[Greenfo] 2017 után újulhatnak meg az öreg családi házak

2013. 05. 21

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2013/05/24/2017-utan-ujulhatnak-meg-az-oreg-csaladi-hazak

Több mint kétmillió 1945 és 1990 között épült, többségében vidéki családi ház található az országban, amelyek energetikai felújítása 2017-ben megkezdődhet, európai uniós támogatással - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy budapesti sajtótájékoztatón. Miért kell még 4 évet kell várni a lakossági energiahatékonysági támogatásokra?


Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a tárca költségoptimalizálási programot készített, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy mely lakások újíthatók fel gazdaságosan. Szaló Péter paradigmaváltásról beszélt az európai építésben, amely szerint az építési költséggel egyenrangú tényező lett az épület energiafogyasztása is.

Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-tól szigorúbb hőtechnikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben a privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználás követelménye. Egy gazdaságossági felmérés kapcsán rámutatott: egy energetikai felújítás során az ablakcsere önmagában nem kifizetődő, kell hozzá a falak és a födémek hőszigetelése is. Legnagyobb a megtakarítás akkor, ha megújul a házakban a fűtési rendszer is. A fafűtésre átállás gazdaságos, viszont a pellet-fűtés és a hőszivattyú beruházásának a költsége csak hosszú távon térül meg - mondta el Szaló Péter.

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára szerint még az idén elkészül a nemzeti épületenergetikai stratégia. A megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy a nyugat-európai államok sem tudják már a korábbi támogatást nyújtani ezen a területen, erre Magyarország sem képes, viszont a fenntartható fejlődéshez tudnak állami támogatást biztosítani. Illés Zoltán a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a műemléki épületek energetikai felújítására speciális pályázatot dolgoznak ki.

 

Még négy évet kell várni a lakossági energiahatékonysági támogatásokra?

Az NFM tegnapi közleményére reagált ma a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft.

„Nagyon örülök, hogy a Kormány tervezi a lakossági energiahatékonysági felújítások támogatását„ mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója, „Nem értem azonban, hogy miért vár ennyit a Kormány a támogatási rendszer bevezetésével. Görögországban a válság közepén az EU-társfinanszírozásos lakossági energiahatékonysági alap 2010-es létrehozása után már másfél évvel több ezer lakásnak jutottak kedvezményes hitelek. Ilyen uniós lakossági finanszírozási alapok működnek Szlovákiában, Észtországban, és még számos más tagállamban. A számos nemzetközi példa alapján egy kis kormányzati igyekezettel nálunk is el lehetne indítani egy olyan lakossági energiahatékonysági programot, amelyben már 2014-ben megkezdődnek a felújítások.”

A MEHI által idén áprilisban javasolt Nemzeti Energiahatékonysági Alap évi 125 Mrd forintot biztosítana felújításokra, amiből csak 12,5 Mrd lenne a nemzeti forrás, a többit bankok, illetve EUs források fedeznék. Az Alap elsősorban háztartásoknak nyújtana önrész nélküli, kedvezményes hitelt energiahatékonysági felújításokra, amivel több tízezer ezer háztartás felújítását segíthetné már 2014-ben. Az Alap a rezsi csökkentése mellett a gazdaság számára is kitörési pontot jelenthet, hiszen növeli a gazdasági aktivitást és csökkenti az ország energia-függőségét. A Nemzeti Energiahatékonysági Alappal már a következő 12 hónapban is sok tízezer embernek adnánk munkát.