Nemcsak a rezsicsökkentés tartaléka, de a felélénkült építőipar területi kiegyenlítése is az energiahatékonysági beruházásokban rejlik

Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők az energiaköltségek, pedig a hazai energiaárak most már Európa legalacsonyabbjai között vannak. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlenek az energiahatékonyság emelését szolgáló beruházások. Ez nemcsak a lakosság és az ország energiafogyasztásának mérséklésében játszik fontos szerepet, hanem a pozitív építőipari trend területi kiegyenlítése miatt is. Az energetikai felújítások ugyanis az elmúlt másfél év építőipari konjunktúrája által eddig nem érintett régiókat is fellendíthetnék. 1200 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági piac kiaknázása a tét.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye.

Európai viszonylatban olcsó a hazai gáz és áram ára, a pénztárcánkhoz mérten nem annyira

A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint 2013 óta mintegy 1100 milliárd forintot, háztartásonként átlagosan 170 ezer forintot  hagyott a családok pénztárcájában. Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók juthatnak az egyik legalacsonyabb áron hozzá a villamos energiához és földgázhoz, a rezsiszámlákkal elmaradók száma is csökkent.

A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából látszik azonban az is, hogy vásárlóerő paritáson, azaz pénztárcánkhoz mérve megterhelő a rezsi kifizetése. A magyarok átlagosan összkiadásuk mintegy negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére a KSH adatai szerint. [1]

A rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül ráadásul rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.

Az energiahatékony felújítás:  a rezsicsökkentés fenntartható módja

A hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét. [2]

Elengedhetetlen az épületállomány energiahatékonyságának növelése itthon, mint ezt a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is megállapította. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult.

Tehát önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel. Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával.

Az energetikai felújítások az új lakásépítések által eddig nem érintett régiókat is fellendítenék

A lakossági energetikai beruházások nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt fontosak, hanem az építőipari élénkítő hatásuk is jelentős. Az energiahatékonysági beruházások az építőiparra stabilizáló, terület-kiegyenlítő hatást gyakorolnak, amely az alábbi két fő okra vezethető vissza.

Korábbi szakmai becslések [3] szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős – különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában.

A MEHI 2016. év végi piackutatása pedig mutatja, hogy a vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen energetikai korszerűsítést.

Tehát amíg az új építések főként a budapesti, pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg [4], az energetikai felújítások várható eloszlása az új építések miatt kialakult regionális egyenlőtlenséget területileg kompenzálhatja.

1200 milliárdos piac

A MEHI piackutatásából az is kiderült, hogy a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni [5] a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést.

A lakossági energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető – ha ezt kiaknázzuk.

„Nemzetközi tapasztatok szerint az energiahatékonysági fejlesztéseket leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítik. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat.  Ez a nyilvánvaló környezeti előnyökön túl a magyar gazdaságfejlesztés és költségvetés hasznára is válik. Ezért is fontos, hogy további kormányzati ösztönző programok induljanak.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

 


[1] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus

[2] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus

[3] Hazai Hatékonyság

[4] KSH: 100 ezer lakosra jutó épített lakás, 2017. I. negyedév

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hírlevél feliratkozás