Energiahatékonysági előrehaladás – Magyarország az uniós rangsor végén

2021. 3. 23.

Magyarország az Energy Efficiency Watch – energiahatékonysági előrehaladást mérő uniós listán az utolsó helyre csúszott. A 2006 óta frissített felmérés nem "abszolút rangsor", hanem az adott ország energiahatékonysági szakértőinek pillanatnyi benyomásait és azok változását tükrözi. A friss listát - mostanra helyet cserélve - Finnország és Dánia vezeti, a harmadik pedig az öt év alatt jelentős fejlődést felmutató Luxemburg. Ennek a felmérésnek a részleteit és Koritár Zsuzsanna, a MEHI ügyvezető igazgatójának európai uniós forrásokról szóló gondolatait a Népszavában megjelent cikkből idézve mutatjuk be.

Magyarország öt év alatt az 26.-ról leküzdötte magát az utolsó, 27. helyre az energiatakarékossági lépések szakmai értékeléseit összesítő uniós listán. Az elérhető pénzügyi források finoman szólva ködbe vesznek.

Az utolsó, 27. helyre csúszott vissza Magyarország az Energy Cities nevű uniós kezdeményezés Energy Efficiency Watch elnevezésű, az energiahatékonysági előrehaladást mérő legfrissebb felmérésében - derült ki az Energiaklub közelmúltban tartott online rendezvényén. Dely Krisztina, az Energy Cities projektvezetője hangsúlyozta: a 2006 óta frissített felmérés nem "abszolút rangsor", hanem az adott ország energiahatékonysági szakértőinek pillanatnyi benyomásait és azok változását tükrözi. Mindazonáltal az - uniószerte több mint ezer szakértő megkérdezésén alapuló - felmérés saját bevallásuk szerint is lehetőséget nyújt rangsorolásra. Eszerint Magyarország a 2015-ös, szintén nem túl fényes, 26. helyről 2020-ra visszacsúszott a 27.-re, vagyis az utolsóra. Az öt éve utolsó Spanyolország közben feljött a 21. helyre. A friss listát - mostanra helyet cserélve - Finnország és Dánia vezeti, a harmadik pedig az öt év alatt jelentős fejlődést felmutató Luxemburg. Magyarország a hozzá hasonlóan elmaradott fejlettségű államok jó részétől is leszakad: a listán Észtország a 4., Litvánia a 6., Szlovénia a 9., Szlovákia a 10., Horvátország a 11., Bulgária és Lettország pedig a 13.

Az elmúlt évek során saját kormányuk épületfelújítási tervei leginkább az észt, szlovák és horvát szakértőket villanyozták fel. A támogató politikai hozzáállást leginkább a magyarok, a németek és a máltaiak hiányolják. Az elérhető pénzügyi források a dánok mellett épp a németeknél a legkedvezőbbek. Itt Magyarország mellett Belgium és Írország a sereghajtó. A szerződéses energiahatékonysági felújításon alapuló úgynevezett escós piacnak a szlovén, cseh és spanyol szakértők jósolnak nagy jövőt, míg e tekintetben a bolgár, a luxemburgi és a magyar szakvélemények bizonyultak a leginkább borúlátónak.

Dely Krisztina egy másik felmérésre hivatkozva az összképet sem látja túl derűsen. A szervezet kevesli az energiahatékonyság fejlődését: hiányoznak az előremutató lépések, a lendület változékony. Nincsenek erős üzenetek és az intézkedések elfogadtatásakor többen még mindig Brüsszelre mutogatnak. Nagyon fontosak az épületszabványok, az energiacímkék, a minőségtanúsítványok, az ösztönző történetek. A Nemzetközi Energia Ügynökség 2014-es tanulmánya az energiahatékonyság legalább 15 előnyét említi, a rezsicsökkenéstől kezdve az értéknövekedésen és a légszennyezés-csökkentésen át a munkahelyteremtésig és a gazdasági növekedésig. Egy másik felmérésük szerint, míg az EU-27-ek körében a megkérdezettek az energiahatékonysággal leginkább a munkahelyeket, a versenyképességet és a beruházásokat hozták összefüggésbe, addig a magyarok számára a legfontosabb, kapcsolódó érték az állásuk mellett az ország függetlensége és hírneve. Míg az EU-átlag szerint a politikai döntésekre a lehetséges érdekcsoportok közül a legnagyobb hatást az ipari szövetségek, a szakszervezetek és a kamarák gyakorolják, addig a magyarok e téren az ipari szövetségek és a kamarák után az egyházaknak tulajdonítják a legnagyobb befolyást.

Homályos pénzügyi lehetőségek
Az EU-ban és Magyarországon egyaránt az energiafogyasztás mintegy 40 százaléka, a szén-dioxid-szennyezésnek pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára, ezért körükben kiemelten fontosak a hatékonysági intézkedések – rögzítette előadásában Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. Renovation wave néven az EU is felvette céljai közé az épület-energiahatékonyság fokozását. Ennek keretében a jelenlegi, évi egy százalék alatti mélyfelújítási arányt legalább 2 százalékra növelnék. Így 2030-ig uniószerte 35 millió épületet újítanának fel. Ennek két alapvető forrása a Covid-járvány hatásainak orvoslására kiötölt, 750 milliárd eurós „next generation EU” elnevezésű alap legnagyobb, 672,5 milliárdos, „helyreállítási és ellenállóképességi” eszköze, valamint a hagyományos, ezúttal 2021-től 2027-ig tartó, 1074 milliárd eurós költségvetés. A helyreállítási és ellenállóképességi eszközből Magyarországra 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 9 milliárd euró hitel - összességében körülbelül 5760 milliárd forint -, míg a költségvetésből 35 milliárd euró jut. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz 37 százalékát klímavédelmi célokra kell fordítani. Az Orbán-kormány előzetes terveit tavaly novemberben nyújtotta be az EU-nak. A végső határidő április 30. A magyar tervek szerint a forrás 6,7 százalékát fordítanák „zöld átállásra”. (Emellett például 33,3 százalékot csatornáznának zöld közlekedésre, 5,9 százalékot pedig „körforgásos” hulladékgazdaságra.) A „zöld átállásból” hálózatfejlesztésre, lakossági megújulóenergia-hasznosításra és az úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre költenének. Koritár Zsuzsanna ennek kapcsán – amiként korábban lapunkban is – rögzítette, hogy bár a magyar kormány az épületek felújítását elsősorban ez utóbbi révén valósítaná meg, számos fontos pont még nem ismert. Az 2021-27-es költségvetés kapcsolódó fejezete a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelem Operatív Programra (ZIKOP) átnevezett eddigi Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop), valamint az eddigi Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak (TOP) megfelelő Versenyképes Magyarországért Operatív Program (VMOP). A ZIKOP-on belül egy „prioritás” foglalkozik a megújuló energiával, amelynek 1-es számú „alprioritása” energiahatékonysági célú, de ennél több egyelőre nem tudható. A VMOP egyértelműbben célozza az önkormányzati épületek energetikai felújítását és az energiaközösségeket. Itt az elnyerhető támogatás a beruházás száz százalékát teszi ki és nem kell visszafizetni. Számításaik szerint a VMOP-keret 950 fejlesztésre lesz elegendő.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható el.