Nemzetközi Energia Ügynökség: határozottabb cselekvésekre van szükség az energiahatékonyság területén

2019. 11. 12.

Megjelent az IEA (azaz Nemzetközi Energia Ügynökség) legfrissebb, 2019-es Energiahatékonysági Piaci Jelentése. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy bár az utóbbi évtizedekben minden évben javul a világgazdaság energiaintenzitása, ennek üteme évről évre csökken.

Az IEA számítása szerint tavaly, azaz 2018-ban 1,2%-kal csökkent a globális energiaintenzitás, azaz az egységnyi előállított termékekhez és szolgáltatásokhoz szükséges primer energia mennyisége. Ez azonban 2010 óta a legalacsonyabb értéket jelenti, ami egy olyan trendet körvonalaz, aminek súlyos következményei lehetnek a globális klíma- és energiacélokat tekintve.

Ennek pedig nem kellene így lennie: az Energiahatékonysági Piaci Jelentés sorozat előző, 2018-as kiadványában publikálta az IEA a Hatékony Világ Stratégiáját, amelyben bemutatta, hogy számításai szerint a már ma is létező, költséghatékony megoldásokkal a különböző technológiák és folyamatok energiahatékonysága évi 3%-os javulása elérhető lenne – ami több mint duplája a jelenlegi értéknek. Ez pedig nem csak környezeti szempontból elkeserítő, de hatalmas gazdasági lehetőséget is elszalasztunk vele: a tavalyi év 2017-hez képest 1,6 trillió dollár extra bevételt hozott az energiahatékonyságnak köszönhető termelékenység-növekedés miatt – ez azonban 2,5-szer ennyi is lehetett volna az IEA szerint, ha nem romlik a trend.

A tanulmány többek között azt is vizsgálja, hogy milyen tényezők állhatnak az energiahatékonysági fejlesztések lassulása mögött. A trend elsősorban az épületek, az ipar és a közlekedés területén érezhető, és súlyosbítja, hogy bizonyos társadalmi változások miatt az energiaigény összességében gyorsabban nő, mint amivel a technológiai fejlesztések lépést tudnak tartani.

Ezek a változások elsősorban a fogyasztói szokások és viselkedés megváltozását jelentik, vagy egyszerűbben fogalmazva: annyival több energiát fogyasztunk az élet egyre több területén, amit a hatékonyabb eszközök használata sem tud ellensúlyozni.

A lakóépületek esetében különösen drámaiak ezek a trendek. Az épületek alapterülete, a használati tárgyak száma, illetve ezek használata folyamatosan nő, önmagukban csak ezek évi 2%-kal növelték a végső energiafogyasztást 2015 és 2018 között, míg az energiahatékony technológiák használatával csak 0,7%-ot tudtunk megtakarítani. A problémát megtöbbszörözi a népességszám növekedése és a fejlődő országokban a növekvő jövedelmek miatt a fogyasztás robbanásszerű növekedése.

Az IEA nagy reménységet lát a digitalizációban: a tanulmány négy nagy fejezetéből az egyik csak ennek lehetőségeivel foglalkozik. Szerintük az okos háztartási, energiatermelési és hálózati rendszerek összekapcsolásával olyan mértékű optimalizálást lehet elérni az energetikai rendszerekben, amellyel igen jelentős energiamegtakarítás érhető el. Ez az épületek esetében becslésük szerint 2040-ig akár 10%-os lehet, ez azonban számos technológiai, politikai tényező függvénye is. Ráadásul kérdéses, az okos eszközök többletfogyasztása hogyan befolyásolja az eredményeket.

Egy biztos: szinte minden eredmény arra mutat, hogy önmagában a technológiai fejlesztések nem mentik meg a világot, ha az igényeink folyamatosan növekednek: az energiahatékonyság a takarékossággal alkot egy működő egészet, azaz a technológiát használó emberi tényező megkerülhetetlen. Szerencsére az IEA sem kerüli meg többé ezt a kérdést: azt tervezik, hogy 2020-ban a fogyasztói szokásokat és változtatási lehetőségeit fogják alaposabban megvizsgálni.

Forrás: IEA