Unokáink is látni fogják?

2018. 7. 17.

A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást. A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét magyar védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Egy másik, a témában végzett kutatás szerint az emberek felelősségüket is érzik a klímaváltozásban (40 százalékuk szerint majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek). A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat.

Az eredeti cikk az Otthonok és megoldások 2018/02 számában jelent meg.

 

Az energiatakarékosság ösztönzése – így az épületek energiahatékonyságának javítása is - hatékony eszköz a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Hazánk energiafelhasználásának harmadáért a háztartások felelősek - pedig ennek fele kis odafigyeléssel, illetve otthonaink energiahatékonnyá tételével megspórolható lenne.

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, gyakran keveredik a takarékosság fogalma a hatékonysággal, de sajnos még a megújuló energiák felhasználásával is összemosódik. A hatékonyság sok mindenből fakadhat: a technológia fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő készülékek és berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára fogyasztási szokásaink is jelentős befolyással bírnak. Az energia hatékony felhasználása olyannyira fontos, hogy még megújuló energiát is csak akkor éri meg igazán alkalmazni, ha azt megelőzően a felhasználás hatékonysága is növekszik.

Az energiával való takarékosság tehát elsősorban azt a tudatos energiafelhasználói magatartást fedi le, amit odafigyeléssel érhetünk el. Magyarországon egy főre átlagban naponta 15 kg szén-dioxid (CO2) kibocsátás jut. Ha változtatunk néhány szokásunkon, jelentős mennyiségű CO2-től kíméljük meg a légkört. Ha csupán 1°C-kal csökkentjük lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 300 kilogrammal kevesebb CO2-t bocsát ki háztartásunk. Ha éjszaka, vagy amikor nem tartózkodunk otthon, kb. 3 °C-kal alacsonyabban tarjuk lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 440 kg CO2-t spórolunk. Nyílászáróink szigetelésével évente 140 kg CO2-kibocsátást kerülhetünk el. Ha a ruhákat nem forró vízben mossuk, vagy elektromos készülékeinket teljesen kikapcsoljuk, szintén többszáz kilogramm üvegházhatású gáztól mentesítjük a légkört.[1]

Egy átlagos háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek nagyjából a felében fűtünk. Szintén elgondolkodtató, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása alig javult, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Fontos tehát otthonunk energiafelhasználásának hatékonyságát is javítani: elég, ha rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, rosszul szabályozott fűtési rendszereinkre és elöregedett kazánjainkra gondolunk.

Mielőtt azonban bármilyen felújításba belefogunk, ne sajnáljuk az időt és a pénzt az átgondolt tervezésre, mert ezzel a kivitelezés és üzemeltetés költségein is spórolhatunk.

 

 

 

 


[1] Forrás: Lakcímke.hu