Kilábalás a járványhelyzetből: az energiahatékonysági mélyfelújításokban rejlő lehetőségek

2020. 6. 5.

Ahogy Európában zajlanak a gazdaság helyreállításáról való párbeszédek, világossá vált, hogy az energetikai felújításokba való beruházások annak a többszörösét képesek visszaadni. Ezzel nem csak a gazdasági aktivitást lehet fellendíteni, de a felújítások segítenek új munkahelyeket teremteni, megtartani a meglévőket, támogatni az EU klíma- és energiacéljainak elérését, és egyúttal egészségesebb és jobb épületeket biztosítani az állampolgároknak. A beruházási lehetőség hatalmas, és miközben hatalmas számokkal dobálóznak a döntéshozók a gazdaság helyreállítása kapcsán, kérdés, mennyibe kerülne az európai épületek mélyfelújítása? A Buildings Performance Institute Europe (BPIE) ennek számolt utána.

Európai uniós szinten a felújítások számának fellendítése és a mélyfelújítások felé való elmozdítása körülbelül évi 90 milliárd Euróba kerülne. Ez elsősorban a mélyfelújítások támogatását, tanácsadó szolgáltatásokat és technológiai segítségnyújtást, valamint a tömeges megoldásokhoz szükséges innovációkat finanszírozná. Ezzel a támogatási volumennel évi 234 milliárd Eurónyi beruházás valósulna meg az energetikai (elsősorban mély-) felújítások területén. Ebből 179 milliárd Euró szükséges a lakóépületek és 64 milliárd Euró a többi épülettípus esetében.

Ezek a támogatások és ösztönzők akkor működnek hatékonyan, ha mind a felújítani vágyókat, mind az üzleti kínálatot stimulálják és segítik azt, hogy egymásra találjanak. Azaz a felújítási támogatásoknak két fontos pillére kell legyen: az egyik a tulajdonosokat, befektetőket kell, hogy megcélozza és segítse, a másiknak pedig a tömeges felújítások technikai hátterét kell lehetővé tennie.

A kutatás vizsgálta a régiós különbségeket is: Magyarország a Csehországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot és Szlovákiát is magában foglaló Északkelet- és Közép-Európa csoportban kapott helyet. Ebben a régióban található a felújítandó alapterületek 12%-a. A számítások szerint itt minden 1 Euró támogatás nagyjából 1,5 Eurós felújítási beruházást eredményez (szemben a nyugat- és észak-európai csoporttal, ahol 1 Euró 3 Eurónyi beruházást indukál). Régiónkban a teljes beruházási potenciál kiaknázásához így 40%-os állami támogatást javasolnak közvetlen vagy közvetett támogatások – például adókedvezmények – formájában.

A támogatások másik területe az építőipar felkészítése és ösztönzése a tömeges felújítások minél hatékonyabb kiszolgálására. Ehhez az utóbbi 7 évben már Európa-szerte zajlanak a különböző kutatási és pilot projektek az iparosított, előre gyártott megoldások kialakítása érdekében. Az építőipar támogatása azonban nem csak ezt segítené elő, hanem számos más, a járvány előtt is meglévő problémát is orvosolhatna, enyhíthetne, például:

  • az épített környezet dekarbonizációját felgyorsíthatják a sztenderd megoldásokat eredményező fejlesztések;
  • csökkenthető az építkezések, az építési terület által igényelt időtartam;
  • magasabb minőségű felújítások érhetők el a hosszú távú minőségi garanciákkal és monitoringgal;
  • enyhítheti a szakemberhiányt;
  • új, innovatív üzleti modellek kialakítását ösztönzi, ezzel új piaci területeket nyithat;
  • segíti az építőipar megújulását: új technológiák tesztelését és piaci érettségét segíti elő;
  • vonzóbbá teheti a felújításokat mint az újépítési munkákat.

Az iparosított tömegmegoldások az építőiparban általában a magas induló költségek miatt nem tudnak megvalósulni. A BPIE számításai alapján 30%-os támogatással, egy 69 milliárd Eurós innovációs alap elég lenne az iparosított technológiák piacának és beindításához, amely egyben a zöld gazdasági helyreállítás terültén is komoly hatással bírna. A szervezet javaslata, hogy az alap öt évig legyen elérhető évi 13,8 milliárd Eurós kerettel.

A mélyfelújítások ösztönzése Európában egy egyedi lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaság új dinamikát kapjon, miközben az európai polgárok és a klíma is számos előnyét élvezné ennek.