KEHOP-módosítás: Megéri? MEHI háttérelemzés

2016. 11. 25.

KEHOP módosítás: hol tartunk?

A magyar kormány idén nyáron indította el Brüsszelben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítási kérelmét, hogy a korábban lakosságnak szánt energiahatékonysági támogatást inkább az állami épületekre fordíthassa. Az Európai Bizottság a kérelmet egyelőre nem hagyta jóvá, hivatalos levélben küldte el észrevételeit Magyarországnak. A Bizottság azért aggódik, hogyha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítja a magyar állam, akkor nem fognak teljesülni a KEHOP-ban meghatározott energiamegtakarítási célok. A magyar válasz határideje november végével jár le. Egyelőre nem tudni, hogyan védik a magyar álláspontot, de lehetőségként felmerült a középületek 100 százalékos támogatási intenzitásának csökkentése. 

Másra költi a kormány a lakossági támogatásokat

A hivatalos módosítási kérelem ugyan még nem került jóváhagyásra, a kormány azonban már papíron elköltötte az eredetileg magyar otthonok energiahatékonysági felújítására szánt forrásokat, mint ez a KEHOP Éves Fejlesztési Keretének számaiból kiderül. Nyílt pályázat helyett kiemelt projektek formájában, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett középületek és egyházi tulajdonú ingatlanok[1] kerülnek felújításra mintegy százezer lakás energetikai felújítása helyett. 278,4 milliárd forintból 207 kiemelt projekten keresztül maximum egy-másfél ezer középület energetikai felújítása történhet meg. A várható energiamegtakarítás – a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint – mindössze 2-4 Petajoule lehet, ami töredéke a vállalásnak.

A lakóépületekben van a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál

Az épületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának 40 százalékát, ezen belül a lakóépületek a fogyasztás nagyjából harmadáért felelnek. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, hiszen a kb. hárommillió lakóépülethez képest csak párezer középület van. A lakóépületekben ráadásul sokkal olcsóbban lehetne energiát megtakarítani, mint a középületekben.[2]

A lakossági beruházások ösztönzésére vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint további nagyjából 300-400 milliárdnyi magántőkét von be. A középületeknél ez a multiplikátor-hatás – a százszázalékos támogatási arány miatt - nem érvényesül.

154 Petajoule

Magyarországnak 2020-ig 154 Petajoule[3] halmozott végsőenergia-megtakarítást kell elérnie az energiahatékonysági irányelv alapján. A jelenleg rendelkezésre álló finanszírozási eszközök (operatív programok – mint a KEHOP is, kvótabevételek, egyéb programok) és szakpolitikai intézkedések azonban nem biztosítják a kötelezően elérendő energiamegtakarítási célérték teljesülését.

Mit kockáztatunk?

Az Európai Bizottság 2015 augusztusában már indított egy eljárást Magyarország ellen, amelynek tárgya az energiahatékonysági irányelv a szakpolitikai intézkedések bejelentésének hiánya, valamint az energiamegtakarítási célszám helyes meghatározása volt. Ha ezek teljesítése elmarad, akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat és végső esetben bírság kiszabásával lehet számolni.

Mennyire hatékony egy 100% támogatási intenzitású energiahatékonysági pályázat?

A 100 százalékos támogatási részarány energiahatékonysági pályázatok esetén még állami-önkormányzati tulajdonú épületek esetén sem javasolt, mert nehezen biztosítható, hogy a beruházás megtérülési ideje rövidüljön.

A beruházási költségek mellett a közép- és hosszú távú üzemeltetési hatékonyság biztosítása is fontos feladat lenne, melynek egyik záloga lehet az épületek használóit is érdekeltté tenni az energiatakarékosságban.

Hiányzik az állami épületkataszter

Komoly probléma a kiemelt projektek esetén, hogy nem átlátható, mi indokol egy adott energetikai beruházást.  A kiemelt projektek listájából csak ritkán derül ki, hogy hol és mi fog pontosan megújulni. A legtöbb fejlesztés esetén annyi áll a kiemeltprojekt-listában, hogy egy adott megye vagy régió épületeinek felújítására a kedvezményezett mennyi forrást kaphat (pl. KLIK vagy Kormányhivatalok). Nem átlátható, hogy milyen szakmai döntési folyamat eredményeként kerülnek az épületek kiválasztásra, mi alapján állapítják meg a fejlesztés indokoltságát, mennyi energiamegtakarítást, károsanyag-kibocsájtás csökkenést eredményez majd az adott fejlesztés.

Szükség van lakossági energiahatékonysági támogatásokra

A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk közel negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. A KSH adatai szerint a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének szükségességét, a tető, födém hőszigetelését, cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.[4] A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány.



[1] KEHOP-ból önkormányzati tulajdonú épület nem kaphat támogatást

[2] Nemzeti Épületenergetikai Stratégia: középületben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 95 milliárd forintba, lakóépület esetén 42 milliárd forintba

[3] az éves primerenergia-fogyasztás az elmúlt években 963-964 PJ volt

[4] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus