A Magyar Energiahatékonysági Intézet észrevételei a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervvel kapcsolatban

2015. 7. 14.

Örvendetes, hogy az NEHCsT a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában is megfogalmazott, konkrét épületenergetikai célértékekkel számol, és kidolgozni tervezi az energiahatékonysági beruházások támogatásához szükséges innovatív finanszírozási eszközöket. Ugyanakkor a cselekvési tervezet felépítésében és ütemezésében aránytalanságok vannak: az innovatív (kombinált visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokra alapuló zöldhitel-program, illetve lakossági energiaszolgáltatói ESCO modell)  finanszírozási programok kidolgozása és tartós elérésének biztosítása nélkül sem KKV, sem lakossági energiahatékonysági programok nem tudnak elindulni – a programok koncepciója, ill. ütemezése pedig egyelőre hiányzik.

A fentiek mellett az alábbi átfogó javaslatokat és észrevételeket fogalmazzuk meg:

1)      Javasoljuk az innovatív finanszírozási rendszerek kidolgozásának felgyorsítását és azt, hogy vonják be a folyamatba a szakmai szervezeteket és a pénzintézeteket is.

2)      Támogatjuk az auditok minél szélesebb körű alkalmazásának elterjesztését, legyen minden közintézmény és KKV energiahatékonysági beruházásának kiindulópontja az audit. Váljon az energia audit önállóan támogatható pályázati kiírássá.

3)      Az energiahatékonyság javítását nehezítő adminisztratív, illetve piaci jellegű akadályok leküzdésére – szakmai egyeztetésen alapuló – jogszabály-módosítást javaslunk. Legyen minden ingatlan bérbeadás feltétele az energiatanúsítvány megléte, továbbá kerüljön szigorításra az alacsony energetikai besorolást elért ingatlanok kiadása.

Az eddig hazánkban energiahatékonysági szempontból kihasználatlan területek (pl. energiamenedzsment rendszerek szélesebb elterjesztése, épületautomatizálás ösztönzése) váljanak támogatható tevékenységgé.

4)      Szükségesnek látjuk az energiahatékonysági pályázatok optimalizálását: energiahatékonysági beruházások esetén a 100%-os támogatási részarány kontra-produktív, a megtakarítást nem ösztönzi, ezért nem javasolt még közintézmények esetén sem;

Szükség van továbbá rendszeres, tartós és kiszámítható pályázati menetrendre a pályázati támogatási rendszerrel szembeni kedvezményezetti bizalom megalapozásához; a komplex beruházásokat és/vagy az energia auditban ajánlott  energiahatékonysági beruházások végrehajtását pedig bónusz pontokkal / támogatási részarány növelésével részesítsék előnyben.

A részletes észrevételek a csatolt dokumentumban olvashatók.