Térképre került, hol lehet igényelni a falusi CSOk-ot

2019. 4. 17.

Az Index térképre tette, hol jár majd a falusi CSOK Magyarországon (és azt is, hol nem).

A legtöbb falusi csokos település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, összesen 329, a legkevesebb pedig Csongrádban, mindössze 44. A különbség valószínűleg a megyék eltérő településszerkezetének tudható be, legalábbis részben. A programba bekerült falvak azonban nagyon eltérőek, a csaknem 5000 fős községektől az alig száz lelkes falucskákig kerültek települések a listára.
 
Abban is nagy eltérések vannak, hogy ezek a falvak hol helyezkednek el: vannak, amelyektől autóval úgy 10-15 percre van egy nagyobb város vagy megyeszékhely, és vannak, amelyek egy órára vannak a helyi központtól.
 
Az alábbi két térkép azt mutatja,  hol jár majd a falusi CSOK (bal oldali ábra) és hol nem (jobb oldali ábra). 
 
        
 
 
Amit fontos tudnod, mielőtt beneveznél
  • Július 1-én indul a program,
  • olyan 5000 fő alatti lélekszámú településeken igényelhető, ahol csökken a lakosságszám,
  • 2468 település esik a falusi CSOK területi hatályába a Kormány szándéka alapján,
  • a lekérhető, vissza nem térítendő támogatás összege egy gyermeknél hatszázezer, két gyermeknél 2,6 millió, legalább három gyermeknél pedig tízmillió forint. 
  • Ebből 300 ezer, 1,3 illetve 5 millió forintot lehet lakásvásárlásra költeni,
  • ha pedig valaki nem akar vásárolni, csak felújítani, akkor maximum ennyi pénzre lehet pályázni. 
  • Ezen felül még lehet persze kamattámogatott hitelre pályázni, bár hogy pontosan mennyire, azt egyelőre még nem tisztázta a kormány.
 
Mire elég 5+5 millió?
Felmerül persze a kérdés, hogy mi szükség van egyáltalán egy külön falusi csokra, és hogy milyen házat lehet venni max. 5 millió forintból. Ennek megértésében segít, ha megnézzük az ingatlanárak alakulását a községekben.
 
Ahogy Madurovicz-Tancsics Tünde, az Eltinga Ingatlankutató Központ elemzője az Indexnek elmagyarázta, a falusi ingatlanpiacon nagyon sokat számít az, hogy a támogatást nem csak új építésű házak megvásárlására vagy építésre lehet fölvenni: az eladott használt ingatlanok átlagos ára az ország keleti részében 4,6-4,9 millió, a Dél-Dunántúlon 5,9, Közép- és Nyugat Dunántúlon pedig 10 millió forint körül alakult, míg ez utóbbi régióban például az újonnan épített házak átlagosan 23 millió forintért mentek el.
 
Ráadásul viszonylag kevés új építésű házat adnak el a községekben, annyira, hogy sok megyére nem is számol átlagárat a KSH. Az MNB adataiból szintén az látszik, hogy a kistelepüléseken az ingatlantranzakciók kétharmada 5 millió forint alatti, vagyis nagy az ilyen, olcsóbb, használt lakásokra a kereslet, amiben a sima csok nem nagyon tudott segíteni.
 
A falusi csoknál viszont egy háromgyerekes vagy három gyereket vállaló család akár csak a támogatásból, vagyis hitel nélkül meg tud vásárolni és fel tud újítani egy házat, de a két gyerek után vásárlásra felhasználható 1,3 milliót sem kell sokkal kiegészíteni ahhoz, hogy kijöjjön belőle egy ház.
 
Ez pedig sokat számíthat mondjuk egy olyan családnak, amely azt mérlegeli, hogy melyik faluba költözzön családot alapítani valamelyik nagyobb város közelében: abba, amelyik mondjuk 5-10 perccel közelebb van, de kiesik a programból, vagy amelyikhez még egy kanyarral tovább kell menni, de ahol jár a falusi csok. Ha például egy szombathelyi párnak kell döntenie, hogy a csokos listán szereplő Bucsu vagy az arról lemaradó Sé legyen-e az új otthonuk.
 
Madurovicz-Tancsics Tünde szerint arra lehet számítani, hogy a falusi csok leginkább a városokhoz közeli falvakban lehet népszerű, vagy az olyan kistelepüléseken, ahol a közelben van valamilyen gyár vagy hasonló munkalehetőség. Persze az olyan tényezők is számíthatnak, hogy hol van iskola, óvoda vagy bölcsőde, és hogy ahol van, az jónak számít-e, vagy sem.