Egy ország szenved tőle, hogy szökik a meleg a házainkból

2019. 12. 11.

Az EU 2030-ra 32,5 százalékkal javítaná az európai energiahatékonyságot, amiből a készülő Energia- és Klímaterv alapján úgy tűnik, Magyarország 8-10 százalékos csökkenést fog vállalni.

„Magyarország energiahatékonysági potenciálja nagyon magas, a megfelelő eszközökkel és ösztönzőkkel ennél ambiciózusabb vállalás is elérhető lenne” - mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vezetője.

Az viszont így is látszik, hogy a kormány inkább a lakossági energiahatékonyságot javítaná, ami Koritár szerint jó irány, mert elsősorban a rossz állapotú épületek felelősek az energiafogyasztás nagy részéért. Ehhez képest az iparban és a közlekedésben nem terveznek jelentős energiamegtakarítást, pedig Koritár úgy véli, ezekben is lenne potenciál.

Az elmúlt években indított, lakossági energiahatékonysági programok kevesek voltak ahhoz, hogy mélyreható változást érjenek el.

Koritár szerint az Otthon Melege Program például túlságosan keveseket ér el, mert alacsony keretösszeggel működik, ráadásul rövid ideig lehet pályázni, így általában hamar kimerül. „Stabil, hosszú távú és kiszámítható ösztönző- és támogatási rendszer kellene, amellyel tervezni lehet, és amiben nem változnak állandóan a feltételek.”

A MEHI a más országokban már kipróbált „one-stop-shop-rendszert” például jó ösztönzőnek tartja. Ez tanácsadószervekként működő irodákat jelentene, amelyek mindenben segítenék a lakástulajdonsokat, ha energetikai felújításra adják a fejüket. Egyrészt tanácsokat adnának, hogy mit, hogyan lenne érdemes felújítani a lakásban, és mennyibe kerülne mindez, másrészt eligazítanák az embereket a bürokratikus útvesztőben.

„Egy komplex, jelentős megtakarítással járó energetikai felújítás (szigetelés, nyílászáró-csere, fűtéskorszerűsítés) nagyon összetett dolog, sokan ezért nem is vágnak bele” - mondta Koritár. Külföldön előfordul, hogy az ilyen irodákat az önkormányzatok finanszírozzák, de van, amikor egy nonprofit szervezet, egy bank, vagy akár egy érintett cég, például egy szigetelőanyag-gyár is beszáll.

A MEHI évek óta javasolja a közműszámla-alapú felújítások bevezetését is. Ez egy olyan konstrukció, amelyben az energiaszolgáltató fizeti az ügyfelei lakásfelújítását, amit aztán havi törlesztőrészletekben kap vissza. A fogyasztónak elvileg ezután sem kell többet fizetnie, hiszen a felújítás költségét fedezi a megspórolt rezsi, miközben értékesebb, kényelmesebb lakásban élhet.

A baj csak az, hogy Magyarországon ezzel nem lehetne igazán mélyreható felújításokat, akár egy szigetelést vagy ablakcserét finanszírozni. „A nyomott rezsiárak miatt olyan lassan térülne meg a szolgáltatók beruházása, hogy nem érné meg nekik befektetni. Ez a konstrukció inkább olyan országokban működik, ahol eleve többe kerül az energia” - mondta Koritár. Azt viszont Magyarországon is elképzelhetőnek tartja, hogy mondjuk egy távhőszolgáltató fűtésszabályozókat szereljen fel az ügyfeleinél, hogy télen is lejjebb tudják tekerni a fűtést, és ne kelljen az utcát fűteniük szellőztetéskor.

Mindez persze csak néhány példa. Ahhoz, hogy országosan változzon a helyzet, sok, különböző élethelyzetre szabott programra lenne szükség: egy mélyszegénységben élő család például valószínűleg sosem fog tudni felvenni egy kedvezményes kamatozású energiahatékonysági hitelt, ami viszont jó lehet egy stabil jövedelemmel bíró, mégis energiaszegénységben élő családnak.

„A legrosszabb helyzetben levők energiaszegénységével európai szinten is csak most kezdenek foglalkozni, egyelőre még csak irányelvként jelent meg, semmilyen konkrétumot nem írtak elő. Viszont megjelentek már az első, ezzel kapcsolatos pályázatok, egy-két év múlva ezek alapján már tudni fogjuk, merre érdemes mozdulni”.

Forrás: 444.hu