Felújítási Alapot minden európainak!

2020. 6. 19.

Az európai energiahatékonyságért tevékenykedő, 39 szervezetből – köztük a MEHIből is – álló Renovate Europe kezdeményezés egyhosszú távú, épületek energiahatékonyságát támogató európai Felújítási Alap létrehozását szorgalmazza az Európai Bizottságnál. A felhívást támogató szervezetek és vállalatok száma röviddel a nyílt levél megjelenése után 125-re duzzadt.

A COVID krízis válaszutak elé állította Európa döntéshozóit: hosszú távú döntéseket kell meghozniuk rövid idő alatt, hogy ne alakuljanak ki súlyos gazdasági, társadalmi válságok, és a klímavédelmi célok elérésétől se szakadjunk el. A Green Deal pont a legjobbkor készül, és javaslatában, mely európai felújítási hullámot tervez beindítani, legalább duplázni sürgetné a jelenlegi 1%-os energiahatékonysági felújítási rátát. Ennek kulcsa lenne egy felújítási alap létrehozása, amellyel az épületeink központi szerepet kaphatnak majd az európai helyreállításban. Ezt szorgalmazva, az európai energiahatékonyságért tevékenykedő 39 szervezetből – köztük a MEHI is – álló Renovate Europe kezdeményezés keretében nyílt levelet írtunk az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek valamint az érintett bizottsági tagoknak, melynek kivonata az alábbiakban olvasható.

Az Európai Unió építőipara önmagában az összes GDP 9%-át biztosítja, miközben több mint 16 millió embert foglalkoztat. Az épületek mélyfelújításának kulcsszerepe van a gazdaság helyreállításában: hosszú távú helyi munkahelyeket teremt, és felélénkíti a kiszolgáló kapcsolódó ágazatokat is.  Minden mélyfelújításra elköltött forint többszörösét hozza vissza társadalmi hasznokban, amelyek többek között a biztonságos, egészséges és olcsón üzemeltethető épületeknek, lakásoknak köszönhető.

Másrészt azt is fontos látni, hogy az európai klímacélok elérése – azaz a 2050-re megvalósuló karbonsemlegesség – az épületek mélyfelújítása nélkül egyszerűen nem megvalósítható. Körülbelül 210 millió épület van az EU-ban és ezek összesen több energiát fogyasztanak és több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint bármelyik másik gazdasági szektor. Az épületállomány megfelelő ütemű korszerűsítéséhez évi 3%-nak kellene átesnie energetikai mélyfelújításon, amely bár költséges, az itt befektetett tőke azonban csökkenti más gazdasági szektorok tiszta energia átmenetének költségeit. A korszerűbb, hatékonyabb otthonok ugyanis kevesebb energiát fogyasztanak, ezzel csökkentik nem csak a saját közvetlen energiafelhasználásukat, de a megtermelendő, szállítandó áram mennyiségét is, az okos rendszerekkel és fogyasztó oldali szabályozással pedig növelik a teljes energiarendszer rugalmasságát.

Az Európai Unió felújítási tervének részeként a „Felújítási alapot minden európainak csomagnak tehát így kellene kinéznie az európai energiahatékonysági szervezetek ajánlása szerint:

  • Évi 100 milliárd Eurós pénzügyi alapot kínáljon, hogy biztos legyen az épületállomány évi 3%-os felújítási rátája.
  • Elsősorban azokra a társadalmi csoportokra fókuszáljon, akiknek a legnagyobb szüksége van a felújításra energiaszegény, alacsony jövedelmű csoportoktól a bérlakásokban lakókon át az olyan szociális intézményi épületekig mint iskolák, kórházak, nyugdíjasotthonok és gondozóházak.
  • Legyen mindenki számára nyitott, aki kezdésre kész projektet tud letenni az asztalra: nemzeti beruházási bankok, önkormányzatok és bármilyen gazdasági szereplők jogi csoportja is igénybe vehesse.
  • A pályázatokat európai szinten kezeljék gyors elbírálású folyamatokban, innovatív tendereztetéssel és olyan technikai segítségnyújtással, amely biztosítja az azonnali gazdaságélénkítő hatásokat és segít áthidalni a piactorzító hatásokat vagy az állami támogatás problematikáját. Biztosítani kell a felújítási projektek megfelelő mennyiségét és minőségét.
  • Fókuszáljon azokra a projektekre, amelyek az első az energiahatékonyság elv mentén mély- vagy szakaszos mélyfelújításokat valósítanak meg, hogy biztosítsák: minden elköltött euró vagy forint közelebb visz minket a 2050-es klímacélokhoz.

A fentiek mellett az energiahatékonysági intézmények javasolják energiahatékonysági minimumszintek bevezetését is, amelyek meghatároznák és folyamatosan szigorítanák, hogy egy épület felújítása esetében milyen energiahatékonysági szintnek kelljen megfelelnie.