A Nemzeti Energiastratégia 2020-as energiafogyasztási előrejelzése: igazi sci-fi

2015. 8. 3.

A 2010-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia[1] eredeti „ölbe tett kéz” forgatókönyve szerint a hazai energia-fogyasztás 1349 PJ-ra emelkedik 2020-ban.  Mivel 2013-ben csak 960 PJ volt ez az érték, a fogyasztásnak évi 6%-kal kellene nőnie ahhoz, hogy ez teljesülhessen.  Mivel ez az előrejelzés az utóbbi időszakban már legfeljebb a moziban lett volna hihető, a Kormány határozatban (1160/2015. (III.20.) Korm. határozat)[2] írta át az előrejelzéseket, amely szerint „új ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti új várható energiafogyasztás csak 1101 PJ lesz 2020-ban. Ennek teljesüléséhez 2013-hoz képest „csak” évi 2%-kal kell nőnie az energiafogyasztásnak (1. ábra).

Tekintve, hogy az elmúlt tíz évben töretlenül csökken az energiafogyasztás (az átlagos éves változás -1,3%), nem egyértelmű, hogy mire alapozza a Kormány ezt a növekedési előrejelzést.  Ezen a ponton általában a várható GDP-növekedésre szoktak utalni, és tény, hogy az elmúlt év teljesítménye és az előrejelzések arra látszanak utalni, hogy a válság után ismét növekedésnek indul a gazdaság.  Fontos azonban látni, hogy a GDP alakulása és az energiafogyasztás az elmúlt tíz évben egyáltalán nem járt együtt, amint azt az alábbi 2. ábrán is látható.  Ha statisztikailag elemezzük a két számsort, az derül ki, hogy 2003 és 2013 között gyenge kapcsolat állt fenn a GDP és a primerenergia-fogyasztás alakulása között (a GDP és az energiafogyasztás r2=0,45)., vagyis a fogyasztás alakulására más tényezők is hatással vannak.

Fontos látni azt is, hogy a fogyasztás folyamatos csökkenése nem holmi anomália, hanem a lakossági és üzemi fogyasztás átalakulásának, illetve a régóta növekvő villamosenergia-importnak köszönhető.  Egyrészt nincs okunk feltételezni, hogy a magas importarány kialakulásában szerepet játszó tényezők a következő öt évben lényegesen megváltoznának. A villamosenergia-import változása nem magyarázza a primer energiafogyasztás alakulását (r2=0,29)  Másrészt a háztartások villamosenergia-fogyasztása régóta stagnál, nagyjából függetlenül a gazdaság alakulásától. Ezeket a viszonyokat a 3. ábra mutatja be.

A fenti ábrákból számomra az következik, hogy egyáltalán nem megalapozott arra számítani, hogy a hazai primer energiafogyasztás bármennyit is nőne a következő 5-10 évben.  Legfeljebb arra lehet számítani, hogy nem csökken, hanem szinten marad a fogyasztás mértéke. Ez valószínűleg több tényezőnek köszönhető, ezek közé tartozik a népességszám csökkenése, a változó lakossági fogyasztási szokások, illetve a gazdasági szerkezetváltás.

A téves előrejelzések veszélyesek, hiszen a fenti megalapozatlan számokra (évi 6%-os, illetve 2%-os energiafogyasztás-növekedés) alapoztuk, és alapozzuk a jövő évtizedek energetikai beruházási döntéseit, ideértve a Paks II. megépítéséről szóló döntést. Ha feltesszük, hogy a helyes „ölbe tett kéz” forgatókönyv az lenne, ha fennmaradna a jelenlegi 960 PJ éves fogyasztás, és arra számítunk, hogy valóban megvalósul a  „közös erőfeszítés”-forgatókönyv szerint elérhető 92 PJ-nyi energiamegtakarítás akkor 2020-ban várhatóan 870 PJ lesz Magyarország primerenergia-felhasználása. Ezek szerint a 1160/2015. Korm. hat. Szerinti „közös erőfeszítés” forgatókönyv kb. 140 PJ-al becsüli túl az éves fogyasztást.  Ehhez képest az új paksi blokkok éves termelése kb. 70 PJ lesz.

Dr. Bart István, társelnök, Energiaklub

A szerzőnek a Parlamentben a NFFT-nek a Nemzeti Energiastratégia megvalósításának állásáról szóló ülésen (akkor még a Magyar Energiahatékonysági Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatójaként) megtartott felkért hozzászólása alapján. 


[1] http://2010-2014.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf

[2] http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15036.pdf