Az ukrajnai orosz invázió az elmúlt hónapokban drámaian súlyosbította Európa energiaellátási helyzetét, és az energiaárakat példátlan szintre emelte – egyúttal pedig felgyorsította a klímasemlegesség elleni uniós törekvéseket. Az energiapiaci valóság miatt Európa gyorsítani tervezi a tiszta energiára való átállást, és erősíteni az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való energetikai függetlenséget. Ezek a célok már a „Fit for 55” csomag részeként is napirenden voltak, de a függetlenedést szolgáló intézkedésre már hamarabb, jóval 2030 előtt sor kerülhet.
Az Európai Bizottság ennek érdekében a RePowerEU terv kidolgozását javasolja, amelynek két pillére a gázellátás diverzifikálása a nem orosz szállítóktól származó LNG-behozatal és csővezetékes behozatal révén, valamint a biometán- és a hidrogéntermelés és -import növelése révén. A terv részét képezi a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának gyorsabb csökkentése otthonainkban, az az energiahatékonyság fokozása az épületekben, az iparban és a villamosenergia-rendszereinkben, a megújuló energiaforrások használatának növelése, a villamosítás és az infrastrukturális szűk keresztmetszetek kezelése. A RePower terv fő elmeit és az energiafüggetlenedés érdekében tervezett intézkedéseket a Bizottság alább magyarul is olvasható rövid sajtóközleménye tartalmazza.
REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért
A Renovate Europe Campaign az E3G-vel és a nemzeti partnerszervezetekkel közösen megfogalmazott véleményében azt sürgeti, hogy az energetikai felújításokat a REPowerEU cselekvési terv egyik sarokköveként, kiemelten kellene kezelni. A május közepén közzéteendő REPowerEU csomagnak jelentős változást kellene hoznia az EU energiapolitikájában, a kínálati oldali intézkedésektől a fenntarthatóbb és hatékonyabb keresletoldali intézkedések irányába elmozdulva.
Mivel a végső energiafogyasztás 40%-át az épületek teszik ki, az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való gyors függetlenedés egyik kulcsa az energiapazarló épületek energiaigényének csökkentése. A REPowerEU javaslat azonban nem veszi kellő súllyal figyelembe az épületekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségeket. A keresletoldali intézkedéseket erősen alulértékeli a rövid távú, kínálatorientált intézkedések javára. A rendkívül költséges földgáz-infrastruktúra ráadásul jelentős gazdasági kockázatot is magában rejt a meg nem térülő eszközök révén (stranded assets). Mindezek gyengítik az EU Zöld Megállapodásában és a Fit for 55 csomagban megfogalmazott célkitűzéseket. A REPowerEU keretében ezért az épületek energiapazarlásának megállítására irányuló intézkedéseket fokozottan érvényesíteni kellene.
Az épületfelújítás egyszerre szolgálja az energiaszegény háztartások védelmét, és hoz valódi változást az emberek életében az energiaigény csökkentése és számos klímavédelmi, gazdasági és társadalmi előny realizálása révén. Az épületfelújítások más infrastrukturális beruházásokhoz képest munkaintenzívebbek, ezért fokozottan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez. Az építőipar a Bizottság szakértői által azonosított második legnagyobb ipari ökoszisztéma, közel 25 millió európai foglalkoztatottal, nagy digitalizációs és innovációs potenciállal, ami a felújítások felfutása révén lenne igazán kiaknázható.
A REPowerEU cselekvési tervhez sürgős intézkedésekre van szükség az épületek energiapazarlásának megállítása érdekében, a REC ezért az alábbiakat javasolja:
1) Az energiahatékonyságot energiabiztonsági prioritássá kell tenni.
2) A tagállamokat támogatni kell abban, hogy uniós szintű pénzügyi eszközök segítségével gyorsítsák az energetikai felújításokat.
3) Szükséges a meglévő és potenciális kapacitások feltérképezése, a felújítási piac szűk keresztmetszeteinek kezelése, az építőipari ágazat korszerűsítése és munkaerő-képzések elősegítése.
A javaslatok, továbbá nemzetközi jó példák a felújítások felpörgetésére elérhetők itt.
