Nonprofit? - Irdatlan mínuszokat termel a hazai gázpiac

2014. 8. 27.

2013-ban a rezsicsökkentés és a vezetékadó teremtett teljesen új környezetet a hazai nagy energiaszolgáltatók számára, akik a korábbi "tarifabefagyasztás" és válságadó miatt már egyébként is kezdték egyre kellemetlenebbül érezni magukat hazánkban. A 2013-as beszámolók alapján a gázpiacon már nem volt olyan nagy szolgáltató, amelynek regulált üzletága nyereséget tudott volna elérni.

Habár 2010 óta a hazánkban működő energiavállalatoknak évről évre nehezedő körülmények között kellett tevékenykedniük, 2013 mégis mérföldkőnek számított a társaságok számára, hiszen ebben az éven olyan korábban nem várt új terhek jelentek meg, mint a rezsicsökkentés és a vezetékadó (közműadó). Mindkét teher bevezetése nélkülözte az előzetes konzultációkat és hatástanulmányokat, bevezetésükkor inkább az ötletszerű megoldások érvényesültek.

A lépések azon túlmenően, hogy javuló népszerűséget hoztak a kormányzóerő számára, továbbá javították a kormány pénzügyi manőverező-képességét, nagyban segítették a kormány azon törekvéseit is, hogy növekedjen az állami tulajon szerepe a közműszolgáltatásokban. A bevételek megnyirbálása, illetve adott esetben a regulált kiadások emelése mind olyan tényezők, amelyek csökkentik a szolgáltatók értékét, vagyis egy felvásárlási tárgyalás során kedvezőbb (alacsonyabb) vételárat lehet kialkudni. Hogy a gyakorlatban végül ezt az elvet milyen mértékben sikerül érvényesíteni, az már egy másik kérdés.

A földgázszolgáltatásban immáron már három lépcsőben megvalósult lakossági díjcsökkentés fedezetét a szabályozó igyekezett elteríteni az ellátási lánc szereplőin, tehát nem lehet azt mondani, hogy a lépést egy az egyben az egyetemes szolgáltatókkal vagy a hálózati társaságokkal fizetették volna meg. Sőt, a díjcsökkentésből fakadó kiesések legnagyobb részét az azóta már állami tulajdonba került földgáz-nagykereskedőnek (MVM), és hazai gázkitermelőknek (MOL) kellett viselniük. Ettől függetlenül természetesen a lakossági és kisvállalati kört kiszolgáló egyetemes szolgáltatóknak (ESZ), és a földgáz helyi elosztását végző hálózati társaságoknak is szerepet kellett vállalniuk a költségek fedezésében.

Az országban jelenleg négy nagy egyetemes gázszolgáltató tevékenykedik. A Tigáz, a GDF SUEZ, az E.ON és a Főgáz. A négy közül a Főgáz egy idén zárt ügyletnek betudhatóan már teljes egészében magyar, közösségi tulajdonban lévő vállaltnak tekinthető. Az MVM 41 milliárd forintot fizetett a fővárosi gáztársaság kisebbségi tulajdonrészéért, míg a többségi tulajdonos azt megelőzősen is a Főváros volt. A tervek szerint egyébként a többségi részvénycsomag is az MVM-hez kerülhet a jövőben, és az kialakuló/átalakuló vállalatnak kulcsszerepe lehet majd egy új állami nonprofit elven működő közműszolgáltató létrehozásában. Az MVM szintén érdeklődik az E.ON hazai egyetemes szolgáltatási tevékenysége és két gázelosztó cége iránt, a két társaság a nyár elején nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá témában.

Egyetemes szolgáltatók

A 2013-as beszámolók alapján az egyetemes gázszolgáltatás nem tekinthető sikeres üzleti tevékenységnek, több tízmilliárd forintos árbevételek mellett egyetlenegy cégnek sikerült pozitív eredményt felmutatnia: a GDF SUEZ beszámolójából 1,245 milliárd forintos pozitív eredmény olvasható ki. A cégek szempontjából korántsem vágyott versenyben még az E.ON tudott "mínusz-nullás" eredményt felmutatni, míg a Főgáz és a Tigáz több milliárdos, illetve tízmilliárdos veszteséget könyvelt el az egyetemes szolgáltatói tevékenysége alatt.

Nonprofit? - Irdatlan mínuszokat termel a hazai gázpiac


Az elmúlt három év árbevételi adatait tekintve csökkenő trendet lehet megállapítani, amelyben egyrészt a csökkenő fogyasztás, másrészről pedig a szabályozott díjvágások is szerepet játszottak. A 2011-ben még 460 milliárd forintos egyetemes gázszolgáltatási piac tavaly már 380 milliárd forintra esett vissza.

Nonprofit? - Irdatlan mínuszokat termel a hazai gázpiac


Az egyetemes szolgáltatási tevékenységek üzleti eredménye szempontjából a Tigáz és a Főgáz az elmúlt években rendre növelte a veszteségét, míg a GDF-nek és az E.ON-nak 2012-ről 2013-ra sikerült javítania a számain. A legnagyobb lakossági fogyasztószámmal rendelkező Tigáznál elképesztő méretű veszteségek olvashatók ki a beszámolókból, nem csoda, hogy korábban a piacon a legtöbben arra számítottak, hogy a Tigáz fog elsőként állami tulajdonba kerülni.

Nonprofit? - Irdatlan mínuszokat termel a hazai gázpiac


Hálózati társaságok - Földgázelosztás

Az egyetemes szolgáltatás már a rezsicsökkentést megelőzően is többnyire veszteséget okozott a szolgáltatóknak, amit viszont a regulált elosztási tevékenység eredménye képes volt keresztfinanszírozni. A vezetékadó azonban pont ennek a tevékenységének "vájt a húsába", amellett, hogy a rezsicsökkentés során a tarifákat is csökkentették. Az országban közel 80 ezer kilométernyi elosztói gázvezeték fut, amelyek adóvonzata éves szinten megközelíti a 10 milliárd forintot. Az adó ráadásul a tekintetben nem arányosan oszlik meg a piaci szereplők között, hogy a sűrűbb hálózattal rendelkezők arányaiban kisebb terhet fizetnek, mint a kiterjedt, szerteágazó hálózattal rendelkezők.

Magyarországot öt gázelosztó társaság fedi le, illetve szolgálja ki, amelyek területi lefedettsége jellemzően megegyezik az egyetemes szolgáltatók területi lefedettségével. Az öt közül kettő az E.ON tulajdonában van, míg a fennmaradó három a Tigáz, a GDF és a Főgáz között oszlik meg. A legnagyobb hálózattal a Tigáz rendelkezik, amelyet a GDF, az E.ON és a Főgáz követ.

Az öt gázelosztó közül mindössze kettő zárta pozitív eredménnyel 2013-at, míg 2011-ben még az összes elosztócég nyereséget tudott kimutatni. A legjobb eredményt a legkisebb hálózattal bíró Főgáz tudta elérni közel 2 milliárd forinttal, míg az E.ON két cége 445 és -225 millió forintos eredménnyel zárt. A GDF és a Tigáz ezzel szemben egyaránt 15 milliárd forintot meghaladó mértékű veszteséget könyvelt el.


Nonprofit? - Irdatlan mínuszokat termel a hazai gázpiac


Az egyetemes és elosztói tevékenységeket együtt szokás regulált üzletágnak nevezni, hiszen mindkét terület felett hagyományosan nagy a szabályozói kontroll. Hazánkban erre jön még rá, hogy a két tevékenység jelentős területi átfedésben van egymással, így az esetleges eszközértékesítések során is többnyire "csomagban" szoktak tárgyalni a felek. A korábban már hivatkozott MVM és E.ON közötti szándéknyilatkozat egyébként pont nem követi teljes egészében ezt a gyakorlatot, hiszen egy esetleges ügyletkötést követően is az E.ON magyarországi áramhálózati cégei továbbra is az E.ON tulajdonában maradnának, miközben az egyetemes áramfogyasztóit már az MVM látná el.

Amennyiben egyesítjük a vizsgált nagy gázcégek egyetemes szolgáltatási és elosztói tevékenységeinek az eredményeit, akkor a beszámolók alapján arra jutunk, hogy 2013-ban a regulált piacon egyetlen szereplő sem volt képes pozitív eredményt elérni. A legjobban az E.ON érdekeltségei teljesítettek -113 millió forintos eredménnyel, míg a GDF és a Tigáz esetében már tízmilliárdos nagyságrendű veszteségeket lehet olvasni. A négy nagy gázszolgáltató közül három esetében romlott az eredmény tavalyhoz képest, egyedül a Tigáz tudott javítani előző évi számain, mert akkor a regulált üzletágak számviteli vesztesége 78 milliárd forintot mutatott.

Nonprofit? - Irdatlan mínuszokat termel a hazai gázpiac


Az elmúlt évek piaci és szabályozási változásai mellett a hazánkban lévő külföldi szereplők többsége már kivonulna a regulált piacról, azonban ennek lehetőségei erősen korlátozottak, mert a felvásárlási oldalon szinte csak az államban bízhatnak, amelynek viszont nincs elegendő forrása az ország minden gázeszközének (főként a hálózatok jelentenek értéket) megvásárlásra. Illetve nem is biztos, hogy érdekelt abban, hogy minden veszteségbe hajló tevékenységet egyszerre betereljen a "nagy közösbe".

 

http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/nonprofit_irdatlan_minuszokat_termel_a_hazai_gazpiac.7.202829.html