[Pénzcentrum] Itt nyer a kormány 49 milliárdot: 30 százalékkal csökkenhet a rezsi

2013. 03. 01

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/energia/itt_nyer_a_kormany_49_milliardot_30_szazalekkal_csokkenhet_a_rezsi.1035693.html

Magyarországon a lakosság 24 százaléka tervez energiahatékonysági fejlesztést, akiknek több mint fele szigetelést, mely így a legnépszerűbb tervezett energiahatékonysági beruházásnak számít - derül ki egy friss felmérésből. A felújítók 40 százaléka energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele a korszerűsítésbe, s átlagosan 30 százalékos rezsicsökkentésre számítanak. Ugyanakkor a lakosság 82 százaléka nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73 százalék egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújításhoz.


A magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15 százalék pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést - derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeiből. A felújítást tervezők 40 százaléka energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35 százalékuk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76 százalék a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7 százalék számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79 százalékban önerőből finanszírozták, 18 százalék vett fel banki hitelt, 2 százalék használt fel lakástakarék-pénztárt.

"A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismeri az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges" - mondta Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. "Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezők közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot (24%), s mindössze 15 százalék fordult szakmai tanácsért" - tette hozzá a szakértő.

Legnépszerűbb a szigetelés

A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük a fűtés, energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációit tervezi. "A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. A lakosság szempontjából egyrészt nagyon vonzó, hogy a szigetelés, megfelelő kivitelezéssel, önmagában is 30%-kal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszútávú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10 százalék helyett 20-30 százalékkal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét" - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Energiahatékonysági jellemzői mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerű beruházás. Az Energiaklub és a Knauf Insulation szakértői számítása szerint, egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, a 2. évtől kezdve javítaná a külkereskedelmi mérleget, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, összesen 747 ezer munkaévet teremthetne.

A közműszámla lehet a jövő ingyenhitelének fedezete

"Elképzelhető, hogy a kormány által elrendelt rezsiköltség-csökkentés az épület-energetikai beruházások elmaradásához vezethet a lakosság körében - véli Kanyuk László. A Knauf Insulation marketing vezetője szerint az elrendelt intézkedést egy átlag háztartás könnyen úgy fordíthatja le: "látod drágám; csökken a gáz ára, minek hőszigeteljünk?!" Pedig a szakember szerint itt egy átmeneti intézkedésről van szó, melynek árát előbb-utóbb a lakosság fizeti majd meg. Éppen ezért hőszigetelni sohasem lehet késő. "Nézzük meg egy hőszigeteletlen ház és egy hőszigetelt fogyasztását, azt szorozzuk fel 30 évvel, mint átlagos hőszigetelő anyag élettartam, és kiderül, hogy mennyi pénzt dobunk ki az ablakon a hőszigetelés mellőzésével" - mondja Kanyuk László.

Hasonló állásponton van Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója is. A MEHI felmérései szerint ugyanis ma az energetikai felújítást tervezők 40 százaléka azért fogna felújításba, hogy csökkentse a rezsit. Ebből a szempontból a rezsicsökkentés visszavetheti a beruházási kedvet. Az igazgató véleménye szerint ugyanakkor az épületenergetikai-beruházások jelenlegi alacsony szintje miatt mégsem biztos, hogy a tényleges csökkenés számottevő lesz. Hiszen az is igaz, hogy a lakossági beruházások legfőbb akadálya a tőkehiány, s nem pedig a gazdaságilag megtérülő beruházások hiánya. "Úgy vélem, ha a kormány biztosítaná a lakossági energiahatékonysági beruházások széles körben elérhető támogatását, akkor még a rezsi-csökkentés mellett is növekedne a beruházások száma" - mondja Bart István.

Az igazgató szerint ugyanakkor a meglépett intézkedések, illetve a sejtetések legfontosabb hatása nem is annyira a lakossági beruházások terén érződik, hanem inkább abban, hogy a nagy energiaszolgáltatók hogyan állnak az energiahatékonysághoz. "Az új energiahatékonysági irányelv értelmében 2014-től évente 1,5 százalékos fogyasztás-csökkentést kéne elérni a végfogyasztók körében. Ha azonban az árcsökkentések következtében a szolgáltatók puszta fennmaradása is kérdésessé válik, akkor várhatóan nem fordítanak majd túl sok figyelmet az olyan "mellékes" területekre, mint az ügyfeleik fogyasztásának csökkentése. Így tehát a bizonytalanság az árak terén oda vezet, hogy nem fejlődik ki az energiahatékonyságnak, mint szolgáltatásnak a piaca" - összegzi Bart István, aki szerint a jelenlegi árképzés mellett a következő nyomvonalakon lehetne a lakosságot az energetikai beruházások irányába terelni:


•Állami finanszírozás: Szakítani kell a vissza nem térítendő állami támogatások modelljével, és kedvezményes hiteleket kellene nyújtani, a jelenleginél nagyságrendekkel több embernek. Tavaly mintegy 1 200 lakás energetikai korszerűsítését támogatta az állam, 40 százalékos vissza nem térítendő támogatással, utófinanszírozásban. Ez így csak kevés, már eleve jómódú ember számára jelent megoldást. Ehelyett évente több tízezer lakás felújítása lenne megoldható kedvezményes hitelekkel. Erre vannak is források, ott vannak például a karbonforintok, amiből évi 30 milliárd forint jön be. Hiányzik azonban az intézmény-rendszer.
•Energiaszolgáltatói finanszírozás: 2014-től az energiaszolgáltató feladata is lesz a lakossági energiahatékonyság ösztönzése. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő intézmény-rendszert, például lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók a közműszámláikon keresztül vegyenek fel hitelt egyes energiatakarékossági beruházásokra.
•Információ-adás: A lakosság még mindig viszonylag tájékozatlan energia-ügyekben, szükség van több és alaposabb felkészítésre, képzésekre, stb. Többek között segítséget kell adni az embereknek az energetikai beruházásuk várható megtakarításainak kiszámításában, a megbízható kivitelezők megkeresésében.
•Bizalom-építés: Különösen fontos, hogy hatásos garanciák védjék az energiahatékonysági beruházásokba fogók érdekeit (hiszen egy beruházás során a lakástulajdonos rendszerint a legkevésbé hozzáértő az összes résztvevő közül, mégis övé a legnagyobb kockázat.