Radikális változásokra van szükség az energiapiacon

2016. 11. 17.

Megjelent a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) "World Energy Outlook" kiadványa, ami mondhatni az iparág bibliája, ebben első alkalommal vizsgálták meg mélyrehatóbban a párizsi klímavédelmi egyezmény potenciális, az energiapiacokra gyakorolt hatásait. A tanulmányból többek között kiderül, hogy a megújulók növekedése folytatódhat, a beruházásokban jelentős változások jöhetnek, a klímavédelmi célok teljesítését továbbra is komoly kihívások övezik, az elektromos autók terjedése jelentősen felgyorsulhat, az olaj pedig rázós időszak elé néz. 

Drámai átalakulás előtt az energiapiacok

A párizsi klímavédelmi egyezmény alapjaiban véve nem más, mint az energiáról való megállapodás. Az egyezmény idén novemberben lépett hatályba, a teljesítéshez pedig nélkülözhetetlen az energiaszektor nagyarányú átalakítása, mely az üvegházhatású gázkibocsátásnak legalább kétharmadát adja. A változások már érzékelhetők, az energiaszektorhoz kapcsolható széndioxid-kibocsátás növekedése 2015-ben már megállt, ami elsősorban a globális gazdaság energiaigényességében bekövetkezett javulásnak volt köszönhető. Ez utóbbit az energiahatékonyság növekedése mellett a tisztább energiaforrások, főként a megújulók növekvő felhasználása támogatta. Az éves 1800 milliárd dollárnyi energiapiaci befektetési összértéknek egyre nagyobb hányada megy a tiszta energiákba.

Az árampiacon a megújulók vezetésével jelentős átalakulás zajlik, ami új vitákat indított meg arról, hogy milyen is legyen a jövőben az új árampiaci modell. Más megvilágításba kerül az energiabiztonság kérdése is, ugyanakkor a hagyományos energiaellátás biztonsági aggodalmak nem tűntek el.

Ezek mentén vizsgálta meg alaposan első alkalommal az IEA World Energy Outlook kiadványában a párizsi klímavédelmi megállapodás által az energetikában megnyitott új korszakot.

Továbbra is nő a világ energiaigénye

Az IEA alap forgatókönyvében 30 százalékos növekedéssel számol a globális energiakeresletben 2040-ig, ami magában foglalja az összes modern, új üzemanyag növekvő keresletét, az üzemanyagok között azonban lényeges átrendeződések várhatók. A vizsgált időhorizonton a megújulók mutatják majd globálisan a legnagyobb növekedést, a fosszilis üzemanyagok között pedig a földgáznál várják a legnagyobb, 50 százalékos keresletnövekedést. Az olaj iránti kereslet növekedése lassulhat, de még 2040-ben is meghaladhatja a napi 103 millió hordót. A szén lehet a következő évek nagy vesztese, a növekedés itt megállhat. A nukleáris energiában bekövetkező növekedés pedig elsősorban a Kínai beruházásoknak lesz majd köszönhető. A globális energiaigény várható növekedését a fejlődő régiók urbanizációja okozza, az OECD országok kereslete csökkenő pályán van.

Jelentős változások a beruházásoknál

Az előrejelzési időszak alatt összességében várhatóan 44 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség a kínálati oldalon, ennek mintegy 20 százaléka mehet a megújulókba, 60 százalék pedig olaj, gáz és szénkitermelő kapacitásokba. Mindez jelentős változás a tőkeallokációban, a 2010-2015-ös időszakhoz képest, amikor a beruházások 70 százaléka ment fosszilis energiahordozókba. Az említett 44 ezer milliárd dolláron felül további 23 ezer milliárd dollárnyi befektetés kell ahhoz, hogy az energiahatékonyság javuljon.

Klímavédelmi célok

A párizsi egyezményt aláíró országok jellemzően jó úton haladnak, hogy teljesítsék, sőt meghaladják a kitűzött célokat, ami elegendő arra, hogy lassítsa az energiaszektor széndioxid kibocsátásának várható növekedését, ahhoz viszont nem elegendő, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsa. Ez utóbbi elérése meglehetősen komoly kihívásokat jelent, ehhez a fent említett beruházási, tőkeallokációs trendeknél jóval radikálisabb változás kell, az előrejelzések szerint 2040-ra ebben az esetben már csak a beruházások mintegy harmada mehet fosszilis energiahordozókba. Az energiahatékonyság növekedéséhez pedig itt már 35 ezer milliárd dollárnyi többlet beruházás kell.

Elektromos autók

A villamos energia egyre nagyobb részét adja majd a végső energiafogyasztás növekedésének: az utóbbi 25 évben látott alig több mint 25 százalék után 2040-ig a növekedésnek már csaknem 40 százalékát teheti ki. Földrajzilag a növekedés 85 százaléka a nem OECD országokhoz kapcsolódhat. A hosszútávú trendek szempontjából fontos tényező az elektromos járművek közlekedésben való egyre szélesebb körű elterjedése. 2025-re a tavalyi 1,3 millióról több mint 30 millió darabra nőhet a világban az elektromos autók száma, 2040-re pedig meghaladhatja a 150 milliót. Ez napi 1,3 millió hordóval csökkentheti az olaj iránti keresletet. Bár az akkumulátor költségek csökkennek, a központi támogatások (pl. károsanyag kibocsátás szabályozása, pénzügyi támogatások) továbbra is lényegesek az elektromos járművek terjedéséhez.

Kitörésben a megújulók

2040-ig a beépülő új áramtermelő kapacitások közel 60 százaléka megújuló alapú lehet, 2040-re pedig a megújuló energiatermelő technológiák többsége támogatás nélkül is versenyképes lesz. A vizsgált időszak alatt a napelemek költségei további 40-70 százalékkal eshetnek, a szárazföldi szélenergia termelés költsége pedig 10-25 százalékkal. Globálisan a megújulók támogatása 2030-ban futhat csúcsra 240 milliárd dollár körül, ahonnan csökkenés jöhet majd.

Középpontban az integráció

A megújuló energiatermelés költségeinek csökkenése önmagában nem lesz elég az árampiacon a kellő mértékű dekarbonizációhoz. Az áramelosztó hálózatoknál nagyszabású változásokra lesz szükség, hogy megfelelően lehessen a hálózatokba integrálni az egyre nagyobb mennyiségű szél és napenergiát. A hálózatoknak a jövőben nagyobb rugalmassággal kell működni.

Rázós időszak jöhet az olajnál

Az új beruházások visszaesése jelenti az olajnál rövidebb távon az egyik nagy kockázatot, amennyiben a 2015-2016-ban látott kutatás-termelési beruházáscsökkenés még egy évig kitart. Ez utóbbi esetben nagyon lecsökken a valószínűsége, hogy a 2020-as évek elején a kereslet és a kínálat egyensúlyba tud kerülni egy újabb iparági boom nélkül. Hosszabb távon az olajkereslet elsősorban a szállítmányozásra, repülésre és a petrolkémiára koncentrálódhat, oda, ahol az alternatív üzemanyagok ritkák, a kínálat pedig egyre inkább a Közel-Keletre összpontosulhat.

Kialakulóban a globális gázpiac

A 2040-ig várt éves 1,5 százalékos keresletnövekedés nem számít rossznak a többi fosszilis energiahordozóval összevetve, a gázpiacok, a cégek üzleti modellje, az árazás azonban nagy változásokon megy keresztül. A változások egyik fő mozgatórugója a cseppfolyós földgáz (LNG), a kereskedési volumenek itt az előrejelzési időhorizonton duplázódhatnak, ami segíthet abban, hogy egy rugalmasabb globális földgázpiac jöjjön létre. Ez utóbbi növelhetné a földgáz szerepét a jövőben a globális energiamixben. 

Forrás: Portfolio.hu