Zöld jelzáloglevéllel az épületek energiahatékonyságának növeléséért

2021. 3. 11.

A befektetők körében egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságot szem előtt tartó lehetőségek iránt. Ilyen zöld cél többek között az épületállomány korszerűsítési ütemének felgyorsítása is. A jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld minősítéssel rendelkező jelzáloglevelek vásárlásával fogja támogatni a hazai piac kiépülését, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő nagyságú, zöld jelzáloglevelek mögé rendelhető épületállomány megléte is. Ennek részleteit a Portfólión megjelent cikkből idézve mutatjuk be.

A karbonsemleges működésre való átállás megkerülhetetlen témája az ingatlanállomány jelenlegi energetikai állapota okozta magas szén-dioxid kibocsátás. Az Európai Unió (EU) 2017-es teljes szén-dioxid kibocsátásának 36 százalékáért az épületállomány felelős. A Magyarországon kiállított energetikai tanúsítványokat vizsgálva látszik, hogy itthon is jócskán van tennivaló az épületállomány javítása tekintetében. A magyarországi lakossági épületenergetikai helyzet azért is fontos, mert alapjául szolgál a legelterjedtebb nemzetközi zöld kötvény sztenderdekben a zöld jelzáloglevél kibocsátások minősítési kritériumainak.

A hazai hosszútávú fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása érdekében a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is zöld minősítéssel rendelkező jelzáloglevelek vásárlásával fogja támogatni a hazai zöld jelzáloglevél-piac kiépülését. Egy sikeres, számos kibocsátónak és befektetőnek lehetőséget nyújtó zöld jelzáloglevél-piac felállításához azonban elengedhetetlen a megfelelő nagyságú, zöld jelzáloglevelek mögé rendelhető épületállomány megléte is.

Ehhez azonban szükséges egy olyan kritériumrendszer használata, amely a megfelelő nagyságú épületállomány biztosítása mellett kellő szigorúságú feltételeket is szab a kibocsátóknak annak érdekében, hogy valóban zöldnek tekinthető épületek legyenek finanszírozva. Ennek meghatározására már számos szabályrendszer, taxonómia született, egy egységes gyakorlat kialakulása azonban még várat magára. Néhány szélesebb körben elterjedt standard azonban már most is nyújt néhány lehetőséget.

A legfontosabb zöld minősítéseket kibocsátó szervezetek közé tartozó Climate Bond Initiative (CBI) 2020 novemberével bezárólag 155 milliárd dollárnyi zöld kibocsátás minősítését tudhatja maga mögött, ez a világ teljes zöld kötvény kibocsátásának 16 százaléka. A CBI kritériumrendszere alapján zöld minősítést biztosít az adott régió vagy ország épületállományának felső, energetikailag legjobban teljesítő (legkisebb fogyasztással rendelkező) 15 százalékát finanszírozó kötvényekre. A német jelzálogbankokat tömörítő szövetség (Verband Deutscher Pfandbriefbanken, VDP) pedig egy többszempontos rendszert alkalmaz a lakóingatlanok zöldnek minősítésekor. Kritériumrendszerük szerint egy ingatlan zöldnek tekinthető, ha a felsorolt kitételek közül legalább egynek megfelel:
• legalább B besorolású energetikai tanúsítvánnyal rendelkezik,
• fajlagos primer energiafogyasztása nem haladja meg a 75 kWh/m2a-t (egy négyzetméterre eső éves energiaigény),
• az épület a kfW bank (német fejlesztési bank) társfinanszírozásával kerül felújításra/korszerűsítésre, vagy
• az épület az energiahatékonyság szempontjából a nemzeti épületállomány felső 15 százalékába tartozik.

A CBI és a VDP minősítési rendszerében közös, hogy mindkettő alapján zöldnek számít az épületállomány felső 15 százaléka, melyre vonatkozó küszöbértékeket, az MNB közreműködésével, a CBI Magyarországra vonatkozóan is meghatározta.

Hazánkban a lakóépületekre vonatkozóan évente körülbelül 160 ezer energetikai minősítést állítanak ki, így a 2016 óta hatályos minősítési rendszer szerint 2019 végéig a 4,39 millió hazai lakásállomány közel 14 százalékának minősítése történik meg. A kibocsátott tanúsítványoknak mindössze 2,06 százalékát teszik ki a legjobb, legalább közel nulla energiaigényűnek minősített, AA++, AA+, AA és BB besorolással rendelkező lakóépületek együttesen. A teljes állományt kumulatívan vizsgálva a négy legjobb minőségi osztály és az azt követő CC kategória között viszonylag nagy, 18,23 százalékpontos ugrás tapasztalható. A hazai felső 15 százalékos határ minden évben, valamint a teljes idősort egyben vizsgálva is a CC kategóriába esik.

A hazai lakóépületállomány felső 15 százalékába eső, CC minősítéssel rendelkező épületek fajlagos primer energiafogyasztásának határértéke a Lechner Tudásközpont adatai alapján a 2016-os 123 kWh/m2a-ról 2019-re 111 kWh/m2a-ra csökkent, ami éves átlagos 4 kWh/m2a javulást jelent. A 4 év alatt minősített, közel 608 ezer lakóépület (a teljes lakóingatlan-állomány 14 százaléka) energetikai jellemzői szerint a felső 15 százalék határa fajlagos primerenergiafogyasztás alapján 118 kWh/m2a-ra tehető, míg a Magyarországon átlagos besorolásnak számító FF osztály éves fajlagos primer energiafogyasztása 201 és 250 kWh/m2a közé esik.

A fenti eredményekből kiindulva jelent meg a CBI zöld lakóingatlanokkal kapcsolatos, Magyarországra vonatkozó kritériuma. A CBI követelményrendszere a lakásállomány felső 15 százaléka alapján egy 118 kWh/m2a fajlagos primer energiafogyasztástól induló csökkenő energiafelhasználási pályát céloz meg, mely szerint 2050-re kell elérnie a kritériumrendszernek megfelelni kívánó épületállománynak a 0 kWh/m2a éves nettó fajlagos primer energiafogyasztást, összhangban a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény törekvéseivel. Ennek eléréséhez már a jelenlegi javulási ütem (4 kWh/m2a) is elégséges lehet, amit ráadásul tovább gyorsíthat a zöld kötvénykibocsátások által fellendíthető zöld tőkepiac, valamint az energetikai elvárásokkal kapcsolatos szigorodó hazai szabályozói lépések hatásai.

Bár elsőre szigorúnak tűnhet a CBI kritériumrendszere, az általuk meghatározott javulási ütem nem elérhetetlen, hiszen számos támogató kedvezmény célozza már az otthonok felújítását, korszerűsítését. Reményeink szerint minél több hazai jelzáloglevél kibocsátó tud majd élni a zöld minősítés adta piaci lehetőségekkel, ezzel hozzájárulva a felújítási és megújulási ütem növeléséhez, az épületállomány szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez.

A cikk tejes terjedelmében itt olvasható el.