A jövő héten élesedik a kötelező építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás

Január közepétől minden magyarországi építőipari tevékenységet vagy tervezést végző vállalkozásnak és egyéni vállalkozónak kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A mintegy 140-150 ezer érintett vállalkozás tevékenységének felfüggesztését kockáztatja, ha nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek.

191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmében 2025. január 15-től a vállalkozó kivitelezők kötelesek felelősségbiztosítási szerződést kötni az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott – a többi között személyi sérüléses és dologi – károk, valamint az ezekkel összefüggő sérelemdíjak megtérítésére. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is. Ez vonatkozik többek között az építészmérnökökre, kőművesekre, tetőfedőkre, villanyszerelőkre, víz-, gáz-, fűtés- és klímaszerelőkre, festőkre, burkolókra is.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a felelősségbiztosítás amegrendelő számára is biztonságot hoz arra az esetre, ha a tervezője, kivitelezője tevékenysége nyomán harmadik félnek kárt okoz.

Becslésük szerint a 140.000 érintett vállalkozás felének a múlt évben még minden munkájához nem volt ilyen biztosítása.

Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu szerkesztője decemberben az Igylakunk.hu-nak úgy fogalmazott, hogy a lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív lépés lehet a kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítás bevezetése. (Eddig csak az egyszerű bejelentéssel épült házak egy részénél volt kötelező felelősségbiztosítás.) „Jó lenne, ha a lakásvásárlóknak nem azzal kellene szembesülniük akár egy-két év elteltével, hogy a garanciális javításokat nincs kivel elvégeztetni. Sok lakóberuházást projektcégek végeznek, amelyek megszűnnek a kivitelezés végével. Így a vevők jogszabályban is rögzített szavatossági, jótállási jogai gyakorlatilag nem érvényesíthetők. Ha a kötelező felelősségbiztosítást érdemi hibák tekintetében is biztosítékot jelentene – ezt még nem látjuk részleteiben -, akkor az nagyon fontos lépés lenne.” – mondta.

Jámbor Attila azt is megjegyezte, hogy „már korábban bevezették a kötelező tervezői művezetést, de eddig csak azt látjuk, hogy mit kell elvégeznie a tervezői művezetőnek, az még nem egyértelmű a jogszabályban, hogy ez milyen beruházásokra kötelező. A tervezői művezetést azért hasznos, mert egy plusz szakmai kontroll és a kivitelező számára konzultációs lehetőség került be a folyamatba.” – tette hozzá. Mint elmondta, több évtizeddel ezelőtt egyébként természetes volt, hogy a tervező végigkísérte a terveit, nem csak átadta úgy, hogy nem is tudta, hogy mi épült meg végül. Az még kérdéses, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog működni, mert azért ez kötelezettséget is jelent a tervezőknek.

Az ÉVOSZ közleménye is megjegyzi, hogy a gyakorlatban ezidáig az volt a jellemző, hogy a nagy értékű munkáknál a megrendelő ragaszkodott a felelősségbiztosításhoz, a bejelentésköteles létesítményeknél pedig – ami döntően lakóingatlan – jogszabály írta elő.

Mint írják, jellemzően a kisebb értékű létesítményeknél, az önfoglalkoztató, mikro- és kisvállalkozói körben hiányzik a harmadik félnek okozott kár megtérítése, az ahhoz szükséges fedezet. A jogi problémák elkerülésére, a szakma pozitívabb megítélése érdekében és a versenyegyenlőségi szempontokat alapul véve az ÉVOSZ már évek óta kezdeményezte és szorgalmazta a tervezés és kivitelezés minden szereplője részére kötelezően előírni a felelősségbiztosítást. A felelősségbiztosítás a megrendelőink érdekeit is szolgálja az építések, tervezések környezetében lévő feleket érintő nem várt káresemények rendezhetőségével.

Mire terjed ki a fellősségbiztosítás?

Tervezők esetében a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra. Kivitelezők esetében a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezésre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra.

A károk lehetnek személyi sérülés és dologi károk, valamint ezen károkkal összefüggésben lévő sérelemdíjak. A felelősségbiztosítás kiterjed a tervező-kivitelező vállalkozással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek és alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is.

A kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát vagy a kivitelező nyilatkozatát a kivitelezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell.

Az ellenőrzést végző MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással.

Mi történik, ha elmarad a felelősségbiztosítás megkötése?

A felelősségbiztosítás megkötését elmulasztó vállalkozásokat, vállalkozókat szankcionálják.

Az MKIK, valamint az építési hatóság először csak megtiltja az érintett cégnek vagy vállalkozónak a tevékenysége folytatását, és türelmi időt ad a hiánypótlásra, a hiányzó biztosítás megkötésére. Ha azonban ez mégsem történik meg a türelmi idő lejártával, akkor törlik a vállalkozót a kivitelezői nyilvántartásból, ami a gyakorlatilag a működésének felfüggesztését jelenti.

A rendelet szerint ilyenkor az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az e-főnapló nem nyitható meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység nem kezdhető meg, amennyiben a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.

Emellett az MKIK megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, amennyiben a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, továbbá ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a tiltás alatt sem tesz eleget.

A kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát vagy a kivitelező nyilatkozatát a kivitelezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell.

Az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással.

Fontos az információátadás

Az ÉVOSZ kéri a biztosítótársaságokat és biztosítási alkuszokat, hogy ne csupán a biztosítási üzleti lehetőségeiket lássák a vállalkozók felelősségbiztosítási kötelezettségében, hanem kellő információval és tanáccsal lássák el az ilyen biztosításokhoz nem szokott vállalkozásokat.

A felelősségbiztosítások meglétét regisztráló köztestületi kamarákra a következő napokban nagy nyomás nehezedik a tervező és kivitelező vállalkozások részéről, ami okozhat feszültséget. A megrendelők azonban rövidesen naprakész információt kaphatnak a kamarai adatbázisokból a kiszemelt tervezői és kivitelezői vállalkozások felelősségbiztosítására vonatkozóan is.

Kormányrendelet mutatja be részletesen a felelősségbiztosítások éves árbevételhez kötött összegkategóriáit és a figyelembe veendő biztosítási évfordulókat is. Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a meglévő felelősségbiztosításokat is a kormányrendeletben foglaltakhoz kell igazítani. 

 

Forrás: Igylakunk

Ha hasznosnak találta, kérjük ossza meg!

Ne maradjon le a legfontosabb
szakmai hírekről!


Iratkozzon fel hírlevelünkre!