Építészfórum: Hogyan viselkednek az ingatlanvásárlók a közösségi médiában?

2019. 4. 23.

Hogyan gondolkodnak a mai újépítésű lakások vásárlói? Honnan jön az építőipari vállalatokkal szembeni bizalmatlanság? Az Ynsight Research kutatói magyar lakásvásárlókat vizsgáló átfogó kutatást végeztek. Az elmúlt két év közösségi média tartalmait vizsgálták a DANUBIO fejlesztőinek megbízásából. 

Az elemzést az Építészfórum.hu tette közzé.

 

Miközben továbbra is pezseg a hazai ingatlanpiac, a potenciális vásárlók számos esetben fogalmazzák meg fenntartásaikat, újépítésű lakás vásárlással kapcsolatban - állapítja meg egy friss elemzés. Az Ynsight Research kutatócsapata a [építész: T2.a Építésziroda] fejlesztőinek megbízásából átfogó kutatást végzett az újépítésű lakásvásárlással kapcsolatos, az elmúlt két évben megjelent közösségi média tartalmakról. Az elemzés rávilágított, hogy a pozitív visszajelzések elsősorban az ilyen ingatlanok tulajdonosaitól származnak, míg a vizsgált 36 ezer bejegyzés közel 70 százaléka negatívan ítélkezik az újépítésű otthonokról. A negatív hozzáállás a még ingatlant keresők, kivitelezők felé érzett bizalmatlansága és a lakásvásárlást érintő szabályozások értelmezési nehézségei miatt alakul ki.
 
"Arra voltunk kíváncsiak, hogyan gondolkodnak a mai újépítésű lakások vásárlói. Azt látjuk, hogy a fogyasztói kommentek nagy részében még tükröződik az építőipari vállalatokkal szemben kialakult bizalmatlanság és előítélet. Szeretnénk visszanyerni a vásárlók bizalmát, ehhez azonban alaposan meg kell őket értenünk." - mondta el a szokványostól eltérő fejlesztési szemlélet mellett érvelve Somfalvi Péter (DANUBIO).
 
Kettősség jellemzi az újépítésű lakások megítélését Magyarországon: míg a friss lakástulajdonosok közösségi médiában szívesebben hangsúlyozzák döntésük megalapozottságát és az újépítésű lakások használati előnyeit, a beszélgetések hangvétele összességében mégis negatív. Ahogy az online tartalmak mélyelemzésére szakosodott Ynsight Research vásárlói motivációkat vizsgáló kutatásából kiderül, a negatív viszonyulás mögött komplex társadalmi és médiahasználati jelenségek húzódnak meg. Az online tér nyújtotta személytelenség kedvez a negatív vélemények, félinformációk, tévhitek terjedésének, amelyek erősítik a magyar társadalomban jelen lévő bizalmatlanságot. Az újépítésű lakások megítélése a már személyes tapasztalattal is rendelkező ingatlantulajdonosok körében sokkal pozitívabb, ugyanakkor a diskurzusban aktív felhasználók többnyire még lakásvásárlás előtt állnak. A csoportban kialakuló negatív percepció elsősorban a hitelopciók, különösen a CSOK 10+10 feltételeinek változásaiból és értelmezési nehézségeiből, valamint a kivitelezők marketing és PR tevékenységével, szándékával, szakértelmével kapcsolatos kételyekből táplálkozik.
 
Az Ynsight kutatása az összes releváns online platformon 2016-ban és 2017-ben megjelent, 36 ezer bejegyzést elemezve térképezte fel a lakásvásárlást motiváló és gátló tényezőket. A vizsgált két évben a lakásvásárlással kapcsolatban öt témakör mentén fejtették ki a felhasználók véleményüket: anyagi mérlegelések és kockázatok, laikus lakáspiaci elemzések, vásárlói összehasonlítások, praktikus kérdések és tanácsok, valamit az építőiparral és ingatlanpiaccal kapcsolatos általános bizalmatlanság.
 
A legtöbb komment az anyagi vonatkozású témák, mint a lakásvásárlást érintő szabályozások (pl. áfacsökkentés, CSOK) és változásainak megítéléséről született. A trendelemzés kimutatta, hogy a bejegyzések volumene drasztikusan nőtt 2016-ban, miután bővült a családi otthonteremtési kedvezmény jogosultjainak köre és a támogatás mértéke, 2017-ben pedig a közműcsatlakozások ingyenessé válása hozott fellendülést a diskurzusban. A laikusok számára nehezen értelmezhető szabályok a köztes időszakokban is intenzív vásárlói vitát váltottak ki. Míg a döntéseknél fontos motivációs tényezőként jelenik meg a fenntarthatóság, az újépítésűek alacsonyabb rezsije, a jövőbeni megtérülés és a hosszútávú nyereség is, addig a jelenlegi magas árak és a piac kiszámíthatatlansága miatti frusztráció következtében óvatosság jellemzi a fogyasztókat, amely gátolja a vásárlást. A felhasználók azon csoportja, akik befektetésként tekintenek az újépítésűekre ugyanakkor egyértelműen a megtérülés mellett érvelnek.
 
A potenciális vásárlók csoportjaikban laikus ingatlanpiaci elemzéseket készítenek. A fogyasztók helyszín, infrastruktúra, méret, elrendezés alapján elemzik a különböző lakások árait. Az objektív tényezők mellett fontos szerepet játszanak az árak jogosságáról alkotott szubjektív vélekedések, amelyek felléphetnek gátló tényezőként. Vásárlásra motiválja őket azonban az újépítésűek nyújtotta rendezettség és biztonság. Az ezekhez kapcsolódó kényelem és nyugalom iránti vágyakozás megjelenik az újépítésű ingatlanok melletti érvelésben, csakúgy mint a modern, városias életstílus. Sokak számára a praktikus szempontok kerülnek előtérbe, közülük is a legfontosabb az energiatakarékosság és a fenntarthatóság. Ezek a kiemelt tényezők nemcsak segítik a lakókat a spórolásban, hanem progresszív életvitelüknek is szimbóluma.
 
A diskurzus kiemelkedően fontos témája volt a lakáshitelek kettős megítélése. Kommentekben, fórumokon, online csoportokban, Facebookon a hitel egyfelől elkerülhetetlen rosszként, félelemforrásként jelenik meg, ami az eladósodás következtében megnehezíti és fenyegeti a fogyasztók jövőjét.