[HVG.hu] Bencsik beszólt: a rezsicsökkentés rövid távú megoldás

2013. 03. 11

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130319_Bencsik_beszolt_a_rezsicsokkentes_rovid_t

Az energiahatékonysági beruházások innovatív finanszírozásáról beszélt a kormánypárti képviselő egy budapesti konferencián, ahol vázolta egy, a hazai épület-állomány energetikai felújításáról szóló kormányzati stratégia körvonalait. Az Európai Bizottság képviselője azt mondta, hogy az energiaárak hatósági megállapítása nem megoldás, mert az energiahatékonysági beruházásokat kell ösztönözni.


„A rezsicsökkentés rövid távon megoldás, de radikális kormányzati beavatkozás nélkül néhány éven belül finanszírozhatatlanná válik a lakások fűtése” - mondta kedden Bencsik János, országgyűlési képviselő az Energy Cities, a Magyar Urbanisztikai  Tudásközpont és a Magyar Energiahatékonysági Intézet által szervezett konferencián. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának (MFGI NAK) igazgató-helyetteseként a képviselő beszélt az ország előtt álló energiahatékonysági és éghajlatváltozási kihívásokról, és az ezekre adható stratégiai válaszokról is.

„Magyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid időszakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink működtetése”- mondta  Bencsik János, aki korábban energetikai és klímapolitikai felelős államtitkár is volt.
 
Úgy látja, az ország széndioxid-kibocsátásainak csökkentése a legjobban az épület-energiahatékonysági beruházásokkal érhető el. Ezek a beruházások a gazdaságot is ösztönzik és a költségvetésnek is jók.  Bencsik elmondta, hogy egy komoly épületkorszerűsítési program évi 40 ezer munkahelyet hozhatna létre, a középületeket egy állami ESCO-cég, a lakossági szektort kedvezményes hitelek útján kell felújítani, nemzetközi fejlesztési hiteleket is bevonva.
 
A konferencia tárgya az önkormányzati energiahatékonysági beruházások harmadik feles finanszírozása, ezen belül kiemelt téma volt a megtakarítás-alapú beruházás-finanszírozás, az ún. Energy Performance Contracting. A rendezvényen felszólalt Roman Doubrava is. Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának tisztviselője azt mondta: a gazdasági válságból való kilábalás egyik fő kitörési pontja az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele. A 2014-2020-as EU költségvetési időszakában Doubrava szerint az energiahatékonyság növelése lesz az egyik legfontosabb finanszírozási prioritás, ezért az EU kifejezetten támogatja majd az olyan innovatív finanszírozási mechanizmusokat, ahol az állam csak a források egy részét biztosítja, a maradék magánforrásokból származik.
 
Változik a tagállami támogatási prioritások meghatározása is: az Európai Bizottság részletes javaslatot tesz majd a tagállamoknak a támogatandó területekre, így ezentúl a végleges prioritásokat nem a tagállam önmagában határozza meg, hanem tárgyalásos úton a tagállam és az EU alakítja ki közösen.

Magyarországon évente 700 petajoule energiát használunk fel (ha a közlekedést levonjuk, akkor 504 petajoule-t). A végső energia legnagyobb részét, 34 százalékát a lakosság használja fel, a második legnagyobb fogyasztó a közlekedés 28 százalékkal. A német Fraunhofer Intézetnek az Európai Bizottság számára készült számításai szerint a magyar lakosság fogyasztásából legalább 17,3, maximum 37,9 petajoule energiát lehet megspórolni 2020-ig csak a fűtés és a használati melegvíz előállításával számolva, az elektromos készülékek fogyasztása nélkül.