Megjelent az EUs klímacélokról szóló EU Bizottsági tervezet

2014. 2. 4.

Január 22-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a 2030-as klíma- és energiacélokról szóló közleményét. A javaslat teljes szövege itt elérhető: http://ec.europa.eu/energy/doc/2030/com_2014_15_en.pdf 

A 40%-os klímacél (az 1990-es szinthez képest) mindenképpen pozitív fejlemény, sokan ennél kevesebbre számítottak. Magyarország számára pedig kifejezetten jó, hiszen a magyar gazdaság sokkal kevesebb üvegházgázt ereszt ki egységnyi GDP megtermelése során mint az EU átlag (sok import, sok atom, sok gáz). Ha pedig tényleg megépül Paks II, akkor a szigorú klímacélok komoly versenyelőnyt jelenthetnek a többi EU tagállammal szemben (nem csoda, hogy pl. Franciaország mindig lelkes híve a klímacélok szigorításának.) 

Sajnos nem határoztak meg külön energiahatékonysági célt. Igaz ugyan, hogy a közlemény szerint a 40%-os cél eléréséhez elvben 25%-os energiahatékonyság-javulásra lesz szükség, de az energiahatékonyságot célzó kifejezett kormányzati intézkedések nélkül (pl. energiahatékonysági kötelezettségek, standardok, az auditok támogatása) várhatóan kisebb lesz a lakosságra irányuló ösztönző-erő, és így makrogazdasági szinten az EU nem a legköltséghatékonyabb módon éri majd el ezeket a megtakarításokat. Márpedig a tagállamok ezidáig sem mutattak nagy lelkesedést az Energiahatékonysági Irányelv átvételében. Magyarország pl. most is késésben van az energiahatékonysági kötelezettségekről szóló szabályozás elkészítésével: 
http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/article7_en.htm 

A javaslat meghatároz egy 27%-os megújuló energiafogyasztási arányt is, ami elemzők szerint előrelépés, ha mégoly kicsi is. További érdekes elem, hogy javaslat született a kibocsátás-kereskedelmi rendszer ún. stabilitási mechanizmusának kialakítására, amelynek célja, hogy megakadályozza a túl alacsony, illetve túl magas árakat 2021 után. 

A közleményt a tavaszi szezonban tárgyalják a Tanácsban miniszteri és adott esetben kormányfői szinten. Az itt esetlegesen elfogadott tanácsi következtetések szolgálnak majd a konkrét jogalkotás alapjául. 

Persze ehhez még Lengyelországot is meg kell nyerni, amely eddig erősen ellenezte a klímacélok további szigorítását. A dolog sürgős, mert májusban EU parlamenti választások, illetve új Bizottság jön, és ki tudja, mekkora lesz az újak érdeklődése az éghajlatváltozás iránt.