Épületek energetikai felújítása: az eddig érintetlen előnyök kiaknázása

2020. 2. 2.

„Bármilyen energetikai-, kibocsátási vagy környezeti célt is fogalmaz meg az EU, annak sikere azon fog múlni, hogy mihez kezdünk a lakóépületekkel” – igyekszik hangsúlyozni a Renovate Europe kezdeményezés minél több fórumon. De szerencsére nem csak a klímaváltozás miatt győztes stratégia a lakóépületeinket korszerűsíteni. A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Energiahatékonysági Intézet is.

Egyre több kutatásnak sikerül számszerűsítenie az energiahatékonysági intézkedések sokrétű pozitív hatásait, amelyeket az állam, a piaci szervezetek, a gazdaság egésze és a lakosság élvezhet ki. A lakóépületek felújításának haszon-költség aránya 4 az 1-hez, ami sejteti, hogy az energetikai előnyök mellett a hatások számos területen jelentkeznek még: csökkenő egészségügyi kiadásokban, kisebb energiatámogatási költségekben, új munkahelyeken és azon lakosok nagyobb gazdasági erejében is, akik az ilyen beruházásoknak köszönhetően kikerülnek az energiaszegénység állapotából.

Jelenleg az épületek az EU energiaigényének 40%-áért, szén-dioxid-kibocsátásának 36%-ért felelősek, amelytől a hazai adatok sem térnek el jelentősen. Az EU minden évben energiaigényének 55%-át, Magyarország 60%-át kényszerül importálni, ami hatalmas költségekkel jár. Mellbevágó, de tény, hogy tíz mai épületből kilencet 2050-ben még mindig használni fogunk.

A Renovate Europe üdvözli, hogy az épületek problémaköre már a korai megbeszéléseken is megjelent az Európai Green Deal kapcsán. Mégis, a szakpolitikáknak még nem sikerült ösztönözni a szükséges mértékű energetikai mélyfelújításokat. A Renovate Europe ezért Frans Timmermans alelnök első 100 napja alatt is hangosan hirdeti az épületek felújításának szükségességét nem csak mint a kibocsátás-csökkentéshez, de számos más – egészségügyi, versenyképességi, gazdasági – lehetőség kiaknázásához szükséges eszközt.

                                                      

A jobb levegőminőség előnyei

Európa-szerte az emberek idejüknek átlagosan 90%-át beltérben töltik. A hőmérséklet, világítás, páratartalom, huzat és a zajok alapvetően meghatározzák a fizikai és mentális jólétet. A hatékonyabb épületek kellemes hőmérsékletet teremtenek alacsonyabb energiafelhasználás és kibocsátások mellett, valamint jobb belső és külső levegőminőséget is biztosítanak.

2013-ban a légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség körülbelül 436 ezer korai halálesetet okozott Európa-szerte. Magyarországon 2015-ben körülbelül 15 000 korai halálozás volt betudható a levegő rossz minőségének. A szennyezés fő forrása a háztartások által elégetett szilárd tüzelőanyagok. A levegőszennyezettséggel összefüggő közvetlen költségek – beleszámítva az elmulasztott munkanapokat és a magasabb egészségügyi kiadásokat, különösen az öregek és a gyerekek esetében – körülbelül évi 23 milliárd EUR-t tesznek ki.

 

Az energiaszegénység felszámolása – egészségügyi és költségvetési előnyök

Akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, gyakran élnek rossz állapotú lakásokban, amelyek több energiát igényelnek a megfelelő hőmérséklet eléréséhez – legyen szó akár melegről a téli időszakban vagy egészséges nyári belső hőmérsékletről. Gyakran az ezzel kapcsolatos költségek energiaszegénységbe taszítják őket. A friss becslések szerint az érintett európai uniós polgárok száma télen 41 millió, nyáron 98 millió fő. Az ilyen lakások felújítása egyértelműen csökkentené az energiaigényt, a rezsiszámlákat és kiemelné az érintetteket az energiaszegénységből.

Az állami költségvetés szintén jelentős előnyöket élvezhetne a csökkenő egészségügyi költségeknek köszönhetően. Több kutatás rámutatott arra, hogy a hideg, nedves lakásokban élő kisgyermekek esetében megduplázódik a valószínűsége annak, hogy légzési, mellkasi problémákkal vagy hörghuruttal küzdjenek, valamint 40%-kal nagyobb az esélye, hogy asztmát kapjanak. Az energiaszegénységben élő felnőttek magas szintű stresszt élnek meg, ami a rossz életkörülmények, a lakhatási költségek instabilitása, a társadalmi nélkülözés és a rezsiköltségek fizetésének képtelensége kapcsán sújtja őket. Az idősek esetében a nem megfelelő lakókörülmények számlájára írható a téli halálesetek 40%-os növekedése az Európai Unióban. Körülbelül 250 000 többlet halálesetet regisztrálnak minden télen (a nyári időszakkal összehasonlítva), melyeknek körülbelül harmada, azaz 80 ezer haláleset rossz minőségű lakókörülményekkel és azzal áll összefüggésben, hogy a lakók nem voltak képesek elég melegen tartani az otthonukat.

 

Az energiahatékonyság felpörgeti a termelékenységet és a teljesítményt

A Buildings Performance Institute of Europe (BPIE, 2019) egyik friss jelentése szerint az energetikai mélyfelújítások speciális előnyökhöz juttatnak valamennyi épülettípust:

Kórházak: A kórházak energiahatékonysága, a belső környezet minősége élet-halál között dönthet. A jó szellőzési rendszerek csökkentik a keresztfertőzések lehetőségét, míg a természetes fény, a hőkomfort és a jó hangszigetelés felgyorsítja a betegek gyógyulását. Konkrétabban a kutatás azt találta, hogy a javított belső környezet 10%-kal csökkentené a gyermekkórházak halálozási rátáját, az energetikai korszerűsítések általánosságban pedig 11%-kal rövidíthetik le a kórházban tartózkodás időtartamát, ami 20%-os csökkenést okozna az ellátási költségekben és munkaerő-vándorlásban is.

Köz- és magán munkahelyek: Az Európai Unió munkaerejének körülbelül 36%-a – 81 millió ember – tölt napi 8 órát vagy még többet irodákban. A felújításokkal elérhető kényelmes, egészséges, jól megvilágított és átgondoltan kialakított munkahelyek javítják a munkamorált és csökkentik a személyzeti fluktuációt. A munkavállalók teljesítménye akár 12%-kal is nőhet egy felújítás után. Összességében az egészségesebb munkahelyek megdöbbentő mennyiségű, 500 milliárd Eurós megtakarítást jelenthetnek az Európai Unióban évente.

Iskolák: A diákok egészsége, jelenléte, koncentrációja és tanulási teljesítménye mind sérül, ha az iskolaépületek rosszul vannak megtervezve, vagy elavult rendszereket használnak. A BPIE modelljei alapján úgy becsülte, hogy az iskolai felújításoknak köszönhetően a gyerekek tanulmányi teljesítménye 3-8%-kal javul – ez tízzel kevesebb iskolanapnak felel meg évente.

Minden épülettípus esetében az energiapazarlás 80%-os csökkentéséhez szükséges felújítási intenzitás potenciálisan 2 millió helyi munkahelyet hozhat létre. Sok esetben ez készség- és kapacitásfejlesztést igényel az alacsony jövedelmű területeken, ami további előnyként a helyi gazdaságnak is nagy lendületet ad. Egy tanulmány szerint minden, lakossági energiahatékonyságra költött egymillió Euró 17 munkaévet teremt. Ráadásul a nettó hasznok a helyi gazdaságban is megjelennek magasabb foglalkoztatottság és több rendelkezésre álló jövedelem formájában – például egy család alacsonyabb energiaköltségek mellett képes megteremteni a megfelelő otthoni hőmérsékletet, miközben más alapkiadásokat is tudnak finanszírozni.

Az energetikai mélyfelújítások Magyarországon is alapvető prioritást és támogatást kell, hogy élvezzenek, hiszen ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a magyar lakosok jóllétét, egészségét javítsuk, ráadásul közvetlen gazdasági hasznot hajt, miközben az energiafogyasztási és kibocsátás-csökkentési célok felé haladunk” – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója.