2015-től szigorodnak az épület-szigetelési és fűtési követelmények

2013. 5. 8.

A magyar standardok már ma is többéves lemaradásban a környező országoktól
(sajtóközlemény, Budapest, 2013. május 8.)

Április végén a Kormány határozott arról, hogy 2015-től szigorítja az épület-energiahatékonysági követelményeket a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatokon nyertes épületek vonatkozásában.  Az új szabályok 2018 után minden új épületre érvényesek lesznek.  Szakértők szerint azonban az új követelmények betartása már ma is költséghatékonyabb épületeket eredményezne, és indokolatlan a hosszú felkészülési idő.  A hazai energiahatékonysági követelmények európai viszonylatban nagyon gyengék, az új szabályokkal csak 5 év múlva jutunk el a mai német követelményszintre.

Az EU épület-energiahatékonysági irányelvének(1)  célja, hogy a tagállamok olyan épület-energiahatékonysági standardokat fogadjanak el, amelyek biztosítják a költség-optimális építkezést. Azaz azt, hogy az egy épület építési és felújítási költsége és élettartama alatti energiaköltsége összességében a lehető legalacsonyabb legyen, és az emberek ne építsenek olyan házakat, amelyeket olcsóbb felhúzni, de fennállásuk során rengeteg energiát pazarolnak el.

A Kormány április 30-án határozatban(2)  döntött arról, hogy megszigorítják az épület-energiahatékonysági követelményeket, azaz a falak, az ablakok, a tetők és a padlók maximális hő-átbocsátási értékeit.  Az új szabályok azonban csak 2018-tól hatályosak, de a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatok keretében zajló építések során már 2015-től kell alkalmazni azokat.

A döntést előkészítő műszaki-gazdasági számításokat a Belügyminisztérium felkérésére az Energiaklub végezte.  A szakpolitikai intézet számításai egyértelműsítették, hogy a jelenlegi hazai követelmények jóval elmaradnak a költségoptimális szinttől, és minél hamarabb szigorítjuk a standardokat, annál hamarabb válnak hatékonnyá az építkezések, felújítások.
„A követelmények szigorítása fontos és jó lépés az energia-pazarlás megállítása felé, de nem értjük, hogy miért kell még öt évet várni, hogy bevezessük a ma érvényes németországi követelményeket. Ezzel csak azt érjük el, hogy hazánk a Nyugaton már elavult technológia lerakóhelye lesz. Szerintem a Kormány fontos lehetőséget szalasztott el arra, hogy elősegítse a takarékosságot, ami alapvető gazdasági érdekünk” mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója.

1.) 31/2010/EU Irányelv
2.) 1246/2013 Korm hat. (http://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/ec91046b247e3f3c5d8ec67a9e84783145fc7775/megtekintes)