Kétségbeejtő állapotban vannak az otthonaink - Így spórolhatsz milliókat a rezsin

2020. 3. 24.

A szigorodó szabályozásoknak való megfelelést, a környezetvédelmi célok betartását és a jelenlegi lakásállomány megújulásának ösztönzését is szolgálják az energetikai minősítések, arról nem is beszélve, hogy a tulajdonosoknak, vásárlóknak is egy jó kiindulópont lehet a havi rezsiköltségek előzetes megbecslésére. De vajon mit jelentenek az egyes minősítések, mekkora Magyarországon a korszerű lakásállomány és mennyit spórolhatunk a fűtésszámlán, ha felújítjuk a lakásunkat?

Összesen 155 ezer hiteles energetikai tanúsítványt állítottak ki a lakó- és szállásjellegű ingatlanokra Magyarországon a tavalyi év során, ami egyben az új lakásátadások, az eladások és hivatalos bérbeadások számát is nagyságrendileg lefedi. 2013. január 1-től ugyanis kötelező minden ilyen tranzakciónál az ingatlanról energetikai tanúsítványt készíttetni, melyet a tanúsító szakember az azonosítást és regisztrációt követően az e-tanúsítás nyilvántartásba tölt fel és ott hitelesít.

Három olyan tranzakció is van, melyek során alapesetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése, amennyiben korábban nem rendelkezett ezzel az épület: új épület építése, meglévő épület ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása során.

Az energiatanúsítvány a jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza az ingatlanok energiafogyasztását, a minimális energiaigényű lakások az AA++, a legrosszabbak pedig a JJ kategóriát kapnak.

2019-ben a legtöbb minősített ingatlan CC kategóriába esett, a több mint 33 ezer ilyen lakás a teljes tranzakción átesett lakásállomány 22 százalékát teszi ki, az előzetesen becsült adatok alapján.

A CC kategóriába tartozó ingatlanok a közelmúltban épültek, szinte minden esetben hőszigeteltek és az energiafogyasztásuk is alacsony. Ugyanakkor ez a kategória már éppen nem éri el a közel nulla energiaigény építésügyi kritériumait, aminek az összes 2021. utáni új lakásnak meg kell felelnie. Korábban már írtunk róla részletesebben, hogy 2021. január 1-től csak azok az új lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyeknek legalább BB az energetikai besorolásuk, vagyis legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást tudnak felhasználni.

2019-ben a 155 ezer lakás csupán 3,16 százaléka kapott BB, vagy annál jobb minősítést, míg a 2020-as adatok alapján az eddigi minősített 28 600 lakásból pár tizeddel nagyobb, mintegy 3,4 százalék ez az érték.

A minősítéseket elnézve az FF jelenti az átlagos kategóriát, tipikusan ilyen lakóingatlanok a 2000 körül épültek, vagy azok a régebbi házak, amelyek már átestek valamilyen korszerűsítésen. Ha belegondolunk abba, hogy mennyi 1960-ban, 1970-ben épült társasház van csak Budapesten, amihez még hozzájön egy igencsak nagy vidéki családi ház állomány, biztosan nem találjuk meglepőnek, hogy

A 155 ezertavalyi minősítésből 40,8 százalék az átlag alatti (GG, HH, II, JJ) kategóriákba tartozott.

Ha ehhez az átlagos, vagyis FF besorolású ingatlanokat is hozzávesszük már 52,2 százalékos ez az arány, ami azt jelenti, hogy a tavaly minősített lakásoknak több mint a fele átlagos, vagy az alatti kategóriába sorolható. Évi több mint 80 ezer lakóingatlanról van szó, amihez képest a 2021-ben átadásra kerülő néhány ezres új, korszerű energiafelhasználással rendelkező lakásszám eltörpülni látszik.

További részletek a Portfolio.hu oldalán>>