A MEHI is részt vett egy javaslatcsomag kialakításában, amelynek célja, hogy a visegrádi országokban az épületek építésének és felújításának finanszírozása hatékonyabban valósuljon meg.
A MEHI is részt vett annak a szakpolitikai dokumentumnak a kialakításában, amely ajánlásokat foglal össze annak érdekében, hogy a Kohéziós Alap 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó finanszírozása hatékonyabbá váljon az épületek építésének és felújításának finanszírozása tekintetében. Az ajánlásokat az Épületek a visegrádi jövőért (Buildings for the Visegrad Future) projektkonzorcium szakértői dolgozták ki, és számos érdekelt féllel konzultáltak, felhasználva a valós életből származó tapasztalatokat és a multidiszciplináris műszaki ismereteket. A szerzők ezzel a javaslatcsomaggal szeretnének hozzájárulni a 2021-2027-es időszakra vonatkozó partnerségi megállapodások és operatív programok előkészítésének folyamatához.
Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok az elhanyagolt és energetikai szempontból elavult épületállomány felújításának fő finanszírozási forrását jelentik valamennyi visegrádi országban. A beruházások jelenlegi szintje azonban a felújított épületek számát és az épületek minőségét tekintve is elégtelen. Ez a helyzet javítható lenne a következő finanszírozási időszakban az alapok hatékonyabb kialakításával és felhasználásával. Az épületek, amelyek az energiamegtakarítás szempontjából a legnagyobb potenciális szektort jelentik, kulcsfontosságúak a visegrádi országok energiabiztonságának javításához, így törekedni kell arra, hogy a bennük rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzuk. Az épületek energiahatékonyságának javítása egyúttal a felhasználók egészségének és termelékenységének javulásához, tisztább levegőhöz és a városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítéséhez is vezet.
A 2020 utáni kohéziós politikai keretrendszernek támogatnia kell a tiszta és fenntartható európai jövő felé való átmenetet. Ez különösen fontos az építőipari beruházások szempontjából, amelyek az Unió végső energiafogyasztásának mintegy 40%-áért és az összes CO2-kibocsátás 36%-áért felelősek. Az Európai Bizottság már korábban is hangsúlyozta az energiahatékonyság és az építőipar szerepének fontosságát az Unió energia- és éghajlatvédelmi céljainak elérésében. Az energiahatékonysági épületfelújítások, a közel nulla energiaigényű új épületek és az építőiparral kapcsolatos egyéb fenntartható intézkedések támogatását teljes mértékben be kell építeni a következő uniós finanszírozási időszakba.
Ez a szakpolitikai javaslatcsomag a 2019 májusában közzétett V4 összefoglaló elemzésen és szakpolitikai ajánlásokon alapul. Elkészítése a Nemzetközi Visegrádi Alap nagylelkű támogatásának köszönhetően valósult meg a „A 2021-2027-es kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása a visegrádi országok energiabiztonsága érdekében” című projektben. A projekten dolgozó konzorciumban együttműködő partnerség tagjai az Épületek a jövőért (Szlovákia), az Esély az épületekért (Csehország), az Energiaklub a Magyar Energiahatékonysági Intézettel együttműködve (Magyarország) és a Nemzeti Energiatakarékossági Ügynökség (Lengyelország).
