Koronavírus: a 2008-as válsághoz hasonló kibocsátáscsökkenés jöhet Európában

2020. 3. 21.

Az már hetekkel ezelőtt bejárta a sajtót, hogy a koronavírus-járvány miatt Kínában 25 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás az egy évvel korábban ugyanebben az időszakban mért adatokhoz képest köszönhetően annak, hogy jelentősen csökkent a nyersolaj és a szén felhasználása. Ez a 25 százalék 100 millió tonna szén-dioxidot jelent, ami az ebben az időszakban mért globális kibocsátás 6 százaléka.

A Carbon Brief elemzése szerint a fosszilis üzemanyagok használatának jelentős csökkenését bizonyítja a nitrogén-dioxid koncentrációja is, ami a fosszilis üzemanyagok égéstermékeiből származik. Műholdas mérések alapján Kínában az látszott, hogy a járványügyi korlátozások bevezetése után 36 százalékkal kevesebb nitrogén-dioxid került a levegőbe, mint egy évvel korábban.

A Carbon Brief arra jut, hogy ugyan a vírusválság rövid távú hatása valóban hatalmas, hiszen jelentősen csökkent az energiaigény és az ipari kibocsátás, de hosszabb távon a közvetlen hatások nem lesznek ennyire meghatározóak. A szén-dioxid-kibocsátás egy kéthetes időszakban mért 25 százalékos csökkenése éves szinten nagyságrendileg 1 százalékos csökkenésként jelenik meg. Kína továbbá hatalmas többlet kapacitással rendelkezik a nagy kibocsátó iparágakban, ami azt jelenti, hogy igény esetén a leállás után a termelés és ezzel együtt a kibocsátás nagyon gyorsan képes visszaállni. Az igényt ugyanakkor nem lehet adottnak tekinteni, például mert a válság alatt sokan nem kaptak fizetést, azaz a visszaállás nem kizárólag a kapacitásokon múlik.

És hogy milyen következtetéseket lehet levonni mindebből Európára vonatkozóan?

Bart István, az Energiaklub társelnöke szerint ezt a 25 százalékot még nem érdemes készpénznek venni, mert ez az elemzés február 19-én jelent meg, plusz ez a 25 százalékos csökkenés a napi kibocsátásokban van, szóval éves szinten nem tudjuk, hogy mennyi lesz. Az biztos, hogy Európában is számíthatunk ilyesmire, de még korai lenne megmondani, hogy mekkora lesz a csökkenés. Az valószínűsíthető, hogy a 2008-as válságév óta a 2020 lesz az első olyan év, amikor csökkennek a kibocsátások.

„Ez jó jel, de sajnos sovány vigasz, mert a szén-dioxid 150 évig marad a légkörben, szóval ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a túlcsorduló kádba most már egy kicsivel kevesebb víz folyik, mint egy perccel ezelőtt - attól még csak ömlik a víz a fürdőszoba padlójára. Csak az a megoldás, hogyha teljesen elzárjuk a csapot.”

Magyar László, az Energiaklub szakértője ugyancsak türelemre intett, azt mondta, hogy még nem rendelkezünk erre az időszakra pontos, rendszerezett áttekintő adatokkal. A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) adataiból most annyi látszik, hogy a villamosenergia-termelés és fogyasztás mintegy 6-8 százalékkal csökkent, ebből eredően a kibocsátás is alacsonyabb volt a héten Magyarországon.

Forrás: MAVIR

Az ábra március 1-jétől 20-áig mutatja a villamosenergia-rendszer terhelésének ciklikusságát. A két alacsonyabb csúcs jelöli a hétvégéket, az öt magasabb a hétköznapokat. Az utolsó két hétköznap (március 19. és 20.) csúcsterhelése (nyilakkal jelölve) már elmaradt egy átlagos hétköznapétól (fekete vonal).

Viszont mivel Európa legnagyobb gazdaságait (olasz, francia, német, spanyol, brit) már jóval erőteljesebben érinti a vírus, így ezekben az országokban egy komolyabb csökkenés is biztosan körvonalazódik, de ott is várhatóan csak hetek, hónapok múlva lesz erről pontosabb adat.

Forrás: Energiabox