A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című kiírás-tervezet (GINOP-4.1.1-8.4.4-16) kapcsán

2016. 10. 6.

Általános észrevételek

A Magyar Energiahatékonysági Intézet nem tartja indokoltnak az Útmutató 3.1. szerinti komplex tevékenység körben meghatározott energiahatékonysági és megújulós fejlesztések kötelező összekapcsolását. A 3.1. pont szerint egy projekten belül az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot, a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot projekt összes  elszámolható költségén belül. Több épületet érintő projekt esetében viszont nem kell minden épület esetében ennek az aránynak megfelelni.

Javasoljuk, hogy lehessen csak energiahatékonysági fejlesztéseket végezni kötelező megújulós tevékenység elvégzése nélkül is, illetve lehessen önálló megújulós fejlesztést is végezni egy épületen akkor, ha annak energetikai szintje megfelel a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztálynak.

A kiírás legyen inkább ösztönző, és ne korlátozó jellegű: megnövelt vissza nem térítendő támogatási részaránnyal ösztönözze a minél nagyobb energia-megtakarítás, illetve kibocsátás-csökkentés elérését, valamint tartalmazzon minimális megtakarítási, illetve CO2-kibocsátás-csökkentési követelményeket. Így a megtakarítások eléréséhez szükséges beruházás-csomag minden pályázó számára a leginkább testhezálló és leghatékonyabb lesz, és elősegíti, hogy a felújítani akaró és arra képes vállalkozások minél nagyobb arányban tudjanak élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel.

Indoklás:

A megújuló energiaforrások hatékonyan csak kis energiaigényű épületek esetében alkalmazhatók. Így minden olyan épület esetében, melyeket megújuló energiaforrással látnak el, célszerű egy minimális energetikai elvárást meghatározni, melynek minimum követelménye a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztály lehet.

Ugyanakkor számtalan olyan „CC” alatti energetikai besorolású KKV tulajdonban levő ingatlan van, melyen az égető energetikai felújítást sem fogják tudni elvégezni a megújuló energiaforrás kötelező beszerelési követelménye miatt.

A 3.4.1.1.11. szerint az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) foglalt követelményeknek.

A megújuló energiaforrások alkalmazása viszont szükségessé teszi, hogy a felújítás után az épület ne csak a ma hatályos, vagy 2018. január 1. után hatályba lépő előírásoknak (költségoptimalizált szint) feleljen meg, hanem előremutató legyen, különös tekintettel arra, hogy 2021-től minden épületre a közel nulla energiaigény lesz az elvárás (7/2006. 6. melléklet).

Egyéb esetben mind az épület, mind a beépítésre kerülő megújuló energiaforrás várható élettartamát, mind az előttünk álló jogszabályi szigorításokat is figyelembe véve a kiírás-tervezetben meghatározott elvárások csak rendkívül rövid ideig fognak megfelelni a hatályos szabályozásnak.

A megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek esetén a fejlesztéssel érintett épület/épületcsoport teljes releváns energiaigényének minimum 15%-ának fedezésére szolgáló rendszerre irányuló elvárás továbbá túlzó is egyben.

Egyrészt kivitelezési nehézségekbe ütközik: ha egy épületben nagy a villanyfogyasztás, de kicsi a tető mérete akkor ez jellemzően fizikailag nem kivitelezhető.

Másrészről,  ha egy vállalkozás éves fogyasztása a 333 000 kWh-t meghaladja, akkor a minimum 15%-elvárás teljesítése esetén már HMKE-határnál nagyobb teljesítményt kellene telepíteni, ugyanakkor a KKV-k többsége kisfeszültségen vételez. A nagyobb rendszerméret miatt sok cég ezért nem fog belekezdeni a telepítésbe, mivel kisfeszültségen csak HMKE telepítése engedélyezett.

Részletes észrevételek: Támogatás célja és háttere

3.1.2 B. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek

1.      3.1.2. B.II. a. (6. oldal)

Javasoljuk, hogy az automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése és egyedi mérési lehetőségek az EN15232 szabvány szerinti egyedi helyiség hőmérséklet szabályozás szem előtt tartásával valósuljon meg.

Indoklás:

Az EN15232 szabvány egyik legfontosabb hozadéka, hogy az épületautomatikai fejlesztések által elérhető hatékonyságnövekedés pontosan megállapíthatók. A szabvány konzekvens alkalmazásával mérhetők és összehasonlíthatók az ilyen irányú fejlesztések, illetve  jól számíthatóvá válik a fejlesztésből adódó CO2 megtakarítás értéke is.

2.      3.1.2. B.II. a. (8. oldal)

Javasoljuk az egyedi tüzelőberendezések (pl. gázégők) korszerűsítését a támogatott tevékenységek között engedélyezni.

Ezen berendezések ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, sportlétesítményeknél vannak főként használatban. Jellemzően nagyobb teljesítményűek, így energiamegtakarítási és károsanyagkibocsátás-csökkentési potenciálja rendkívül magas.

Indoklás:

A tüzelőberendezés a terminológiában nem egyenlő a kazán fogalmával, mert a tüzelőberendezéshez kell kapcsolódni egy hőtermelő berendezésnek is. Ez a kazán összefoglaló megnevezésben jelenthet sima falikészüléket és állókazánt is. Fontos jellemzőjük, hogy így ebben a megfogalmazásban a „tüzelőberendezés” (pl. gázégő) és a „hőtermelő” (pl. kazántest) együttesen be van építve egy burkolat alá.

A hőtermelőre szerelt tüzelőberendezés azonban két részegységből áll, ami – ha nem kerül be a támogatott körbe – a terminológia szerint nem korszerűsíthető, mert nem kazán.

A piaci potenciálját tekintve mintegy 20-25 ezer darabról beszélhetünk, melyek közül minimum  harmaduk életkora meghaladja 15 évet.

3.      3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek

I.pont (8. oldal):

Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „hőbázisú hűtés” terminológiával.

Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, múzeumoknál, sportlétesítményeknél szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.

Indoklás:

A klímaváltozás hatására a nyári hővédelem passzív elemei (lásd árnyékolás) mellett az aktív elemek is (lásd hűtés, klimatizálás) egyre fontosabbá válik. Többnyire ezen feladatokat villamos áram meghajtású berendezésekkel (lásd folyadék hűtőgép, hőszivattyús fűtőgép) oldják meg. A nyári túlmelegedés esetén a tető- és talajfelszínre eső merőleges napsugárzási intenzitás a legmagasabb, amit pl. napkollektorok és közvetítő közeg (pl. szolár-folyadék) segítségével hőenergiává alakítható át. Ezt az előállított CO2-mentes hőenergiát fel lehet használni hőbázisú (ab- ill. adszorpciós) hűtési feladatokra. Így a hűtési feladat jóval kevesebb primer energia felhasználást (elektromos áram) jelent, még a visszahűtő kondenzátor villamosenergia-felvételét is figyelembe véve.

4.      3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek

I.pont (8. oldal):

Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „veszteség-csökkentés” terminológiával.

Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, sportközpontokban szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.  Nagy kiterjedésű telephelyeken elterjedt megoldás volt, hogy egy égéstermék elvezetéssel, központi hőtermelővel szatelit épületeket is el tudjanak látni hőenergiával (centralizált hálózat). 

Indoklás:

Nagy kiterjedésű rendszereknél, ahol valamilyen távvezeték segítségével juttatjuk el a termelési helyről a felhasználási helyre a hőenergiát (pl. telephely hőelosztó távvezeték), a kerengtetési (cirkulációs) veszteségek a vezeték hosszával, a benne áramló közeg hőmérsékletével és a szigetelés hatásfokával egyenes arányban változnak. Ez az energiamennyiség, ami fedezi ezt a veszteséget, a hőellátásra felhasznált primer energiamennyiség 5-12%-a is lehet. Amennyiben nem csak fűtési/technológiai hőenergia célokra előállított fűtővizet keringtetünk (ami a felhasználás- és időfüggő), hanem közvetlenül szociális célokra felhasznált használati melegvizet, akkor ez a veszteség még magasabb, megközelítheti 15-18%-t is. A napkollektorok alkalmazásával e veszteség nagymértékben fedezhető és már ezzel a lépéssel a felhasznált primer energia csökkenthető.

5.      IV: Hőszivattyúk esetén is szükséges a 7. oldalon behivatkozott, alább beidézett jogszabályokat alkalmazni:

„Csak és kizárólag olyan berendezések beszerzése és beépítése támogatható, melyekre a Bizottság 811/2013/EU, 812/2013/EU, 813/2013/EU és 814/2013/EU rendelet vonatkoztatható, és 2015. szeptember 26. után is forgalomba hozhatók.”

6.      3.4.1.1 16. pont

Az alábbi pontosítást javasoljuk a megfogalmazásban:

Talajhőt és talajvizet felhasználó hőszivattyús rendszer kiépítését tartalmazó projekt esetén a vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedélyt - amennyiben releváns - legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani.

 

7.      Elszámolható költségek köre bővítése

Javasoljuk a projektmenedzsmenti tevékenyég és a közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az elszámolható költségek közé.

Indoklás:

A projektek komplexitása és az azzal járó adminisztratív kötelezettségek megkövetelik a külső szakértő alkalmazását a támogatás eredményes lehívása érdekében.

 A Kbt. 5§ (3) bekezdése szerint a 25 millió forintot meghaladó közvetlen támogatás esetén a pályázók közbeszerzéskötelezetté válnak. Mivel a pályázat lehetőséget ad a 25 millió forintot meghaladó támogatás igénylésére, ezért javasoljuk a közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az elszámolható költségek közé.

Részletes észrevételek: Pályázók köre

8.      Pontosítás kérése a 3.3.b pont esetén

Míg a pályázati felhívás 3.3. b pontja szerint „Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.”, addig a pályázati felhívás 3.4.1.3. Egyéb elvárások pontja szerint nem nyújtható támogatás lakás/lakhatás/szálláshely szolgáltatás célú fejlesztéshez.

Javasoljuk, hogy vagy a 3.3.b pontba a szálláshely korlátozás beemelését, vagy a 3.4.1.3. pontból történő kivételét, mivel a felhívás fenti pontjai jelen állapotukban nincsenek összhangban.