáspolitikai programot kidolgozni, amelyet egy személy legalább államtitkári szinten koordinál. A lakásvásárlást ugyan számos programmal ösztönözte eddig is a kormány, azonban a növekvő árak miatt az első lakáshoz jutás még a támogatások mellett is komoly problémát jelenthet sokaknak, másrészt az új generáció (vagyis a néhány éven belül lakást vásárlók) nem is feltétlenül akarnak saját lakást. A korábbi korosztályokhoz képest a bérlés esetükben sokkal nagyobb népszerűségnek számíthat, mivel mobilabbak, és akár városon belül is nagyobb kedvvel költöznek. A "Z" és utánuk jövő korosztály ugyanis elsősorban a munkahelyéhez akarhat majd közel költözni. 
 
Szintén új jelenség lehet, hogy a hétköznapi munkavégzés miatt a nagyvárosokba érkezők számára szükség lehet egyre több munkásszállásra, amely terület újnak számít a hazai lakáspiacon, de a jövőben érdemes lehet vele foglalkozni, hogy a nagy cégek munkaerőpiaci szükségletét orvosolni lehessen. Ezek tehát mind a következő évek lakáspolitikai kérdései. 
 
2. Bérlés jogi helyzetének rendezése
Az előzőekhez kapcsolódik, hogy hosszú ideje várja már a piac a bérlés jogi helyzetének rendezését. Különösen az elmúlt években megnövekvő bérbeadott számú lakás indokolná ennek a kérdésnek a napirendre tűzését. A bérleményekre ráadásul az igény növekedhet is, a munkaerőpiac ugyanis főként a nagyobb városokban kínálja a legjobb lehetőségeket, az ide költözők pedig előszeretettel bérelnek lakást. Sok esetben nincs is más lehetőségük, mivel az óriási árkülönbségek miatt korábban eladott ingatlanjuk árából szinte lehetetlen a keresett nagyvárosban lakást vásárolni. 
 
3. Maradhat-e a kedvezményes áfa?
A kedvezményes áfakulcs sorsával a választások előtt már nem foglalkozott érdemben a kormány, most viszont nagyon is aktuális kérdés lehet. A határidő ugyanis egyre inkább közelít, az idei év második felében pedig már jelentős lassulásra vagy megtorpanásra lehet számítani, ha a piac nem kap hírt a hosszabbításról. (Az ekkor elindított projektek esetében ugyanis már szinte lehetetlen lehet a 2019. év vége előtti befejezés.) 
 
Ha az 5 százalékos áfa időszaka nem hosszabbodik, a mostani lakásépítési boom hamarosan a végéhez közeledhet, hosszabbítás esetén azonban továbbra is pöröghet a lakásépítés, bár az időbeli sürgetés miatt elképzelhető, hogy kicsit alacsonyabb fordulatszámon, de mindenképpen a korábbi évekhez képest jelentős mértékben. 
 
A kedvezményes áfa esetén szintén nagy kérdés, hogy esetleg kiterjesztik-e azt a felújításokra is. Jelenleg ugyanis a rendszer "bünteti" az új ingatlan helyett használtat választó, de azt kívül belül felújítókat. Miközben ők ugyanis a megnövekedett kereslet miatt a magasabb anyagárak és munkadíjak megfizetésére kényszerülnek, még a költségeiket 27 százalékos áfa is terheli, szemben az újat építőkkel. 
 
4. CSOK bővítés?
A CSOK esetében nagy kérdés lehet, hogy tervez-e további könnyítést a kormány, hogy még szélesebb rétegeket érhessen el a támogatás. Az elmúlt években jelentősen megemelkedett lakásárak miatt például a CSOK összegei relatíve "kevesebbet" érnek. Esetleg felmerülhet az összegek felülvizsgálata, differenciálása.
 
5. "Új Panelprogram"
A tavalyi év nagy dobása volt a kormány által belengetett "új panelprogram", ami a panelházak felső szintjeinek visszabontásával képzelte el az élhetőbb környezet kialakítását a lakótelepeken. Bár a projekttel kapcsolatban számos kérdés és probléma felmerül, most újra nagyobb lendülettel nyerhet teret a téma. 
 
A cikk teljes változata a Portfolio.hu honlapon olvasható.