„Bármilyen energetikai-, kibocsátási vagy környezeti célt is fogalmaz meg az EU, annak sikere azon fog múlni, hogy mihez kezdünk a lakóépületekkel” – igyekszik hangsúlyozni a Renovate Europe kezdeményezés minél több fórumon. De szerencsére nem csak a klímaváltozás miatt győztes stratégia a lakóépületeinket korszerűsíteni. A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Energiahatékonysági Intézet is, hogy ismertebbé váljanak hazánkban is az energiahatékonyság előnyei.
Egyre több kutatásnak sikerül számszerűsítenie az energiahatékonyság előnyeit, azaz az energetikai felújítások sokrétű pozitív hatásait, amelyeket az állam, a piaci szervezetek, a gazdaság egésze és a lakosság élvezhet ki. A lakóépületek felújításának haszon-költség aránya 4 az 1-hez, ami sejteti, hogy az energetikai előnyök mellett a hatások számos területen jelentkeznek még:
- csökkenő egészségügyi kiadásokban,
- kisebb energiatámogatási költségekben,
- új munkahelyekben,
- és azon lakosok nagyobb gazdasági erejében is, akik az ilyen beruházásoknak köszönhetően kikerülnek az energiaszegénység állapotából.
Jelenleg az épületek az EU energiaigényének 40%-áért, szén-dioxid-kibocsátásának 36%-ért felelősek, amelytől a hazai adatok sem térnek el jelentősen. Az EU minden évben energiaigényének 55%-át, Magyarország 60%-át kényszerül importálni, ami hatalmas költségekkel jár. Mellbevágó, de tény, hogy tíz mai épületből kilencet 2050-ben még mindig használni fogunk.
A Renovate Europe üdvözli, hogy az épületek problémaköre már a korai megbeszéléseken is megjelent az Európai Green Deal kapcsán. Mégis, a szakpolitikáknak még nem sikerült ösztönözni a szükséges mértékű energetikai mélyfelújításokat. A Renovate Europe ezért Frans Timmermans alelnök első 100 napja alatt is hangosan hirdeti az épületek felújításának szükségességét nem csak mint a kibocsátás-csökkentéshez, de számos más – egészségügyi, versenyképességi, gazdasági – lehetőség kiaknázásához szükséges eszközt.
A jobb levegőminőség előnyei
Európa-szerte az emberek idejüknek átlagosan 90%-át beltérben töltik. A hőmérséklet, világítás, páratartalom, huzat és a zajok alapvetően meghatározzák a fizikai és mentális jólétet. A hatékonyabb épületek kellemes hőmérsékletet teremtenek alacsonyabb energiafelhasználás és kibocsátások mellett, valamint jobb belső és külső levegőminőséget is biztosítanak.
2013-ban a légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség körülbelül 436 ezer korai halálesetet okozott Európa-szerte. Magyarországon 2015-ben körülbelül 15 000 korai halálozás volt betudható a levegő rossz minőségének. A szennyezés fő forrása a háztartások által elégetett szilárd tüzelőanyagok. A levegőszennyezettséggel összefüggő közvetlen költségek – beleszámítva az elmulasztott munkanapokat és a magasabb egészségügyi kiadásokat, különösen az öregek és a gyerekek esetében – körülbelül évi 23 milliárd EUR-t tesznek ki.
Az energiaszegénység felszámolása – egészségügyi és költségvetési előnyök
Akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, gyakran élnek rossz állapotú lakásokban, amelyek több energiát igényelnek a megfelelő hőmérséklet eléréséhez – legyen szó akár melegről a téli időszakban vagy egészséges nyári belső hőmérsékletről. Gyakran az ezzel kapcsolatos költségek energiaszegénységbe taszítják őket. A friss becslések szerint az érintett európai uniós polgárok száma télen 41 millió, nyáron 98 millió fő. Az ilyen lakások felújítása egyértelműen csökkentené az energiaigényt, a rezsiszámlákat és kiemelné az érintetteket az energiaszegénységből.
Az állami költségvetés szintén érzékelhetné az energiahatékonyság előnyeit acsökkenő egészségügyi költségeknek köszönhetően. Több kutatás rámutatott arra, hogy a hideg, nedves lakásokban élő kisgyermekek esetében megduplázódik a valószínűsége annak, hogy légzési, mellkasi problémákkal vagy hörghuruttal küzdjenek. Emellett 40%-kal nagyobb az esélye, hogy asztmát kapjanak.
Az energiaszegénységben élő felnőttek magas szintű stresszt élnek meg, ami a rossz életkörülmények, a lakhatási költségek instabilitása, a társadalmi nélkülözés és a rezsiköltségek fizetésének képtelensége kapcsán sújtja őket. Az idősek esetében a nem megfelelő lakókörülmények számlájára írható a téli halálesetek 40%-os növekedése az Európai Unióban. Körülbelül 250 000 többlet halálesetet regisztrálnak minden télen a nyári időszakkal összehasonlítva. Ezeknek körülbelül harmada, azaz 80 ezer haláleset rossz minőségű lakókörülményekkel és azzal áll összefüggésben, hogy a lakók nem voltak képesek elég melegen tartani az otthonukat.
Az energiahatékonyság felpörgeti a termelékenységet és a teljesítményt
A Buildings Performance Institute of Europe (BPIE, 2019) egyik friss jelentése szerint a mélyfelújításoknak köszönhetően az energiahatékonyság előnyei kifejezetten kedvező változásokat hoznak valamennyi épülettípus esetében:
Kórházak: A kórházak energiahatékonysága, a belső környezet minősége élet-halál között dönthet. A jó szellőzési rendszerek csökkentik a keresztfertőzések lehetőségét, míg a természetes fény, a hőkomfort és a jó hangszigetelés felgyorsítja a betegek gyógyulását. Konkrétabban a kutatás azt találta, hogy a javított belső környezet 10%-kal csökkentené a gyermekkórházak halálozási rátáját, az energetikai korszerűsítések általánosságban pedig 11%-kal rövidíthetik le a kórházban tartózkodás időtartamát. Ez 20%-os csökkenést okozna az ellátási költségekben és munkaerő-vándorlásban is.
Köz- és magán munkahelyek: Az Európai Unió munkaerejének körülbelül 36%-a – 81 millió ember – tölt napi 8 órát vagy még többet irodákban. A felújításokkal elérhető kényelmes, egészséges, jól megvilágított és átgondoltan kialakított munkahelyek javítják a munkamorált és csökkentik a személyzeti fluktuációt. A munkavállalók teljesítménye akár 12%-kal is nőhet egy felújítás után. Összességében az egészségesebb munkahelyek megdöbbentő mennyiségű, 500 milliárd Eurós megtakarítást jelenthetnek az Európai Unióban évente.
Iskolák: A diákok egészsége, jelenléte, koncentrációja és tanulási teljesítménye mind sérül, ha az iskolaépületek rosszul vannak megtervezve, vagy elavult rendszereket használnak. A BPIE modelljei alapján úgy becsülte, hogy az iskolai felújításoknak köszönhetően a gyerekek tanulmányi teljesítménye 3-8%-kal javul – ez tízzel kevesebb iskolanapnak felel meg évente.
Minden épülettípus esetében az energiapazarlás 80%-os csökkentéséhez szükséges felújítási intenzitás potenciálisan 2 millió helyi munkahelyet hozhat létre. Sok esetben ez készség- és kapacitásfejlesztést igényel az alacsony jövedelmű területeken, ami további előnyként a helyi gazdaságnak is nagy lendületet ad. Egy tanulmány szerint minden, lakossági energiahatékonyságra költött egymillió Euró 17 munkaévet teremt. Ráadásul a nettó hasznok a helyi gazdaságban is megjelennek magasabb foglalkoztatottság és több rendelkezésre álló jövedelem formájában. Például egy család alacsonyabb energiaköltségek mellett képes megteremteni a megfelelő otthoni hőmérsékletet, miközben más alapkiadásokat is tudnak finanszírozni.
„Az energetikai mélyfelújítások Magyarországon is alapvető prioritást és támogatást kell, hogy élvezzenek, hiszen ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a magyar lakosok jóllétét, egészségét javítsuk, ráadásul közvetlen gazdasági hasznot hajt, miközben az energiafogyasztási és kibocsátás-csökkentési célok felé haladunk” – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója.
