V4: javaslatok a kohéziós alapok hatékonyabb felhasználására az energiahatékonysági korszerűsítésekhez

2019. 12. 12.

A visegrádi országokban az épületenergetikai korszerűsítés kiemelten fontos cél, mert az épületállomány legnagyobb része 1990 előtt épült, a múlt század közepén uralkodó klímaviszonyokra tervezték őket, miközben 90 százalékuk még 2050-ben is állni fog. 75 százalékuk rossz energiahatékonyságú, és a 40 évesnél idősebb épületek kétharmada még soha nem volt felújítva.

Az International Visegrad Fund támogatásával ezért készült egy átfogó, négy országra kiterjedő kutatás, ami a kohéziós alapok felhasználását vizsgálta az energiabiztonság érdekében, és javaslatokat fogalmazott meg a hatékonyabb felhasználásukra.

A kutatás a következőket vizsgálta:

  • Támogatási összeg nagysága és aránya
  • Támogatás formája (VNT, hitel)
  • Támogatás célja – épület-energetikai cél
  • Támogatás intenzitása, önerő mértéke
  • Támogatási intenzitás az energia-megtakarítás mértékéhez kötve
  • Kombinálhatóság egyéb pénzügyi eszközökkel
  • Célcsoport, kedvezményezettek
  • Komplex szemlélet – energia-megtakarításon kívüli járulékos el

A kutatás a magyarországi helyzetről megállapította, a költségvetés kevesebb, mint 20 százaléka áll a lakosság rendelkezésére az épületenergetikai célú operatív programokban. A hazai épületek energiafogyasztásának több, mint 60 százalékáért a lakóépületek a felelősek.

A kutatásban foglalt javaslatokat 2019. december 11-én mutatták be az Európa Pontban Alföldy-Boruss Márk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Dekarbonizációs Főosztályának vezetője, Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója, valamint a szakma számos jeles képviselője részvételével.

A kutatás további részleteiről és a javaslatokról itt olvashat>>