Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában mutatják be az épület-felújítások munkahelyteremtő és gazdaságfejlesztési potenciáját

2013. 9. 25.

(sajtóközlemény, Budapest, 2013. szeptember 25.)


Nemsokára elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, amelynek fő feladata, hogy felmérje a hazai épület-állomány energetikai állapotát, és felmérje, milyen nemzetgazdasági előnyök származhatnak a hazai köz- és lakóépületek átfogó energetikai felújításából.  Ez jó alap a 2014-2020-as uniós források energiahatékonysági támogatásainak tervezéséhez.


„A Nemzeti Epületenergetikai Stratégia társadalmi egyeztetése két hét múlva kezdődik” mondta Matuz Géza, a stratégiát készítő ÉMI Nonprofit Kft vezérigazgató-helyettese egy mai konferencián.  Matuz elmondta, hogy a felmérésre megbízást adó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium célja egyértelműen a gazdaságfejlesztés volt: az NFM tudni akarja, hogy a felújítások mennyi új munkahelyet, illetve mekkora gazdasági növekedést generálhatnak.

„Nagyon örülünk annak,hogy a Stratégia végre megjelenik, még épp időben ahhoz, hogy annak eredményeit felhasználják a 2014-2020-as uniós támogatási időszak tervezésekor” mondta el Bart István a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója.  „Egyetértünk az NFM-mel abban, hogy a hazai épület-állomány felújítása fontos nemzetgazdasági lehetőség, olyan kitörési pont, amelyet kár lenne elszalasztani. Az új EU forrásoknak köszönhetően a kormánynak módja is lesz arra, hogy akár évi 50 - 100 ezer lakás felújítását támogassa.  Ezzel óriási társadalmi igényt elégítene ki, hiszen a magyar háztartások kb. negyede végezne energiahatékonysági felújítást, ha lenne rá pénze.”  

A 2014-2020-as uniós támogatási időszak más lesz, mint a korábbi, hiszen a lakossági energiahatékonysági beruházások is támogathatók lesznek. Mi több, az összes támogatás legalább 20%-át az éghajlatváltozás elleni harcra kell fordítani, aminek az egyik legfontosabb eszköze az épületek energetikai felújítása.  Az EU ajánlása szerint a jövőben a forrásokat elsősorban nem vissza nem térítendő támogatások formájában, hanem inkább kedvezményes hitelekként kell biztosítani.

A balti államokban és Szlovákiában már évek óta léteznek államilag támogatott lakossági energiahatékonysági finanszírozási alapok, amelyek önrész nélküli kedvezményes hitelekkel teszik a szerényebb jövedelműek számára is elérhetővé a szigetelést, kazáncserét, ablakcserét.  Magyarországon eddig a milliónyi érdeklődőből csak évi pár száz család támogatására jutott pénz, és az is csak azoknak, akik az 50-60%-os önrészt elő tudták teremteni.  A MEHI ennek a helyzetnek az orvoslására javasolta egy Nemzeti Energiahatékonysági Alap létrehozását, amely önrész nélküli kedvezményes hiteleket kínálna évi 80 ezer háztartásnak, egyúttal 42 ezer munkahelyet hozva létre.

A MEHI által kidolgozott Alap tervezetéről bővebben olvashat itt:  
http://www.mehi.hu/projekt/nemzeti-epulet-energiahatekonysagi-alap

Források:
Az Épületenergetkai Stratégiáról bővebben:
http://www.enerea.eu/esemenyek/IVOEN_Nemzeti_Epuleten_Strategia.pdf