Sikeres felújítási hullámot az EU-ban!

2020. 6. 12.

Egyre több stratégiai területen válik egyértelművé, hogy az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújítása egy olyan kulcsterület, ahol számos társadalmi, gazdasági és környezeti probléma komplex kezelésére van lehetőség. Ennek szellemében az Európai Green Deal egyik központi eleme egy, a tagállamokon átívelő Felújítási Hullámot elősegítő javaslatcsomag kidolgozása. Hogy ez biztosan figyelembe vegye az épületek minden sajátosságát, valamint a szektor igényeit és kihívásait, a ’Renovate Europe’ – melynek a MEHI is tagja – kampányán keresztül kívánja felhívni a döntéshozók, és elsősorban az EU jogalkotóinak figyelmét. Ennek keretében 10 pontban fogalmazták meg szakmai javaslataikat, amelyek azonban a hazai szakemberek és döntéshozóink előtt is felkiáltójelként kell, hogy álljanak.

Az Európai Unióban a klímavédelmi célok kapcsán mindig is kiemelt szerepet kaptak az épületek, pontosabban azok hatékonysága, energetikai állapotának javítása. Az összes épület, amelyekben időnk 90%-át töltjük, élettartamuk alatt az EU összes elsődleges energiaigényének felét használják el és az összes szén-dioxid-kibocsátás feléért felelősek. Ha a klímavédelmi célok nem lennének elegendők, az építőipar az EU legnagyobb ipari munkaadója: közvetlenül 16 millió ember dolgozik itt több mint 3 millió vállalkozásban, az EU – és így a legtöbb tagállam – fő ütőereként a GDP 9%-át adja.

Az utóbbi hónapokban a fentieken túl újabb és újabb stratégiai területeken vált egyértelművé, hogy az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújítása kulcsterület, ahol összeérnek a szálak, és számos társadalmi, gazdasági és környezeti probléma komplex kezelésére van lehetőség. A Párizsi Klímacélok után az Európai Green Deal emelte ki újra, hogy az épületek energiahatékonyságának javítása nélkül nem fogjuk tudni teljesíteni a kibocsátáscsökkentési célokat, és ennek érdekében komoly tervek szükségesek ezen a területen. Aztán jött a COVID, amely minden szektort példa nélküli gazdasági és társadalmi kihívások elé állította, a döntéshozók pedig minden követ megmozgatnak, hogy a gazdaságot valahogy kihúzzák a gödörből és a szokásos pályára állítsák. Az ilyen gazdaságélénkítő programok kidolgozásakor nem szabad megfeledkezni a korábban kitűzött célok teljesítéséről sem: a klímavédelmi célok megerősítése és az azokhoz való ragaszkodás a kulcsa az igazságos és ellenálló új gazdasági és társadalmi építkezéshez.

Ennek szellemében az Európai Green Deal egyik központi eleme egy, a tagállamokon átívelő Felújítási Hullámot elősegítő javaslatcsomag kidolgozása. Hogy ez biztosan figyelembe vegye az épületek minden sajátosságát, valamint a szektor igényeit és kihívásait, az EuroACE (amely a MEHI „nagytestvére” európai szinten) Renovate Europe kampányán keresztül kívánja felhívni a döntéshozók, és elsősorban az EU jogalkotóinak figyelmét. Ennek keretében 10 pontban fogalmazták meg szakmai javaslataikat, amelyek azonban a hazai szakemberek és döntéshozóink előtt is felkiáltójelként kell álljanak. Ugyanis, bár már minden tagállam számára kötelező egy hosszútávú épületfelújítási stratégia létrehozása, ez hazánkban még nem készült el, így annak megállapításai nem építhetők a gazdaságfejlesztési tervekbe, valamint a NEKT-ből is kimaradtak az ilyen irányú intézkedések. De ez nem csak hazai probléma: európai szinten az épületek energetikai felújítási rátája évtizedek óta 1% körül mozog, mikor 3% lenne szükséges; és ebből csak 12%-ot tesznek ki a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontból leginkább kívánatos mélyfelújítások: azaz az összes többi csak részleges renovációt jelent.

Ma már egyre több szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy az energetikai mélyfelújítások egy biztos módját jelentik a gazdaság helyreállításának, az energiabiztonság növelésének, a klímacélok elérésének és a foglalkoztatottság fellendítésének. Ezek a felújítások számos más (egészségügyi, esztétikai, kényelmi stb.) előnnyel is járnak – de mindez csak akkor valósul meg, ha erős politikai akarat és kiállás mutatkozik a vállalt célok mellett, amelyhez már a következő hónapokban előrelépésekre lenne szükség. És hogy ezek biztosan elérjék céljukat, azaz hogy kihasználják a jelenlegi kihagyhatatlan lehetőséget a gazdaság és a társadalom innovatív, klímabarát és igazságos újjáépítéséhez, a Renovate Europe a következő 10, egyformán fontos pontban foglalta össze a tennivalókat:

  1. Minden projektben és programban szerepeljen az „energiahatékonyság az első” alapelv! Ezzel nem csak a lakóépületeink energiafogyasztásának csökkentését érhetjük el, de a lakók kényelmének és jóllétének növelésétől az EU energiabiztonságán át az energiaforrások költséghatékony felhasználásáig számtalan előnyét élvezhetjük a tudatos tervezésnek.
  2. Tegyük tömegessé a jó gyakorlatokat! Az EU évtizedek óta támogatja a mélyfelújításokkal kapcsolatos kutatásokat. Ideje leporolni az eredményeket és ahol csak lehet, alkalmazni!
  3. Az épületek bizonyos csoportjainak egyre szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek kelljen megfelelniük! Hollandiában például 2023-tól nem kerülhet piacra az az iroda, amelyik a C energiahatékonysági osztálynál rosszabbul teljesít, és ezt a szintet 2030-ra az A osztályra emelik. Emiatt minden holland irodát felújítanak, mielőtt új bérlőnek kiadnák. Érdemes akár régiónként kiválasztani azokat a szektorokat, ahol a legígéretesebb, hogy ezeket a minimum követelményeket teljesíteni tudják.
  4. Vegyük figyelembe, hogy sokféle tulajdonos és tulajdonosi forma létezik! Ahogy az épületek, tulajdonosaik is sokfélék, és ennek hatása van arra is, hogy milyen felújítási program lesz náluk sikeres. Ezért érdemes az igényeket felmérni és szegmentálni az energiahatékonysági szolgáltatások megtervezésekor.
  5. Használjuk ki a területalapú felújítási programok pozitív hatásait! Ha egy adott városrészt, régiót céloz meg a felújítási programunk, nem csak a korszerűsítések léptékének növelését tudjunk elérni, de a helyi közösségek fokozott pozitív társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokkal is számolhatnak. Azzal, hogy egy városrészben vagy térségben szinte minden épület megújul, elérhetünk egy olyan kritikus tömeget, amely lehetővé teszi, hogy az energiahatékonysági szolgáltatások széles skálája jelenjen meg: profi, szakértői tervezés és kivitelezés, akár állami támogatás bevonásával. Ráadásul a mennyiségi kedvezmények miatt akár alacsonyabb áron érhető el magasabb színvonalú eredmény.
  6. Hozzunk létre felújítási ügynökségeket! A siker egyik záloga az országos vagy regionális felújítási irodák kezében lehet, akik facilitálják az országos vagy helyi kezdeményezéseket, elhárítják a jogszabályi akadályokat és biztosítják a mélyfelújítások megvalósulását. Hálózatba köthetnék a meglévő és új felújítási programokat és helyi kezdeményezéseket és összekapcsolhatnák őket a megfelelő EU-s intézményekkel, programokkal és támogatási lehetőségekkel.
  7. Egy épület életében több olyan jellemző pont is adódik, amikor ideje lenne felújítani – használjuk ki ezeket, és ösztönözzük az energetikai mélyfelújítások megvalósulását! Az energiamegtakarítások mellett számos más olyan tényező miatt is dönthetnek úgy a tulajdonosok, hogy ideje lenne felújítani lakásukat vagy házukat: megváltozik vagy gyakoribbá válik a kihasználtsága, gazdát cserél vagy átalakítják. Ha ki tudjuk használni ezeket a fordulópontokat arra, hogy ösztönözzük a mélyfelújítások megvalósulását, akkor biztosíthatjuk, hogy nem ragadnak be elavult technológiák, és a klímaváltozásnak is ellenálló, korszerű épületek lesznek a felújítások eredményei.
  8. Biztosítsuk kapacitásépítéssel, hogy megfelelő mennyiségű és szaktudású munkaerő áll rendelkezésre a felújítási folyamatok minden szakaszában! A megfelelő továbbképzések, tréningek, technikai és projektvezetési támogatások alapvető feltételei a felújítási hullámnak.
  9. A felújítási hullámok egyik alapvető segédeszközei legyenek az épületek felújítási útlevelei! Egy épület felújítási útlevele (building renovation passport, BRP) egy olyan digitális adatbázisban lévő adatlap, amely minden szükséges és hasznos információt tárol az épülettel, annak elemeivel (ablakok, szigetelés, fűtési rendszer stb.) és akár fogyasztásukkal kapcsolatban, így részletes és egyedi mélyfelújítási tervek készíthetők, majd végig lehet követni az épület korszerűsödését és ennek energetikai hatásait. Anonim módon felhasználva ezeket az adatokat nem csak monitorozni lehet egy felújítási hullám hatásait, de javítani és igazítani is lehet a hosszú távú felújítási stratégiát.
  10. Minden lehetséges pénzügyi eszközt és módszert vessünk be ahhoz, hogy áthidaljuk a mélyfelújítások jelenlegi és a jövőbeli beruházási szintje közötti különbséget. Több kutatás is arra jutott, hogy évente körülbelül 200 milliárd Euróval kevesebb beruházás valósul meg az energetikai felújítások területén, mint amennyire a 2030-as energiahatékonysági célok eléréséhez szükség lenne. Ennél azonban még többre lenne szükség ahhoz, hogy 2050-re magas energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállományt érjünk el. A különböző EU-s támogatások keretében számos üzleti modellt kipróbáltak; a hosszú távú tervek eléréséhez ezekre és minden más lehetséges eszközre és megoldásra is szükség lesz, illetve ezek kombinációira – és ehhez természetesen egy rugalmas és nem túlbürokratizált adminisztratív háttér és hozzáállásra is szükség lesz.