A MEHI állásfoglalása az elkészült energetikai stratégiai dokumentumokról

2020. 2. 17.

Nemzeti Energia és Klíma Terv, Nemzeti Energiastratégia 2030

A Magyar Energiahatékonysági Intézet üdvözli, fontosnak és időszerűnek tartja a Nemzeti Energiastratégia 2030 illetve a Nemzeti Energia és Klíma Terv (NEKT) energiahatékonysággal, illetve épületenergetikával kapcsolatos helyzetfelmérését, alapelveit, különösen a fogyasztóközpontú megközelítést, illetve az „első az energiahatékonyság” elv megjelenését. Ugyanakkor ezek az elvek nem mindig tükröződnek a stratégiai dokumentumok részleteiben. A célkitűzések ambíciószintje nem közelíti meg a reális lehetőségeket: az energiahatékonysági célérték elmarad mind az uniós célokhoz való méltányos és arányos hozzájárulástól, mind pedig attól az elvárható törekvéstől, amit a klímaválság kezelése és az energiaátmenet megkövetelne Magyarországtól is.

Bár említés szintjén szerepel, a gyakorlatban már nem jelenik meg vezérelvként az „első az energiahatékonyság” elve, miszerint törekszünk a lehető legalacsonyabb energiafogyasztásra, a fennmaradó energiaigényt pedig fenntartható energiaforrásokból fedezzük. A célkitűzések és tervezett intézkedések – a dokumentumokból körvonalazódó prioritásokat tekintve – nem ismerik fel az energiafogyasztás csökkentésének stratégiai jelentőségét és lehetőségeit, jóllehet a stratégiákban megfogalmazott célok – energiaszuverenitás, energiabiztonság, rezsicsökkentés, dekarbonizáció – mindegyikére első számú megoldást tudna nyújtani. Ehhez társulnának még azok a járulékos előnyök, amelyek konkrét – nemzetgazdasági, munkaerőpiaci, egészségügyi, környezeti – hasznot jelentenének mind az országnak, mint az egyén szintjén.

A tervezett intézkedések között számos olyat találunk, amelyek hiánypótló lépéseket jelentenek a hazai energiagazdálkodás, energiahatékonyság-fejlesztés területén. Bízunk azon törekvések megvalósulásában, amely a Nemzeti Energetikusi Hálózat megerősítését, a vállalati energiahatékonyságot célzó adókedvezmény elterjedését, a középületek üzemeltetésében rejlő energia-megtakarítási potenciál kiaknázását és a szemléletformálási kampányokon keresztül az energiahatékonyság-növelés népszerűsítését célozza. A kötelezettségi rendszer bevezetése és az ESCO típusú finanszírozások előretörése is nagyon fontos hatékonysági hajtóerő lehet.

A fenti intézkedéselemeket azonban nem minden esetben látjuk elégségesnek; különösen az épületek komplex energiahatékonysági mélyfelújítására irányuló intézkedésterveket hiányoljuk. A kötelezettségi rendszer és az ESCO finanszírozás épp a nagy megtakarítást hozó komplex beruházások előmozdítására nem alkalmasak, hiszen a piaci alapú, energiaszolgáltatókat és/vagy elosztókat kötelező megoldások az alacsonyan csüngő gyümölcsökre, azaz a kisebb pénzügyi befektetést igénylő, gyorsabban megtérülő, kisebb kockázatú beruházásokra fognak koncentrálódni. Egy stabil, hosszú távú, kiszámítható lakossági épületenergetikai ösztönző- és támogatási program nélkül a lakossági mélyfelújítások nem fognak megtörténni, ami pedig elengedhetetlen a szektorban tervezett nagyléptékű, 30%-os energiafogyasztás-csökkentés eléréséhez. Pedig a lakossági szektor fogyasztáscsökkentése kritikus a teljes energiahatékonysági célérték elérése szempontjából, hiszen a másik két nagy fogyasztó – az ipar és a közlekedés – esetében a stratégiai dokumentumok az energiafelhasználás jelentős növekedésével számolnak.

 

A MEHI részletes állásafoglalása letölthető innen.