[Lakásfókusz] Jöhet az átfogó lakásfelújítási program! Négy év múlva…

2013. 5. 28.

Minél közelebb kerülünk 2014 tavaszához, annál intenzívebb a pártok egymásra licitálása. Miután az ellenzéki oldalon felmerült a lakások felújításának és energetikai korszerűsítésének kérdése, a kormánynak is lépnie kellett. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint egy több mint 2 millió családi ház korszerűsítését lehetővé tevő, EU-s finanszírozású program kezdődik. 2017-ben.

A probléma megoldása tehát a következő kormányra, sőt, még inkább az azt követőre marad. Holott mind ingatlanos, mind pénzügyes körökben egyre többen hangoztatják, hogy az egyik legsürgetőbb kérdés a hazai ingatlanállomány megújítása, és energetikai korszerűsítése lenne.

A hazai lakóingatlanok európai összehasonlításban rendkívül rossz energiahatékonyságúak. Az Energiaklub felmérése szerint a magyarok átlagosan jövedelmük 20 százalékát költik a lakás fenntartására, de ez az arány mind szociális helyzet, mind épülettípus szerint változik. Minden tizedik háztartásban ez az arány eléri a 35 százalékot. Az energiaszegénység elsősorban a vidéken, illetve a családi házakban élőket veszélyezteti. Ezt támasztja alá az az adat is, hogy ezen háztartások közel fele 100 m2-nél nagyobb ingatlanban él.

Forrás: KSH, FHB
Nagyobb méretért kattintson a képre!

A probléma súlyossága ellenére nem sok előrelépés történt az elmúlt években. A családi házaknak, illetve a nem panel társasházaknak alig több mint ötöde rendelkezik külső hőszigeteléssel. Energiahatékonysági korszerűsítések legnagyobb arányban a panel épületeknél valósultak meg a panelprogram keretében, de még ennél az építési típusnál is csak 40 százalék a felújított ingatlanok aránya. A tanulmány szerint a családi házak többsége rendkívül rossz energiahatékonysággal bír, építőanyagtól függően jellemzően az F-G kategóriában találhatók meg. Azt, hogy ez mit jelent energiafelhasználás tekintetében jól mutatja az az adat, hogy míg ezen lakások esetében az éves primerenergia-igény 400-500 kWh/m2, addig egy alacsony energiahatékonyságú épületnél mindössze 40-50 kWh/m2.

Forrás: Duna House
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Ki finanszíroz?

Az, hogy nem történt érdemi lépés a hazai lakóingatlanok energetikai korszerűsítésében, leginkább egy tényezőre vezethető vissza: a családok tőkeszegénységre. A háztartások többsége nem tud lakásfelújításra félretenni, amiben paradox módon sok esetben éppen a magas rezsiköltségek játszanak szerepet. A felújításra egyébként most is elérhető állami támogatás például a lakástakarék-pénztárak igénybevételével. Ebben a konstrukcióban a havi megtakarítást az állam évente 30 százalékos – de maximum 72 ezer forintos – támogatással egészíti ki. A megtakarítási időszak után az összegyűlt tőke energetikai korszerűsítésre is felhasználható. A lakástakarék azonban nem elegendő ahhoz, hogy áttörés legyen ezen a téren, már csak azért sem, mert azok, akiknek a havi rezsidíj kifizetése is problémát jelent, nem tudnak megtakarítani, és hitel felvételére sem lesznek jogosultak.

Az átfogó felújítási program valószínűleg az államnak is visszahozná a befektetett összeget. A megélénkülő építőipar javuló foglalkoztatást, és államkasszába visszacsorgó adóforintokat hozhat magával, és az sem mellékes szempont, hogy kevesebb lenne az ország energiafelhasználása, amelyet jelentős részben import gázból fedezünk.

Bár a rezsicsökkentés átmenetileg valóban jelenhet segítséget a családoknak, a probléma valós okát nem tudja kezelni, sőt, inkább tovább késlelteti egy felújítási program beindulását. A kérdés súlya miatt csak remélni tudjuk, hogy az energiakorszerűsítés nem marad puszta kampányszöveg, hanem valóban széles körben elérhető programok indulnak. Lehetőleg még 2017 előtt.