Építkezésnél már a szigorúbb energetikai követelmény teljesítendő!

Új építésű ingatlanok esetén tovább szigorodik az energetikai követelmény, ami sok problémát okozhat, mivel nem a tervezéskori követelményt kell teljesíteni, hanem a szigorúbbat! 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületek kaphatnaj használatbavételi engedélyt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az épület meg kell, hogy feleljen a BB energetikai besorolás feltételeinek. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján az energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka (2019-es adat).

A követelmények nem csak az épületre, hanem az üzemeltetésére is vonatkoznak, tehát kijelölik a megújuló energiák arányát is, illetve az épület tájolás és energetikájának kapcsolatát is vizsgálják. A 7/2006TNM rendeletben öt pontban találunk követelményeket az új építésű épületekre:

  • A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
  • A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek
  • Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények
  • Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata
  • Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások

Építőanyagok az új energetikai követelmények szerint

A szigorúbb, új energetikai követelményekhez szükséges építőanyagok elérhetőek idehaza is, de gyanítható, hogy szabályozás nélkül nem ezeket használnák az építtetők a technológia árfekvése miatt.

  • Szigeteléseknél például a korábbi EPS (expandált polisztirol: hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab) szigeteléseket felváltják a jobb hőszigetelésű grafitos anyagok, vagy a PIR habok. Ennek oka, hogy az elérendő hőszigetelési értékhez már feleakkora kisebb vastagság is elég ezekből.
  • Tűzvédelmi és páratechnikai szempontok miatt előtérbe kerülnek a kőzetgyapot szigetelések.
  • Az építéshez már elérhetők az „okostéglák”, amelyeknek jóval magasabb a hőszigetelési képessége a téglasejtezés átalakítása, ill. a téglaüregek hőszigeteléssel való kitöltése okán.
  • A ragasztóanyagokból is magasabb minőséget kell választani ahhoz, hogy megfeleljünk a követelményeknek.

Szigorúbb energetikai követelmények és a költségek

A magasabb költség az építési anyagok helyett inkább a kötelező megújuló energia részaránynak való megfelelés miatt jelentkezik (pl.: napelem, hőszivattyú telepítése). A változással járó nehézségek azonban a komfortérzetben és a rezsiköltségben előnyként jelennek meg, nem is beszélve a környezettudatosságról. A követelmények az új építésű magántulajdonoknál az engedélyezési és a használatbavételi időpontok alapján:

  Engedélyezés: 2018. jan. 1. – 2020. dec. 31. (7/2006. TNM rendelet alapján, 2018. 01. 01. utáni időszak)
  használatba vétel időpontja:
  2018. jan. 1. – 2020. dec. 31.  1. mell. IV. és V. rész + 5. mell. (költségoptimalizált követelményszint)
  2021. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)
  Engedélyezés: 2021. jan. 1. után (7/2006. TNM rendelet alapján, 2021. 01. 01. utáni időszak)
  2021. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)

 

Követelmények az új építésű hatósági tulajdonú vagy hatóság által használt épületeknél, az engedélyezési és a használatbavételi időpontok alapján:

 

  Engedélyezés: 2018. jan. 1. – 2020. dec. 31.  7/2006. TNM rendelet 2018. 01. 01. után
 használatba vétel időpontja
  2018. jan. 1. – 2018. dec. 31.   1. mell. IV. és V. rész + 5. mell. (költségoptimalizált követelményszint)
  2019. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)
  Engedélyezés: 2021. jan. 1. után   7/2006. TNM rendelet 2021. 01. 01. után
  2021. jan. 1. után   6. mell. (közel nulla energiaigényű épület)

 

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hírlevél feliratkozás