Koritár Zsuzsanna: A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

2019. 12. 12.

Magyarországon a lakosság teszi ki a teljes energiafogyasztás harmadát, és az elmúlt években ez a fogyasztás folyamatosan nő. Ennek az az oka, hogy a magyarországi épületállomány nagyon rossz állapotban van, energetikailag nagyon elavultak a lakóépületek.

A klímaválságra, akár a klímavészhelyzettel kapcsolatos intézkedésekre, első válaszok között mindig az energiahatékonyság áll – emelte ki Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója a Világgazdaság Energiastratégia 2019 című konferenciáján.

Az unió energiahatékonysági célja 32,5 százalékos energiafogyasztási csökkentés 2030-ra a 2007-ben megtett előrejelzésekhez képest. Azt látjuk, hogy nemcsak egy fogyasztást kellene elérni, hanem megfordítani egy évek óta tapasztalt növekvő tendenciát.

Igyekszik az EU a célértéket elérni, ami a 2005-ös végsőenergia-fogyasztáshoz képest egy 20 százalékkal kevesebb érték. Ezt úgy szeretné elérni, hogy minden tagállam megteszi a maga vállalását, amely a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveiben szerepel.

Magyarország eszerint 8-10 százalékos megtakarítást vállalt.
Nem csökkentést célzott meg Magyarország, hanem azt, hogy a 2005-ös értéket ne haladja meg. Az EU-s képhez képest Magyarországon nem a közlekedés a legnagyobb fogyasztó, hanem a lakosság. Ez azt jelenti, hogy a lakosság teszi ki a teljes energiafogyasztás harmadát, és az elmúlt években ez a fogyasztás folyamatosan nő. Ennek az az oka, hogy a magyarországi épületállomány nagyon rossz állapotban van, energetikailag nagyon elavultak a lakóépületek.
A 2011 és 2017 között a Lechner Tudásközponthoz feltöltött energiatanúsítványok szerint a magyar épületek FF-es kategóriába estek. Fontos tehát a lakossági szektort célozni a fogyasztási tervekkel.

Ha megnézzük a másik két legnagyobb fogyasztószektort, az ipart és a közlekedést, akkor az látszik, hogy az iparban közel 30 százalékos fogyasztásnövekedést prognosztizáltak 2030-ra, ez a közlekedés esetében 40 százalék. Az energiahatékonyságra nagy szükség és sok lehetőség van. Egy friss elemzés szerint 2018-ban az energiaintenzitás 1,2 százalékkal csökkent, de azt is látni kell, hogy 2010 óta ez a legkisebb szám.

Az energiahatékonyság számos járulékos előnnyel és társadalmi haszonnal jár, például a gazdaság és a munkaerőpiac területén 0,4 és 4,1 százalék közötti GDP növekedést lehet elérni.
A foglalkoztatás is növekszik 0,2 és 2,1 százalékkal, a végső energiafogyasztás csökken, az egészségügyi kiadások terén akár 77 milliárd eurós megtakarítást is el lehet érni, és 8,3 millió háztartást tud kikerülni az energiaszegénységből.

Forrás: Vg.hu