Gyakorlati Észrevételek és Javaslatok az Otthon Melege Program 2015 évi társasházi alprogram kiírása kapcsán

2016. 4. 5.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) partnerei közreműködésével összegyűjtötte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2015 februárjában meghirdetett és menet közben elbírált “Otthon Melege Program” társasházi energiahatékonysági pályázati kiírás tapasztalatait. Az ágazati szereplőkkel való konzultációk során arra kerestük a választ, hogy

·         mi segítette / nehezítette a pályázatok előkészítését és elkészítését?

·         a pályázati kritériumoknak mennyire tudtak megfelelni a társasházak és mi okozta a legnagyobb lemorzsolódást a potenciális pályázók között?

·         elegendő idő áll(t)-e rendelkezésre az előkészítésre, szerződéskötésre és a projektek megvalósítására?

·         mire elég az 50 százalékos támogatási részarány? Milyen arányban tudták vállalni az önrészt a lakók?  Átlagosan mekkora hitelt képesek lakásra vonatkoztatva, havi részletet tekintve felvenni az egyes lakóközösségek?

 

A MEHI - amellett, hogy nagyon fontos előre lépésnek tekintette a pályázat megjelenését, és bizakodva várja a program folytatását is - kiemelten fontosnak tartja, hogy a pályázati kiírás tapasztalataiból levonásra kerüljenek a szükséges következtetések és beépülhessenek a következő pályázati kiírásokba. Különösen fontos, hogy az igen szűkös hazai fejlesztési források minél hatékonyabban szolgálják a lakóépületek energiahatékonysági felújítását, hiszen a Kormány határozata szerint uniós forrásokból vissza nem terítendő támogatást a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására nem kíván fordítani. A visszacsatolások alapján pozitívnak értékelték a szakemberek az elektronikus beadást, az előre kidolgozott mellékletmintákat, a későbbi beadást megkönnyítő kitöltő mintákat. A pozitívumok mellett azonban a programmal szembeni szakértői kritika nagyobb súlyt kapott.

Általános észrevételek:

Csak azok a társasházak tudták a pályázati dokumentációt elkészíteni és időben beadni, melyek a pályázattól függetlenül legalább 4-6 hónappal korábban elkezdték az előkészületeket. Ehhez energetikai tanúsítványt kellett készíteni és felújítási koncepciót összeállítani, mely az előre tervezés mellett a lakóközösségek számára anyagi megterhelést is jelent, így ezt kevés közösség tudja vállalni. Előkészítés hiányában a felújítani vágyó társasházak pályázati folyamat közben való lemorzsolódása 90% feletti volt.

Eredményesen továbbá azok pályázhattak, ahol volt lejáró LTP vagy megtakarítás, korábban elvégeztek legalább 1-2 energiahatékony felújítási munkanemet, kaptak önkormányzati támogatást is, valamint az épület adottságai (a magasabb lakásszám miatt fajlagosan kisebb költségek, illetve az alkalmazott fűtés- és az építési technológia) elősegítették a vállalható költségszintet, továbbá külső szakemberek felkészítették őket.

A rezsicsökkentés ismert hatása, hogy meghosszabbítja az energiahatékonysági fejlesztések megtérülési idejét. A pályázat által előírt magas műszaki-energetikai-biztonsági belépési korlátok miatt a tapasztalatok szerint még az 50 százalékos támogatási mérték sem volt elegendő, a támogatások hatékony optimuma a 66-75 százalékos között lenne. A lakók hiteltörlesztési korlátait jelentősen megterheli a projekt menedzsment, a pályázatírás, és a külső, valós műszaki ellenőrzés költsége, melyek nem elszámolhatók a projektek megvalósítása során.

Már az előkészítés fázisában, a beadáshoz szükség volt – eltérően a korábbi pályázati gyakorlattól - a kivitelezők kiválasztására és a banki hitelbírálatot követő kötelező érvényű hitelígérvényre, mely kontraproduktív: plusz feladatot ró mind a lakóközösségekre, mind a potenciális kivitelezőkre, pénzintézetekre. A banki hitelígérvények[1] ráadásul az elhúzódó pályázati bírálati folyamat[2] miatt elavultak, így a hitelbírálatot a szerződéskötés folyamatában újra el kellett végezni.

A pályázat kiírói kivitelezői szempontból közelítették meg a pályázatok előkészítését. A társasházak, lakásszövetkezetek szervezeti és működési sajátosságainak, döntési fázisainak megfelelő, az egyes megvalósítási szakaszokat modellező tényleges feladatai szerinti, „lebonyolítói” gondolatmenet helyett a kiírás kivitelezői logikát követett. Ez támasztja alá, hogy a támogatás összegét nem a ház kapja meg, hanem a vállalkozó számlájára utalják; a pályázat benyújtásáról szóló döntéssel egyben a vállalkozó személye is kiválasztásra került, ami a kivitelezők közötti árversenyt korlátozza; kötelezővé lett a vállalkozói előleg; valamint a költségeket összesítő táblázat felépítése, a felhasznált anyagok bontása, az elszámolható és el nem számolható költségek csoportosítása.

Nagyon komoly felső korlátot jelent a lakóközösségek számára a hitelek havi törlesztőrészlete is: jellemzően ez 8-10 ezer forint között mozog, de sehol sem haladja meg a 20 ezer forintot.

Nagy volt aránytalanság a pályázási folyamatban az egyes mérföldkövek között. Ha a pályázati útmutató és pályázati döntés közötti időtávot vesszük alapul, akkor előkészítésre 66 nap, a bírálatra 215 nap, szerződéskötésre 120 nap állt rendelkezésre, míg a kivitelezést 120-180 nap alatt el kell végezni.

Részletes észrevételek, melyek nehezítették a pályázatok benyújtását

1)                  Energetikai szempontok szerinti csoportosítás

 

·         Nem kötelező és egyelőre állami forrásokból nem is támogatott a társasházak egészére az energetikai tanúsítvány és a felújítási koncepció elkészítése. Csak pályázatok esetén szükséges, így nulláról kell kezdeni a koncepcióalkotást.

·         Csak a komplex minimum kétféle munkanemű épületenergetikai korszerűsítő beruházások voltak támogathatók, túl sok kötelezően végrehajtandó beruházási elemmel.  Bár kívánatos, hogy ezek megvalósuljanak, sok esetben akár anyagi, akár más okokból nem életszerű, hogy egy lakóközösség ezekbe a beruházásokba mind belevágjon, és így ezek a követelmények el is riasztják a pályázástól. A már kicserélt nyílászárók megfelelősége, ismételt cseréje erre jól szemléltető példa: bár nem volt kötelező az ablakcsere és az 1,6 Uw<1,6 W/m2K hőátbocsátási értékek elfogadhatóvá váltak a feltételek szerint, az összesített épületenergetikai mutatót nyílászáró-csere nélkül nem tudta teljesíteni az épület.

·         Az új, felújított szerkezeteknek meg kell felelni a TNM rendelet 5. sz. mellékletének 1. sz. táblázatában meghatározott épülethatároló szerkezetek hőátbocsátására vonatkozó 2018-as költségoptimalizált követelményszintnek. A korábban már felújított épületburok szerkezeti részeknek meg kell felelnie a TNM rendelet 1. sz. mellékletének 1. sz. táblázatában meghatározott 2015-ben érvényes hőátbocsátási követelményértékének. Ugyan az épület építése óta fel nem újított szerkezetekre nincs energetikai előírás, azonban a beruházást követően a pályázattal érintett épület összesített energetikai jellemzőjének teljesítenie kell a TNM rendelet 1. számú mellékletének III. pontjában megadott releváns előírásait.

 

2)                  Pályázattechnikai szerinti csoportosítás

 

·         Kötelező a műszaki ellenőr, de nem kerülhetett bevonásra az előkészítésbe, mert azt csak később jelöli ki a pályázat kezelője és nem is elszámolható költség.

·         Egyes munkanemek és szakértői díjak nem kapnak támogatást (pl. tűzvédelmi szakvélemény, külső a beruházás lebonyolításának projekt menedzsment költsége), ugyanakkor ezek nélkül nincs forrásoldali fedezet és felújítási munka sem.

·         A pályázóktól a hitelintézet által tényleges hitelbírálatot követően kiadott, kötelező érvényű hitelígérvény, mely a kiállítástól legalább 180 napig érvényes; ezek elavultak a pályázati bírálat közben.

·         Egyes pályázóknál – bírálati fázisban - ugyanakkor elfogadták az indikatív ajánlatot is, az előzetes pályázati kritériumokkal szemben.

·         Kizárták a hiánypótlást, de a tisztázó kérdés megengedett volt – csökkentette a transzparenciát.

·         A GYIK-en keresztül került módosításra a pályázati kiírás.

·         Változott a melléklet a beadás előtt 15 nappal, és a beadás előtt csak 3 nappal jelent meg a kitöltő adatlap.

 

3)                  Lakóközösségek döntési mechanizmusa szerinti csoportosítás

 

·         A beruházáshoz, pályázati induláshoz az összes tulajdoni hányad felét meghaladó egyetértés szükséges.

·         Iszonyatosan rövid idő állt rendelkezésre a döntéshozó kétszeri közgyűlés lefolytatására.

·         Az előkészítési időintervallum rövidsége és a rendkívüli közgyűlések miatt a lakóközösségekben alacsony volt bizalom, megkérdőjeleződött a döntések megalapozottsága.

·         Kevés idő állt rendelkezésre a kivitelezők versenyeztetésre, ez versenytorzító és árfelhajtó hatású.

·         Közös költségek tartozások, vagy a túl alacsony mértéke: ha az éves tervezett közös költség 10%-ánál nagyobb a nem fizetők aránya (180 napon túli kinnlevőség), vagy ha a közös költség mértékét túl alacsonyan állapítja meg a közgyűlés, akkor ez gátolja a banki finanszírozást

·         Rendezetlen jogi helyzet.

·         Csak a fűtött közös helyiségek nyílászáró cseréje volt támogatható.

·         Önerő (megtakarítások, felújítási alap, LTP) hiánya.

Javaslatok

·         A társasházak számára nyíljon meg államilag támogatott forráslehetőség az energiahatékonysági beruházások előkészítésére. Ezzel segítik a beruházások ütemezett előkészítését, és a minél megalapozottabb pályázati anyagok összeállítását. Hozzájárulhatnak továbbá ahhoz is, hogy a lakóközösségek felelős döntést hozzanak, és akár állami források nélkül ütemezett felújítási munkákat indítsanak.

·         A hazai források esetében is – az uniós források mintájára – kerüljön előre meghirdetésre egy Éves Fejlesztési Keret (ÉFK), mely ütemezett módon előre jelzi a várható támogatások keretét és támogatási célját. Ez növeli a fejlesztések megalapozottságát, csökkenti a beadások véletlenszerűségét, mindenki számára átláthatóvá és mérlegelhetővé teszi a folyamatot.

·         A lakossági energiahatékonysági pályázatoknál a vissza nem térítendő támogatás összege standardizálva, négyzetméter-alapon kerüljön meghatározásra. A standardizált támogatás eltérhet épület-típusonként (lakótelepi lakás, családi ház, műemlék, stb.), illetve beruházás-típusonként (ablakcsere, hőszigetelés, stb.), ehhez az elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia nyújt alapot.

·         A pályázati források legyen ösztönzők, és ne korlátozó jellegűek:

o    megnövelt támogatásokkal és előre-sorolással segítsék a minél nagyobb megtakarítások, illetve kibocsátás-csökkentések elérését, valamint tartalmazzanak minimális megtakarítási, illetve CO2-kibocsátás-csökkentési követelményeket, de a megtakarítások eléréséhez szükséges beruházás-csomag összeállítását bízzák a lakóközösségre.  Ezzel elősegíti, hogy a felújítani akaró és arra képes lakóközösségek minél nagyobb arányban tudnak élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel.

o    A támogatási rendszer annál több vissza nem térítendő támogatást nyújtson, minél nagyobb az egy beruházásra jutó megtakarítások mértéke. Azaz, például míg 15 százalékosenergiamegtakarításnál ÁFA+5 százalék lehetne a vissza nem térítendő támogatás mértéke, 25 százalékos megtakarításnál már ÁFA+15 százalék, és így tovább.

o    A komplexitás ösztönzése mellett a rendszer ne büntesse a felújítások szakaszos megvalósítását, például úgy, hogy engedi a magasabb támogatási szintet akkor is, ha már korábban önerőből, vagy más forrásból megvalósult a felújítás egyik eleme.

o    A határidőre beérkezett és egyébként hibátlan pályázatokat a vállalt CO2 kibocsátás mennyisége szerint rangsorolják. A szakaszolt bírálati periódusok (pl. 14 napos ciklusok) segíthetik a minél nagyobb CO2 megtakarítás elérésének biztosítását: adott beérkezett pályázatmennyiség esetén minél magasabb a megtakarítás mértéke, annál nagyobb az esélye a támogatásnak is.

·         A korábbi évek pályázataihoz hasonlóan legyen elegendő csupán indikatív hitelígérvény (szándéknyilatkozat) bemutatása a kötelező hitelígérvénnyel szemben.

·         A pályázat során legyen elszámolható a műszaki ellenőr és a beruházás megvalósítását segítő, független projekt menedzsment költsége, beleértve a közbeszerzési szakértőt is.

·         Hosszabbítsák meg a pályázatok meghirdetése és első beadási dátuma közötti előkészítési fázist, legalább 120 napra.



[1] 180 napos határidő

[2] 215 napra nyúlt el